Úzvölgyi katonatemető – Folytatnia kell az ügyészségnek a tavaly nyári temetőfoglalás kivizsgálását

Érvénytelenítette a moinesti bíróság csütörtöki határozatában a városi ügyészség rendeletét, amelyben az év elején vádemelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében, továbbá elrendelték a kivizsgálás folytatását.

Romániában élénk sajtóvisszhangot váltott ki, hogy a temetőnél történt erőszakos cselekményeket kivizsgáló ügyész kizárólag román tanúkat hallgatott meg, és nem vélte például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált “kifele a magyarokkal az országból!” jelszót. Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moinesti ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán került az ügy a bíróságra, és rendelte el a bíró a kivizsgálás folytatását. Amint a határozat kivonatában szerepel, tovább kell folytatni a kivizsgálást a rongálás ügyében, a gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás ügyében, valamint a csendháborítás ügyében. Nem kell folytatni ugyanakkor a nyomozást a sírgyalázás ügyében.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala saját közvagyonaként telekkönyveztette, és tavaly áprilisban Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát és emlékművet hozott létre a temetőben. Június hatodikára Dormánfalva önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, amelyre Székelyföld településeit is meghívták. A székelyföldiek élőláncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, amelynek létrehozása perek sorozatának a tárgyát képezi. A temetőt a magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai foglalták el, akik kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak. Az események után több magyar résztvevő, szervezet és intézmény is ügyészségi feljelentést tett a nacionalista szólamokat skandáló támadók ellen, ám a terület hovatartozásának a tisztázatlansága miatt ezek egy része a Bákó megyében illetékes moinesti ügyészséghez, más része a Hargita megyében illetékes ügyészséghez került. Utóbbi még sem vádemelésről, sem az ügy lezárásáról nem rendelkezett. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a neveit június 6-án felolvasták, és akiknek a neveire a koszorúzók jelennel válaszoltak. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek hasonló megemlékezéseket a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem ott nyugszanak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit