A Budapesti Corvinus Egyetemen folyó kiemelkedő oktatási és kutató munka kiváló lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az itt tanulók nemzetközileg elismert, piacképes tudást szerezhessenek – mondta a pénzügyminiszter a felsőoktatási intézmény tanévnyitó ünnepségén, vasárnap, Budapesten.
Varga Mihály szerint az egyetem hallgatóit, a leendő közgazdászokat a tanulmányaik mellett három kérdés foglalkoztatja: szellemileg, szakmailag izgalmas kihívásokra számíthatnak-e, lesz-e állásuk, el tudnak-e majd helyezkedni, illetve, hogy biztosítja-e majd a keresetük a megfelelő megélhetést, versenyképes lesz-e az a külföldi fizetésekkel. A miniszter kiemelte: a kormány elkötelezett az értékes munkahelyek létrehozása, a bérek emelése, illetve a gazdaság fejlesztése mellett, és azért dolgozik, hogy mindhárom kérdésre egyértelmű igennel tudjanak felelni.
Megdőlnek a korábbi elvek
Varga Mihály közölte: “a kihívások korában élünk”, amikor megdőlnek a gazdasági fejlődésre vonatkozó korábbi elvek, a világ erőközpontjai áthelyeződnek. A kérdés pedig az: mit kell tenni azért, hogy Magyarország és a magyar emberek nyertesei legyenek a XXI. századnak. Mindehhez a pénzügyminiszter szerint a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodnunk azzal az erőforrással, ami rendelkezésre áll, az emberek tehetségével. Hozzátette: a magyar felsőoktatásnak egyszerre kell alkalmazkodnia a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz, és a jövő kihívásaihoz. A kormány ehhez a munkához komoly segítséget ad; a cél, hogy az egyetemeink betöltsék szerepüket: egyrészt legyenek az új gondolatok bölcsői, másrészt pedig az átadott tudás tekintetében is a világ élvonalához mérjék magukat.
15-15 százalékos lesz az oktatói béremelés
Varga Mihály kifejtette: a kormány oldaláról nézve a modellváltás lényege, hogy szabadabb teret kapjon az oktatás és a kutatás, a minőségi munkához megfelelő javadalmazás társuljon és minél több adminisztratív terhet vegyenek le az egyetemek válláról. Rámutatott: az átalakítással – az ellenkező híresztelések ellenére – nem válik bizonytalanná az egyetemek finanszírozása; épp ellenkezőleg, erősebb lesz. Varga Mihály elmondta, hogy a kormány elkötelezte magát a felsőoktatásban dolgozók béremelése mellett is: 2017-ben 14 ezer oktató, kutató és tanár bére emelkedett; a modellváltáshoz kapcsolódóan két lépcsőben, 2021 szeptemberében és 2022 januárjában további 15–15 százalékos béremelésre lehet számítani.
Nem az történt, ami 2008-ban
A miniszter arról is beszámolt, hogy Magyarország gazdasága kiegyensúlyozottan, gyors ütemben fejlődött a járvány kitörésekor, az államháztartás egyensúlyban volt, az államadósság tartósan és folyamatosan csökkent. Amikor pedig a járvány miatt nagy szükség volt rá, megfelelő forrásokkal rendelkeztek az egészségügyi kiadásokhoz és a gazdaságvédelemhez is.
Nem az történt, mint 2008-ban, hogy hirtelen elfogytak az energiák és a Nemzetközi Valutalaphoz kellett fordulni. Saját erőnkre támaszkodva védtük meg a munkahelyeket, nyújtottunk segítséget a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak és tettünk meg mindent az újraindítás érdekében
– fogalmazott a miniszter. Egyúttal kiemelte: ezért a magyar államháztartás továbbra is segítő, ösztönző pályán marad és az újraindítást fogja támogatni.
Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta: az alapítványt úgy alakították ki, az egyetem átalakítását úgy kezdték el, hogy ez az új formálódó magyar elitnek a képzési központja legyen. Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora pedig a hallgatókat arra bíztatta, hogy teljes erőbedobással vegyenek részt az egyetem életében: járjanak órára, vegyenek részt a szakkollégiumi életben.
Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS