Varga Mihály: Brüsszel helyreállítási terve méltánytalan Magyarországgal szemben (videó)

Az európai helyreállítási terv lényegét tekintve a déli tagállamok igényeire szabott elképzelés, amelynek ki nem mondott célja a hosszú idő óta pénzügyi és strukturális problémákkal küzdő országok gazdasági összeomlásának megakadályozása. A bizottság a források elosztásánál számos, az alacsonyabb jövedelem szintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt – nyilatkozta Varga Mihály az Európai Bizottság május végén megjelentetett javaslat csomagjáról.

A Pénzügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) keddi videókonferenciáján a magyar tárcavezető kijelentette:

Magyarország álláspontja az, hogy az Európai Uniónak méltányosan és arányosan kell eljárnia a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésekor. Az európai helyreállítási terv az EU történetében példa nélküli segélyprogram, amelynek révén a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeit az unió által a piacokról felvett hitelből finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokkal igyekeznek enyhíteni

– tájékoztatott Varga Mihály.

Elmondása szerint az EB május 27-én ismertetett csomagjában olyan 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alapra tesz javaslatot, amelyből kétharmad részben az EU költségvetési programjaiba visszaforgatott támogatásokat, egyharmad részben hiteleket folyósítanának. A bizottság a források elosztásánál számos, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt. A magyar tárcavezető szerint ez különösen annak fényében aggályos, hogy érdemben nem módosítottak – a kilábalásban szintén fontos szerepet betöltő – 2021-2027 közötti költségvetésre vonatkozó februári javaslaton sem. Így az továbbra is indokolatlanul nagy kohéziós forrásvesztést jelentene hazánk számára.

Az aránytalanságokat jól mutatja, hogy az 50 milliárd eurós kohéziós többletforrást úgy osztanák fel, hogy annak 65 százalékát a négy déli tagállam – Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália kapja, és csak 12 százalékát a Visegrádi négyek

– mutatott rá a magyar miniszter, aki szerint egy olyan valódi helyreállítási programra lenne szükség, amely figyelembe veszi azt is, hogy a fegyelmezett költségvetési politikát folytató, de kevésbé fejlett, nyitott gazdasággal rendelkező országoknak a helyreállítás nagyobb terhet jelenthet a későbbiekben. Ezért a források elosztásánál nagyobb súllyal kell szerepelnie a GDP- és munkanélküliségi mutatókban a válság eredményeként bekövetkező változásnak, vagy éppen a válságnak kitett szektorok gazdaságban betöltött súlyának.

Forrás: MTI/Facebook/Fotó: MTI