Unortodox módszer: Macron különadóval tudja csak tartani a költségvetési hiánycélt

A liberális gazdaságpolitika új üdvöskéjeként ünnepelt Emmanuel Macron máris komoly belpolitikai nehézségekbe fut bele az ország gazdasági gondjai miatt. A francia gazdaság nem lenne képes tartani a maastrichti kritériumnak számító három százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt, ezért a francia kormány hasonló lépéshez folyamodik, mint amiért sokat támadták az Orbán-kormányt: csütörtöki ülésén elfogadta 320 nagyvállalat nyereségadójának rendkívüli megemelését 2017-re.

A különadóra azért van szükség, mert az alkotmánytanács október elején alkotmányellenesnek nyilvánította az előző kormányzat által 2012-ben a nagyvállalatokra kivetett osztalékadót. Az adónem érvénytelenítése miatt a jelenlegi kormány mintegy 10 milliárd eurót kénytelen visszafizetni az érintett cégeknek.

Gyorsan kellett valamit kitalálni

– mondta csütörtökön Christophe Castaner kormányszóvivő, miután a miniszterek jóváhagyták a kormányülésen a 2017-ben alkalmazandó plusz nyereségadót. Ennek értelmében a megszokott 33,3 százalék helyett az évi több mint egymilliárd eurós forgalmat jegyző cégcsoportok nyereségadója idén 38,3 százalék lesz, a 3 milliárd eurónál nagyobb forgalmúaké pedig 43,3 százalék. A plusz adóból 5,4 milliárd eurós bevételre számít a kormány, így az érvénytelenített adónem visszatérítésére csak 5 milliárd eurót kell kivenni az államkasszából.

Ez volt a választás, vagy pedig az, hogy nem tartjuk be az európai kritériumokat

– mondta Bruno Le Maire gazdasági miniszter, aki szerint ezzel a megoldással a deficit idén a 3 százalékos határ alatt marad, 2,9 százalék lesz. Emmanuel Macron államfő elkötelezte magát, hogy nem lépi túl a 3 százalékos plafont azért, hogy visszaszerezze Franciaország hitelét az eurózónán belül, elsősorban a Németországgal folytatott együttműködés érdekében.

Sokan elégedetlenkednek a különadó miatt

Az osztalékadó érvénytelenítése után tucatnyi cég, jelezte, hogy feljelentést tesz az állam ellen, amely szerintük tisztában volt azzal, hogy törvénytelen módon vetette ki az adót, de ez nem zavarta, és behajtotta.  Az idei rendkívüli nyereségadót a legnagyobb munkáltatói szervezet, a Medef alelnöke, Thibault Lanxade „teljesen igazságtalannak” minősítette. Az ügy az előző, szocialista kormányzat és a jelenlegi kormánytöbbség közötti politikai leszámolás tárgya lett, az érintett politikusok egymásra mutogatnak. A jobboldalról érkezett jelenlegi gazdasági miniszter szerint „állami botrány” az osztalékadó története, ezért a pénzügyi felügyeleti szervtől kérte a felelősök megnevezését. A vizsgálat eredményét november 10-én hozzák nyilvánosságra.

MTI