Vádat emeltek a romagyilkosságok ügyében hazudozó katonai titkosszolgák ellen

A romagyilkosságokhoz kapcsolódó, Katonai Biztonsági Hivatal által elkövetett mulasztások ügyében négy ember ellen, hivatalos személyként elkövetett közokirat-hamisítás miatt emelt vádat hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség. Mivel az eljárás minden részlete titkos, a vádlottak kiléte sem nyilvános. Annyi viszont tudható, hogy a korábbi katonai titkosszolgálat vezetése súlyos szakmai és erkölcsi hibákat követett el, ráadásul, ha a KBH időben átadta volna a rendőrségnek a negyedrendű Csontos Istvánról megszerzett információkat, az utolsó, kislétai gyilkosság akár megelőzhető lett volna…

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

A romagyilkosságokhoz kapcsolódó, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben négy emberrel szemben emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn a Fővárosi Törvényszéken – nyilatkozta az MTI-nek az ügyészség szóvivője kedden. Nagy Andrea elmondta, mivel a minősített ügy minden részlete titkos, így nem tudható a gyanúsítottak kiléte, beosztása, és az is, pontosan milyen közokiratokat hamisítottak. A Honvédelmi Minisztérium még tavaly augusztusban közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlamentnek az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is eltitkolták.

Nem segítették a nyomozást

A negyedrendű, első fokon tizenhárom évre ítélt vádlott, Csontos István ugyanis valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel, mégsem adott át semmilyen általa tudott információt Csontosról a nyomozóhatóságnak. 2009 júliusában – a tiszalöki támadást követően – az NNI illetékesei ugyanis Csontos Istvánra vonatkozóan igényeltek konkrét információkat, hiszen a támadásban mint sofőr, Csontos is részt vett, és amíg a társai gyilkoltak, ő Polgárnál várakozott az autóban, ahol a rendőrök igazoltatták: felvették az adatait, majd elengedték. Mivel utólag kiderült, hogy az elkövetés éjszakáján a tetthely közelében volt, továbbá tudni lehetett róla, hogy katona volt, az NNI illetékesei információt kértek róla. A KBH-tól mégsem adták át a nyomozóknak például azt az információt, hogy Csontos István a KBH ügynökeként dolgozott, továbbá “skinhead beállítottságú, garázda személyiség”, vagyis tökéletesen beleillett az elkövetői profilba. Ha ez megtörténik, az utolsó gyilkosság előtt elfoghatták volna a romagyilkosokat…

Állam az államban: a saját miniszterüket is átverték a KBH vezetői. Fotó: MTI

Még a miniszterüknek is hazudtak a KBH korábbi vezetői

A kapcsolatot a szervezet és Csontos volt tartótisztje, H. Ernő is sokáig tagadta ( róla később kiderült, felsőbb utasításra hazudott). Átverték a 2009-ben felálló parlamenti munkacsoportot, a Nemzeti Nyomozó Irodát, sőt a KBH illetékes vezetői ezt a tényt az akkori honvédelmi miniszter, Szekeres Imre előtt is letagadták. Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, felvetve a KBH korábbi vezetőinek felelősségét is.  Azt sajnos a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből nem derült ki, hogy mely személyek, esetleg volt KBH-s vezetők ellen éltek vádemeléssel. A nyomozókban a halálbrigád elfogása után merült fel a gyanú, hogy a negyedrendű vádlott valamilyen módon kapcsolatba került a katonai titkosszolgálatokkal. Ugyanis Csontos a rendőrségi kihallgatásán azt állította, hogy őt gyanúsított társa, Kiss Árpád a tiszalöki támadás, vagyis 2009 április 22. után megfenyegette. Amikor pedig a nyomozók az okokról faggatták, Csontos azt válaszolta, hogy erről részletesen csak akkor beszélhet, ha a KBH feloldja titoktartási kötelezettsége alól. De ugyanerre hivatkozott, amikor a rendőrök a gyilkosok utolsó támadásáról, azaz a kislétai merénylet részleteiről kérdezték. Ezek után a főügyészség 2010. február 9.-én megkereste a KBH-t, hogy az oldja fel Csontos Istvánt a titoktartási kötelezettsége alól. Az ügyészség hat kérdést tett fel a szolgálatnak. Többek között azt: „A tiszalöki és a kislétai bűncselekmények elkövetése közötti időszakban a bűncselekmények elkövetőiről birtokában lévő információkat, illetve a saját szerepével kapcsolatos információkat Csontos István Csaba megosztotta-e valakivel?” A KBH –Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató aláírásával – három napon belül válaszolt, s közölte: Csontost az ügyben nem terheli titoktartási kötelezettség, így az alól felmentést sem adhat. A hat kérdéskörben pedig „nem szerepel olyan, amelyről hivatalunk tudomással bírna, illetve amelyekben Csontos István Csaba államtitoknak, vagy szolgálati titoknak minősülő adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség terhelné” a KBH irányában.

Súlyos szakmai és erkölcsi hibák

Erről a tájékoztatásról később kiderült, hogy szemenszedett hazugság volt, hiszen a 2010 augusztusában elkészült, 2010 szeptember 15-én elfogadott, majd később nyilvánosságra hozott titkos jelentés szerint Csontos István negyedrendű vádlottat szerződéses katonai szolgálatának idején a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben beszervezték. A jelentés megállapította azt is, hogy a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben. Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozóhatósággal történő együttműködésben. A katonai főügyész ugyanakkor érdekes módon azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget. A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra, de tekintettel arra, hogy az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről, kizárólag a Cs. István negyedrendű vádlottal kapcsolatban álló H. Ernő ellen indítottak eljárást. H. Ernőt végül az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át. A Magyar Hírlap ennek kapcsán korábban arról írt, hogy az erre a célra kijelölt bizottság két szabálysértést állapított meg. Az egyik, hogy a tiszt nem fedhette volna fel magánéleti körülményeit informátora előtt. Márpedig a Csontossal a tiszalöki és a kislétai gyilkosság között találkozó (a napilap szerint egyébként a tiszt egy rendőrségi vallomásában elszólta magát, így lehetséges, hogy kisléta után is tartották a kapcsolatot ) H. Ernő elárulta telefonszámát és lakóhelyét is, ráadásul Csontos járt is a tartótisztnél. H. Ernő vallomása szerint itt elhangzott, hogy Cs. Istvánnak jól jönne az ügyben kitűzött százmillió forintos vérdíj, ám a tiszt elmondta, „nem mentek bele a részletekbe”. Ez azért is különös, mivel a KBH akkori főigazgatójának 2009-es parancsa szerint az ügynököket éppen a romagyilkosságokról kellett volna leginkább faggatni. H. Ernő tehát vagy nem hajtotta végre a parancsot, vagy a rendőrségnek hazudott… Később  kiderült, a tartótiszt ismerte az ügy másodrendű vádlottját, Kiss Istvánt is. A lap szerint a másik szabályszegést akkor követte el H. Ernő, amikor „dokumentálási kötelezettségét elmulasztotta”, hiszen H-nak a romagyilkosságokról szóló írásos jelentései nem tartalmaztak minden releváns adatot, illetve a Csontos  Istvánnal való találkozásairól szóló jelentéseinek tartalma sem volt teljes. A Magyar Hírlap azt írta, a bizottság egyértelműen megállapította azt is, hogy H. Ernő korábbi felettesei utasítására szegte meg a szabályokat, ezért nem bocsátották el.

A negyedrendű vádlott Csontos István tartótisztjét hamis tanúzásért a bíróság is feljelentette. Fotó: Origo.hu

Hamisan tanúskodott Csontos tartótisztje

Korábban a PestiSrácok.hu írt  először arról, hogy mivel romagyilkosságok vizsgálatában minden eljáró hatóságot félrevezetett a Katonai Biztonsági Hivatal és a negyedrendű vádlott tartótisztje, ezért a Pest Megyei Főügyészség büntetőfeljelentés megtételére tett indítványt a sorozatgyilkosságot tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéken. A törvényszék pedig később meg is tette a szükséges lépéseket. Portálunk birtokában lévő indítványban a főügyészség kijelentette: azzal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a főügyészség megkeresésére letagadta, hogy a hat áldozatot követelő romák elleni gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottjával, Csontos Istvánnal titkos kapcsolatban állt, valamint azzal, hogy az egykori hivatásos katona tartótisztje, H. Ernő „a nyomozó hatóság előtt, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett”, minősített hamis tanúzást követhetett el.  A közokirat-hamisítás vádja egyébként azért állhat fenn, mert H. Ernő jelentését a Csontossal fennálló titkos kapcsolatról később meghamisították. Mivel ez H. Ernő akarata ellenére történt, a bűncselekményben az elhárító tiszt akkori főnökei is közreműködhettek.