A Veszprémi Kulturális Negyed megvalósulásával olyan egység jönne létre Veszprémben, amely hosszú távon, az elkövetkező 30 évre jelentős előrelépés nem csak a helyieknek, hanem az egész térség kulturális életében is – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója. Szerinte a Veszprémi Kulturális Negyed már jóval több, mint egy álom. “Több forrás jut most sok mindenre. Az emberek zsebében is több marad, a kultúrára is többet tudnak áldozni, úgy érzem, hogy az elképzeléseink reálisak, és megkapjuk hozzá a szükséges kormányzati támogatást” – fogalmazott az igazgató. Oberfrank Pál 2010 óta a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója. Az első években Eperjes Károllyal közösen irányították a nagy múltú teátrumot, de hosszú távon csak Oberfank köteleződött el a városnak. Irányítása alatt a Színház jelentősen növelte bérletesei számát. A klasszikusokat és kulturális csemegéket egyaránt felvonultató repertoárnak köszönhetően nem csak a város, hanem a térség meghatározó kulturális központja, de a direktor szerint ennél több is lehet. Oberfank Pál Veszprémnek egy olyan kulturális negyedet álmodott meg, mely Pécs után a Dunántúl második legnagyobb kulturális központja válhat. A kivitelezés jövőre kezdődhet.
A Petőfi Színház felújítása hosszú évek óta várat magára. Most amikor erre lehetőség nyílna, azt mondta, álmodjunk nagyot, és egy kulturális negyed terveit vázolta fel. Hogy jött az ötlet, és mennyire reális az elképzelése?
Amikor hallottam Veszprém kulturális felújítási terveiről, amelyek sorában megújult a Kossuth utca, megépült a Hangvilla, akkor gondoltam arra, hogy a Petőfi Színház és környezete ezek folytatásában egy kulturális negyed lehet. Veszprém kulturális központjának a szíve a színház, melynek felújítása önmagában annyira drága, hogy csak akkor valósítható meg, ha van mögötte kormányzati elhatározás. Szerencsére úgy alakult, hogy Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár meghirdette a vidéki színházak felújítási programjának folytatását, amelynek első két állomása Debrecen és Kaposvár, mi pedig bekerültünk harmadiknak. Ezért nem keveset kellett küzdeni, egyeztetni, de megkaptuk a lehetőséget. Ehhez kapcsolódik a Modern Városok Program. A jelenlegi hármas szándék, vagyis a színház felújítása, a kulturális negyed beruházás második üteme, illetve a Modern Városok Program annyira egybe vág, hogy azt éreztem: vagy most, vagy soha!
A kulturális negyed kifejezésről rögtön Pécs jut mindenki eszébe a Zsolnay negyeddel. Milyen lenne, vagy milyen lesz Veszprém kulturális negyede?
A fenntartó, vagyis az önkormányzat szándéka is az, hogy visszaállítsa a Színházkertet valamilyen élhető formában, olyan kulturális parkká, amely az európai nagyvárosokra jellemző. Ehhez ritkítani kell a növényzetet, elvinni a tájidegen növényeket. Egységes kulturális park lesz így a Színházkert, a Kálvária domb, az Erzsébet liget és az Erzsébet sétány.
A Veszprémi Petőfi Színház épülete műemlék, hosszú évek óta vár egy teljes felújításra
Ennek az elképzelt parknak most útjában van a színházhoz 1984-85-ben hozzáépített úgynevezett lepényépület. Ez az üzemépület bár meglehetősen csúnya, a funkcióját kiszolgálja. Itt kaptak helyet az irodák mellett az öltözők, a fodrásztárak, a műhelyek, a kelléktár. Innen tápláljuk be a föld alatt a díszleteket. Amikor Medgyaszay István megtervezte ezt a színházat, egy többfunkciós épületet kellett terveznie, amely egyszerre színház, bálterem, mozi és közösségi tér. Ennek alapján a méretei sem nagyok. Önmagában a színház főépületét a teátrum már nagyon régen kinőtte, vagyis külön kiszolgáló épületre mindenképpen szüksége van. A tervek szerint az építkezéssel a belváros felé indulunk. A Hungária étterem feletti rész lesz az öltözőbázis, a kettő közötti egykori épületet vissza kell építeni. Most ott egy elég rossz állapotú terasz áll, egy számítástechnikai bolttal. Ez a terület egy olyan logisztikai tér lesz, ahonnan a díszletelemeket, bútorokat be lehet vinni a színpadra az előadásokhoz. Szemben a régi zeneiskola most üresen kong, mögötte egy kis telekkel és a régi Gamesz épületével. Odavihetjük a jelmezgyártást, próbatermeket, üzemeltetést, karbantartást újra élettel megtöltve a most csak pusztuló épületeket. Nagy raktárkapacitásra van szükségünk a kellékeinkhez, díszleteinkhez, jelmezekhez, ez megfelelő hely a feladatok megoldására. Szükség van próbateremre is, melyet összeköthetünk egy hangstúdióval, ahol akár zenekarok, együttesek is felvehetik műveiket. A negyed ezen részén – a színházfelújítást és az új kiszolgáló épület létrehozását tovább gondolva -, ahogy haladunk előre a kulturális célra épült régi önkormányzati épületek sorában, következik a belvárosi mozi, melyet több funkcióval lehet megtölteni. Kamaraszínházunk, a Latinovits-Bujtor Játékszín épülete gyakorlatilag a volt Színészházhoz tartozik. Így indokolt azt átköltöztetni a Színház közelébe, a volt belvárosi moziba, több funkcióval. Lehet Latinovits Játékszín és Bujtor Mozi, egyben táncterem, közösségi tér, próbaterem, és a színházi titkárság és gazdasági részleg is itt kaphat helyet. Így jöhet létre egy olyan egység, amely hosszú távon, az elkövetkező 30 évre jelentős előrelépés nem csak a veszprémiek számára, hanem az egész térség kulturális életében is.
A Színházkert most egy vadregényes park, az igazgató szerint nagyon szép kultúrpark lehetne
Mint közismert, a színészházat visszaadtuk a városnak, mert ebben az állapotában nem tudtuk nem jelentős veszteséget termelve működtetni. Mindenképpen felújításra szorul, másrészt meg kell tölteni funkcióval. Mi már nem tudtuk belakni. Most szociálisan rászoruló családok lakják. Felújítva akár egy kisebb belvárosi szálloda lehet majd, szálláskapacitás bővítéssel a város kulturális szívében több napos programokra turisztikai szempontból is fontos lokalizációjú hely.
Hatalmas vállalás… amiben nyilván vannak buktatók, nehézségek is.
Már a színház főépületénél komoly kihívást jelent, hogy az épület műemlék, az eredeti állapotokat kell visszaállítani, úgy hogy közben az új szabályozásoknak is meg kell felelnünk. Biztonsági okokból a régi négy kijáratot meg kell nyitnunk, de akadálymentesítenünk is kell. Jelenleg nem tudunk méltó módon behozni egy kerekes székest a színházba. És nyilván a színpadtechnikát is szeretnénk komolyan felfejleszteni. Nem a forgószínpadra gondolok, mert az viszonylag egyszerű, hanem komolyabb világítás- és hangtechnikára. Azt szeretném, hogy mindezt én kézben tudjam tartani. Számomra alapvető, hogyha a kormány ad nekünk erre a projektre sok milliárd forintot, akkor minden forintnak a kulturális negyedbe kell kerülnie. A legfontosabb az, hogy az a 17 000 bérletes, aki most itt van a Veszprémi Petőfi Színházban, ne sérüljön. Nagyon nagy munkával fölépítettünk valamit, van ennyi „hívőnk”, és mi ezt a nézőközönséget kívánjuk szolgálni, őket meg akarjuk tartani. Azokat, akiknek a dédszülei közadakozásból felépítették ezt a színházat. Ehhez az is kell, hogy amíg az építkezés tart, továbbra is tudjanak színházba járni. Ebben az időszakban előadásainknak méltó helye a Hangvilla lenne.
A Petőfi Színházat közadakozásból épült, ma 17 ezer bérletesük van.
Mindez egyelőre csak álom, vagy ennél már konkrétabb?
Potzner Ferenc Ybl-díjas építész, aki ennek az épületegyüttesnek a lelke lehet építészeti szempontból, azt mondja, a 2017-es év szólhat arról, hogy elkészülnek a különböző tanulmánytervek, megállapodunk abban, hogy mi lesz. Az első kapavágás körülbelül egy év múlva várható, ha minden jól alakul. Én azt látom, hogy a Veszprémi Kulturális Negyed már jóval több, mint egy álom. Több forrás jut most sok mindenre. Az emberek zsebében is több marad, a kultúrára is többet tudnak áldozni, úgy érzem, hogy az elképzeléseink reálisak, és megkapjuk hozzá a szükséges kormányzati támogatást. Nemrég bejelentette a miniszter úr, hogy mennyivel több pénz jut a jövőben a kultúrára, abban bízom, hogy ebben az összegben már benne van a Veszprémi Petőfi Színház felújítására és a Veszprémi Kulturális Negyed megépítésére szánt összeg is.
Oberfrank Pál azt ígéri, ha elkezdheti ezt a beruházást, be is fejezi. Azt később dönti el, hogy pályázik-e egy következő ciklusra mint színházigazgató.
Bár már 7 éve vezeti a veszprémi színházat, itt él és dolgozik Veszprémben, ön alapvetően fővárosi ember. Ezt a negyedet felépíteni nem egy és nem két évig tart, viszont ön nélkül nem lesz belőle semmi. Ha elkezdi, befejezi? Hosszú távon Veszprémben marad?
Azt mondják, az ember nem magának újít fel egy színházat, hanem az utódjának. Én magammal kapcsolatban nem tervezek. Nem voltak soha szerepálmaim sem. Én abban hiszek, hogy ahová a Jóisten az embert leteszi, ott van dolga. Tudom, hogy vannak, akik szívesen vezetnék ezt a színházat, olyanok is vannak közöttük, akik veszprémi születésű, veszprémi emberek. Nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő. Egyet ígérhetek, hogy ha elkezdem ezt a projektet, ha rajtam múlik, akkor be fogom fejezni . A szerződésem 2020-ig szól, polgármester úrral már beszéltünk róla, hogy a kivitelezés miatt ha kell, majd hosszabbítanak egy fél évvel, vagy egy évvel. Utána még mindig eldönthetem, hogy pályázok-e egy következő ciklusra.
Fotók: Mészáros Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS