„A Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtését a határidő lejártáig, 1 008 966-an írták alá az interneten. Az LMP szerint ez óriási nemzeti siker. Mégis nem mehetünk amellett, hogy az ellenzéki szavazók egy része mind magáról az aláírásgyűjtésről, mind tágabban a jogi nemzetegyesítésről negatívan, sokszor kirekesztően és véleményem szerint igaztalanul írt” – írta pénteki Facebook-bejegyzésében az LMP-s Ungár Péter.
Ungár hozzátette:
Én kevés dologban hiszek jobban, mint az érvelő vitában, és mivel a vita tud építő lenni, most pár pontban megpróbálok ellenérveket mondani az általánosságban megfogalmazott nemzetegyesítést kritizáló érvekre
A politikus megcáfolta a sok negatív kritikát, amelyet az ellenzék felhozott az aláírásgyűjtés ellen. Az egyik kritika az volt, hogy akik nem itt adóznak, ne akarjanak beleszólni a választásokba, míg Ungár szerint Magyarországon általános és titkos választójog van, ami azokra is vonatkozik, akik nem fizetnek adót.
Kétlem, hogy bárki az alapján akarna bevezetni cenzust Magyarországon, hogy csak adót fizető állampolgárok szavazhassanak
– emelte ki Ungár Péter, aki szerint a határon túli magyarokra hatással van a magyar Országgyűlés és a kormány, hiszen az, hogy milyen viszonyt alakítunk ki a szomszédos országokkal, befolyásolja az életüket.
Ráadásul senki sem gondolja, hogy a gazdasági okokból külföldön dolgozó honfitársaink ne szavazhassanak, pedig ők sem direkt módon érintettek. Ha valamiben, helyesen, teljes ellenzéki konszenzus van az az, hogy a gazdasági okokból külföldön dolgozó honfitársaik is kapják meg a levélben szavazás lehetőségét
– írta Ungár.
„Itthon minden rendben van? Először az itthoni problémákkal kéne foglalkozni”
– utal az egyik ellenzéki kritikára Ungár, ám szerinte
a problémákkal való foglalkozás nem egy torta, amiből ha túl sokat adunk egy helyre máshova nem jut. Ez különösen érdekes érvelés, hiszen a legtöbben, akik ezt leírják emellett az EU elkötelezett hívei. Ha van európai szolidaritás és közös otthonunk Európa, akkor közös otthonunk Marosvásárhely és Dunaszerdahely is
Ungár Facebook-posztjában kiemelte még, hogy a határon túli magyarok önhibájukon kívül, a trianoni békediktátum miatt kerültek egy másik országba:
Nem költöztek oda. Az, hogy az őshonos kisebbségeknek legyenek alapvető jogai és autonómiája, az EU-ban egy bevett jogintézmény. Nem érdemelnek többet a finnországi svédek, mint a romániai magyarok. Ezért szót emelni teljesen egybevág az EU-s politikával, jó lenne elismerni, hogy ha a holland kormánynak joga van kritizálni a magyar bírói rendszer átalakítását, akkor a magyar kormánynak is joga van kritizálni a szlovák kormányt a Benes-dekrétumok miatt. Értelemszerűen a szavazati jogot nem az alapján állapítjuk meg, hogy akik megkapják szerintünk helyesen döntenek-e. Az nem lenne túlságosan demokratikus. Ráadásul 2022-ben egy olyan választásra készül az ellenzék, amelyet a jelenlegi választási rendszer szerint folytatnak le, a határon túliak szavazati jogával. Tehát taktikailag sem a legbölcsebb egy több százezres választói csoportot becsmérelni, támadni, és illegitimnek tekinteni. Talán föl kéne tenni a kérdést, hogy miért szavaznak a határon túliak a Fideszre? Köze van-e ennek 2004-hez és a 2010 előtti kormányok tevékenységének?
– teszi fel a kérdést Ungár. A politikus szerint természetesen ez részben legitim kritikája a nemzetpolitikának.
Én például támadtam személyesen azt, hogy több mint egymilliárd forintból gazdálkodik évente a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a pénzből pedig hiába futná saját kutatókra, a Szász Jenő által vezetett intézet inkább százmilliókat költ a kutatások kiszervezésére, de értelmezhetetlen célokra is költik a pénzt. Sok hasonló kritikát megfogalmaztak ellenzéki és határon túli pártok, újságírók és mások. Ez ugyanakkor nem érv sem az autonómia, sem a szavazati jog ellen
– szögezte le a politikus.
Európa őshonos nemzeti kisebbségei jelen pillanatban is, a XXI. században, megmaradásukért küzdenek. A Székely Nemzeti Tanács által indított kezdeményezés célja, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől. Az uniós támogatások elosztásánál a legtöbb helyen ugyanis burkoltan hátrányba szorítják azokat a régiókat, ahol a kisebbséget jelentő nemzeti lakosság van többségben. Az egymilliomodik online aláírás a határidő lejárta előtti utolsó órában született. A kezdeményezők további 220 ezer, papíron gyűjtött aláírásról tudnak, de emellett még aláírási ívek ezrei lehetnek az aláírásgyűjtőknél, amelyeket a koronavírus-járvány és az ezzel kapcsolatos kijárási korlátozások miatt mindeddig nem sikerült összesíteni. A szervezők szerint az utolsó napokban óriási lendületet kapott a kezdeményezés. A polgári kezdeményezéseknél a jogszabály egymillió aláírást ír elő, mint elérendő cél. Beszédes adat, hogy a negyed tízet megelőző tizenkét óra termése százezer aláírás volt.
Forrás: Facebook; Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS