“Vannak aláírások, amelyek nem halványulnak el”

Az Európai Unió egységének megőrzését és az integráció folytatását sürgették, továbbá a nemzetközi kihívások, így a migránsválság együttes kezelését sürgették az uniós központi intézmények vezetői a Rómában szombaton tartott ünnepi csúcstalálkozón.

Az ülést abból az alkalomból rendezték, hogy a hat alapító tagállam – Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg – 60 évvel ezelőtt, 1957. március 25-én írta alá a Római Szerződést, amellyel megalapították az Európai Unió elődszervezeteit. A találkozón aláírtak egy közös nyilatkozatot is, amelyben az elért – világszinten is példa nélküli – eredményeket méltatták, továbbá hitet tettek az együttműködés folytatása mellett.

Az ünnepi ülés szónokok közül Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – a zárónyilatkozatot idézve – egyebek között azt hangoztatta, hogy az Európai Unió “osztatlan és oszthatatlan”. Kijelentette, hogy a jelenkor kihívásainak a tagországok legjobban akkor tudnak megfelelni, ha együttműködnek.

Juncker méltatta az unióban eddig elért eredményeket, és kiemelte a közép- és kelet-európai országok lakosságának erőfeszítéseit a kontinens egyesítésében. Az EU elődszervezeteit megalapító, pontosan 60 évvel ezelőtt aláírt szerződésekre utalva pedig azt mondta: “Vannak aláírások, amelyek nem halványulnak el.”

Donald Tusk, a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt emelte ki, hogy a tagállamoknak az évforduló alkalmából meg kell újítaniuk szövetségüket. Hozzátette: az unió a “garancia arra, hogy a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia és a függetlenség már nem csupán, álom számunkra, hanem mindennapi valóság”. Emlékeztetett arra, hogy lengyelként életének több mint a felét a vasfüggöny mögött töltötte, ahol “még csak álmodni is tilos volt ezekről az értékekről”.

“Európa egységes marad, vagy már nem is fog létezni” – hangoztatta Tusk a jövőről beszélve. Kiemelte azt is, hogy az EU “nem egy bürokratikus mintaszervezet, hanem a közös értékek és a demokratikus normák együttese”.

Paolo Gentiloni olasz kormányfő arról beszélt, hogy Európa “leállt és megkésve válaszolt” a migráció, a védelem, a gazdaság, a munkahelyek problémáira, ez vezetett az európaiak és az unió eltávolodásához. Kijelentette, hogy miközben a világ mozgásban van, Európa lelassult, és ez okozta, hogy a lakosság egy része elutasította az EU-t – a kilépésre szavazva -, máshol pedig ugyanez “nemzeti bezárkózáshoz” vezetett.

A mostani csúcstalálkozónak az legyen az üzenete az európai közvélemény felé, hogy “tanultunk a leckéből, és van erőnk az újraindulásra, az EU következő évtizedeinek a biztosítására” – hangoztatta Gentiloni. A csúcstalálkozót lezáró sajtóértekezleten Gentiloni kijelentette: a nyilatkozat jó alap Európa számára és irányt mutat a következő tíz évre.

Joseph Muscat, az unió soros elnökségét betöltő Málta kormányfője úgy vélte, az uniónak ambiciózusabbnak kell lennie a jövőben ahhoz, hogy továbbra is egyedülálló eredményeket érhessen el az együttműködésnek köszönhetően. Hangoztatta, hogy a közös munka során figyelembe kell venni a tagországok egyéni adottságait és érdekeit, de valamennyi tagállamnak szolidaritást is kell tanúsítania szükség esetén, és az uniónak egységesnek kell maradnia. Úgy nem működik, hogy egy-egy tagállam szolidaritást kiált, ha szüksége van valamire de elutasítja a szolidaritást, ha más kéri – fogalmazott.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke arról beszélt, hogy a találkozón aláírandó nyilatkozattal az uniós vezetőknek kötelezettséget kell vállalniuk a lakosság felé is, egyebek között arra vonatkozóan, hogy az elért eredményeket a következő nemzedékeknek is továbbadják.

MTI