Varga Judit a Die Welt-nek adott interjújában beszélt az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között létrejött megegyezésről, ami jogállamisági feltételekhez kötné az uniós támogatások kifizetését. Az igazságügyminiszter szerint a paktum azért is elfogadhatatlan, mert ellentétes az Európai Tanácsban kötött megállapodással, amely szerint nem lehet politikai és ideológiai természetű mechanizmushoz kötni a kifizetéseket. A tárcavezető asszony hangsúlyozta: mivel nincs pontos meghatározás a jogállamiság fogalmára, ezért ez fegyverként, zsarolási eszközként lenne használható a migrációt és a multikulturalizmust elutasító tagállamokkal szemben.
A miniszter az Európai Unió Tanácsa soros német elnökségének munkájáról elmondta, hogy a koronavírus-világjárvány ellenére eddig pozitív a mérleg. Szerinte a legfontosabb feladat, hogy az uniós intézmények és a tagállamok megállapodjanak a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló hétszázötvenmilliárd eurós újjáépítési alap forrásainak lehető leggyorsabb szétosztásáról. A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásáról a német soros elnökség közvetítésével az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között létrejött megegyezésről azt mondta: rossz kompromisszum született, amely nem védi, hanem veszélyezteti a jogállamiságot. A megegyezés egyik következménye az ideológiai zsarolás lehet, Brüsszel pénzügyi szankciókkal fenyegetve az általa helyesnek vélt politikai álláspontok átvételére kényszeríthet tagállamokat. Varga Judit elmondta: ez szakítás a tagállami állam-, illetve kormányfők testülete, az Európai Tanács júliusi megállapodásával, amely szerint nem lehet politikai és ideológiai természetű mechanizmushoz kötni a hétéves EU-s költségvetés és az újjáépítési alap forrásainak szétosztását, ezért a magyar kormány számára elfogadhatatlan egy olyan csomag, amely nem egyeztethető össze az Európai Tanácsban kötött megállapodással.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az ideológiai zsarolás, elmondta, hogy szankciókkal sújthatnak egy tagállamot, ha nem illeszkedik a politikai fősodorhoz például a migrációs politikában, a családpolitikában vagy a multikulturális ideológiák területén. Kiemelte, hogy nincs pontos meghatározás a jogállamiság fogalmára, így januártól akár az is előfordulhat, hogy egy uniós biztos eljárást indít Magyarország ellen, ha azt olvassa a brit The Guardianben vagy a német Der Spiegelben, hogy “Magyarország komisz ország”. Hozzátette, hogy megvannak a megfelelő megoldások az EU-s alapértékek védelmére, és ezeken csak úgy lehet változtatni, ha a tagállamok egymás szemébe néznek, megbeszélik a problémát és egyhangúlag módosítják az uniós szerződéseket. Az egyhangúlag hozandó döntések szabályát nem lehet megkerülni, és aki mégis ezzel próbálkozik, az veszélyezteti a koronavírus-válság elleni küzdelem sikerét. Kiemelte, hogy elfogadhatatlanok és a kommunista diktatúrák stílusát idézik az Európai Parlamentben tett kijelentések, amelyek szerint rendszerszintű veszélyek fenyegetik a demokráciát Magyarországon.
Mi meg akarjuk óvni keresztény gyökereinket. Nem akarunk multikulturális társadalmat. Meg akarjuk tartani a házasságot férfi és nő kötelékének. Nem is kritizáljuk Franciaországot a jogállamiságra hivatkozva azért, mert sok migránst behoztak az országba a munkaerőpiac számára. Ez az ő dolguk. Bizonyos ügyeket minden ország saját maga dönt el
– mondta Varga Judit. Oktatási, migrációs és gazdaságpolitikai példákat említve kifejtette, hogy a kormány politikai ellenfelei jogállamisági kérdésnek állítják be az általuk kifogásolt magyar szabályokat, hogy rákényszerítsék Magyarországot olyan döntésekre, amelyekhez nincs politikai támogatottság az országban.
Bizonyos EU-s intézmények a magyar ellenzék szerepét játsszák, amivel megsértik Magyarország szuverenitását
– jelentette ki az igazságügyi miniszter.
Forrás: atv.hu; Fotó: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS