Szinte minden területre többet szán a kormány a jövő évi büdzsében, amit az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezett Varga Mihály pénzügyminiszter, miután hétfőn hivatalosan is benyújtotta az Országgyűlésnek a 2025-ös büdzsét. A tárcavezető ismertetése szerint oktatási kiadásokra közel 500, míg egészségügyre 330 milliárddal többet tervez elkölteni a kormány, mint az idei költségvetésben. November végén tárgyalja az Országgyűlés a törvényjavaslatot, majd december 20-án, már rendkívüli ülés keretében lesz a zárószavazás.
A járvány kitörése utáni négy nehéz éven vagyunk túl, a háború okozta bizonytalanság és az amerikai elnökválasztás tétje a költségvetés elfogadásában is módosítást igényelt – kezdte tájékoztatóját Varga Mihály pénzügyminiszter, aki hétfő délelőtt hivatalosan is benyújtotta az Országgyűlésnek a 2025-ös költségvetést.
A miniszter szerint a kilátások kedvezők: Donald Trump győzelme és az európai belpolitikában elindult változások után jó esélyünk van arra, hogy a világ a béke irányába mozduljon el, ami a magyar gazdaság számára is lehetőségeket jelent.
Összesen 3+1 pontot sorolt fel, ami kedvező feltételeket teremt Varga Mihály szerint:
- Javulnak a makragazdasági mutatók.
- A reálbérek újra növekedjenek, ennek jeleit láttuk az elmúlt 12 hónapban.
- Érzékelhető a fogyasztás fellendülése, szerinte az ősz folyamán ez látszott
- A nemzetközi hitelminősítők, az OECD és az IMF is pozitívan látja a magyar gazdaság jövőjét.
Ezen kívül 5 célt határoztak meg – kiemeltként kezelik a családok támogatását, ezen nem változtatnak:
- megerősítik a családokat,
- a kkv-k további segítséget kapnak,
- megvédik a rezsicsökkentést és
- megőrzik a nyugdíjak értékét is,
- ötödik elemként az ország biztonságát is garantálni szeretnék.
Jelezte, hogy védelmi büdzsé volt a 2024-es, a 2025-ös az új lehetőségek költségvetése.
Ugyanakkor a hiányt csökkentik, 3,7 százalékra, emellett a jövő évi növekedést a GDP 3,4 százalékára becsülik. Az optimizmust erősíti Varga szerint, hogy jövőre mérséklődnek az állam kamatkiadásai a korábbi 4,8 százalékról 3,8 százalékra.
A legtöbb területen reálértéken is emelkednek a kiadások, így például az oktatás, egészségügy is megkapja a szükséges támogatást.
Emelkednek a honvédelmi kiadások
Honvédelmi kiadások el fogják érni jövőre is a GDP 2 százalékát, azaz a NATO-kötelezettségünket teljesítjük
– mondta Varga, hozzátéve, hogy ez összegszerűen 1753 milliárd forintot takar. Reálértéken három és félszeresével növekedtek 2010 óta – jegyezte meg. A határvédelmi kiadások már megközelítik a 800 milliárdot, amelyre jövőre további 40 milliárdot terveznek elkölteni. A miniszter szerint a brüsszeli büntetés miatt plusz költséggel is kell számolniuk. Viszont igényt tartanak arra, hogy az EU kivegye a részét a magyar határvédelmi költségekből.
Nőnek a családvédelmi kiadások, megszűnik a rezsivédelmi alap
A 2025-ös költségvetésben 3754 milliárddal terveznek a családok támogatására. Ez azt jelenti a miniszter szerint, hogy megőrzi a kormány az EU legerősebb családtámogatási rendszerét. A kabinet célja, hogy a családok lakhatását is segítse. Jelezte, hogy a rezsivédelem megmarad, ez jövőre 880 milliárdot fog kitenni, igaz más formában valósul meg, ugyanis a korábbi rezsivédelmi alap megszűnik.
Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány tartja a szavát és a nyugdíjak értékét megőrzi. A nyugdíjkassza kiadása jövőre 7200 milliárd lesz, ez 655 milliárddal magasabb, mint az idei előirányzat. Emellett a 13. havi nyugdíj kifizetését is garantálják. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében 3,7 százalékos inflációval megegyező emelést kapnak január elsejétől a nyugdíjasok.
Ennyit költ oktatásra és egészségügyre
Oktatási kiadásokra 3876 milliárd forintot tervez elkölteni a kormány, ez közel 500 milliárddal több, mint a 2024-es terv és 2400 milliárddal magasabb, mint a 2010-es érték.
Az egészségügyre fordított kiadások 2025-ben 3717 milliárdot tesznek ki, ami 330 milliárddal nagyobb, mint az idei előirányzat.
Varga Mihály végezetül szólt a különadókról is, ennek jegyében a légitársaságokra vonatkozó különadót eltörlik, míg a gyógyszergyártókra és távközlési cégekre vonatkozó különadók mértékét pedig csökkentik. A reklámadókat további egy évvel felfüggesztik.
December 20-án lesz a zárószavazás
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta, harmincórás időkeretben fogja tárgyalni az Országgyűlés a törvényjavaslatot november 28-án 29-én és 30-án. Ezt követően a bizottságok tárgyalják, majd a törvényalkotási bizottság összegzi a javaslatokat. Végül december 16-án rendkívüli ülésen tárgyalnak, ugyanezen a napon lesz az elfogadásuk is.
A zárószavazás december 20-án lesz rendkívüli ülés keretében. Várhatóan ez lesz az idei utolsó döntése is a parlamentnek.
Bizakodók voltak Vargák Trump megválasztásával kapcsolatban
Optimisták voltunk, hogy ki nyerheti meg az amerikai elnökválasztást, ezzel indokolva, hogy idén kivételesen nem tavasszal, hanem ősszel fogadta el a parlament a jövő évi költségvetést. Mint ismert, Donald Trump megválasztásától is tette függővé korábban a kabinet, hogy benyújtsa ősszel a 2025-ös büdzsét. A miniszter alapvetően optimista, hogy négy nehéz év után végre lehetőségekről fognak szólni a gazdasági kilátások.
Vannak elképeléseink, ennek egyik része a kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezmény újbóli életbeléptetése
– válaszolta Varga arra a kérdésre, hogy mit jelent az, amiről Orbán Viktor a Tényekben beszélt, hogy nagy amerikai-magyar megállapodást köthetnek jövőre. A miniszter szerint az amerikai adminisztrációnak is időt kell hagyni, de fontos kérdésnek nevezte, amit meg kell oldani, ezen a szaktárca munkatársai is dolgoznak már egy ideje.
Ezzel járt volna, ha nem Trump nyer
Ha nem Trump nyer, akkor nem 2 százalékon hagyjuk a honvédelmi kiadásokat
– válaszolta arra a kérdésre, hogy miben lett volna más a 2025-ös büdzsé, ha végül nem Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást. A miniszter szerint ez azért lett volna probléma, mert máshonnan kellett volna forrásokat elvonni.
Varga Mihály hangsúlyozta, a kormánynak nincs árfolyamcélja, egy technikai számmal szoktak tervezni, ez jövőre 397 forint lesz. „Nagyon bízunk abban, hogy ehhez közel alakul jövőre az árfolyam” – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a tartalékok rendelkezésre állnak, egyes területeken jelentősen növelték a forrásokat. „A tartalékok szintjét elegendőnek tartom” –jegyezte meg, kiegészítve azzal: ami a növekedés mértékét illeti, szerinte a nemzetközi hitelminősítők és az elemzők is reálisnak tartják a GDP-bővülést. Ezek a visszajelzések is azt mutatják, hogy a 3,4 százalékos növekedési pálya megalapozottnak tekinthető – folytatta.
Hajmeresztő dolgok jelennek meg a magyar sajtóban
A viták ellenére is megfelelő ütemben érkeznek be az uniós források, a GDP 1,7-1,8 százalékát teszik ki idén – mondta Varga Mihály, aki szerint egészen hajmeresztő dolgok jelennek meg a magyar sajtóban arról, hogy milyen ütemben érkeznek a Magyarországnak járó források.
Forrás: Világgazdaság, fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS