Ukrajnán kezd elhatalmasodni a paranoia az Európa Tanács határozata után

Ahogy az várható volt, nagyon nem tetszik Ukrajnának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének állásfoglalása az új oktatási törvényről. Az ukrán parlament első alelnöke szerint kettős mérce érvényesült az ET csütörtökön elfogadott határozatában. Irina Herascsenko Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a vitát kezdeményező magyar és román küldöttek némelyike Ukrajnával szembeni, bújtatott területi követelésként értelmezhető kijelentéseket tettek.

Petro Porosenko elnök párttársa kampányízűnek érezte a magyar és a román küldöttek retorikáját, úgy vélte, csak meg akarták mutatni a saját szavazótáboruknak, miként küzdenek honfitársaikért a világ minden szegletében. Ilyen barátságos indítás után azért persze leszögezte, hogy Ukrajna nyitott marad a párbeszédre, bármelyik törvényéről legyen is szó. Herascsenko megjegyezte: Kijev számít arra, hogy a szomszédos országokban élő ukrán diaszpóra tagjainak is joguk lesz ukránul tanulni. Ez Magyarországon néhány ezer ukránra vonatkozna, akiknek ráadásul iskolájuk sincs, mivel az országban szétszórva élnek, sehol sem alkotnak olyan tömböt, amelyben ukrán iskolát lehetne fenntartani. Ezzel szemben az új ukrán oktatási törvény által diszkriminált magyarok mintegy 150 ezer főnyi, egységes tömböt alkotnak Kárpátalján, 71 magyar iskolával.

Mint arról ma hírt adtunk, az ET Parlamenti Közgyűlésének nagy többséggel megszavazott határozata szerint a meglévő egynyelvű kisebbségi oktatási rendszer közepette kell javítani az ukrán mint államnyelv tanításának feltételein. Ezen túl jellemző az ukrán párbeszédkészségre, hogy a ma Budapesten tárgyaló Pavlo Klimkin külügyminiszter szerdai Twitter-üzenetében azt követelte, hogy tiltsák be(!) a Kárpátalja önrendelkezéséért, pénteken 18 órára, az ukrán nagykövetség elé tervezett tüntetést.

Az ukrán módszer: vádaskodás és mellébeszélés

Az ukrán fél retorikájára egyébként jellemző, hogy a tiltakozó országokat tájékozatlansággal vádolja az oktatási törvény ügyében, miközben maga mindig úgy fogalmaz, hogy elkenje a törvény lényegét. Jellemzően azok az ukrán érvek, hogy továbbra is lehet kisebbségi nyelven tanulni, és nem fognak iskolákat bezárni. Ez így valóban igaz, csak az ukrán közlésekből kimarad, hogy kizárólag a kisebbségi nyelvórákon lehet majd kisebbségi nyelven tanulni, és az összes többi tantárgyat ukrán nyelven kéne oktatni 5. osztálytól, emiatt pedig természetesen nem zárnak be iskolákat, csak egy csapásra átváltoztatják azokat ukrán tannyelvű iskolákká. Ugyancsak szépen csengő érv, hogy nem fognak tanítókat elbocsátani a nyelvtörvény miatt, ami persze megállhatja a helyét, hiszen miért ne lehetne tanítókat formailag amiatt elbocsátani, hogy nem képesek ukrán nyelven tartani az eddig például magyarul tanított szaktantárgyukat.

MTI/PS