Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter kedden a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, amelyet a munkából élők költségvetésének nevezett; a büdzsé végszavazása várhatóan június 15-én lesz az Országgyűlésben. Munkaadói képviseletek szerint a javaslat reális és kiegyensúlyozott.
Varga Mihály ismertetése szerint a büdzsé azok számára kínál több előnyt, akik munkából tartják el magukat és a családjukat. A változások közül kiemelte a családi adókedvezmény 35 ezer forintra való növekedését, amelynek nyomán évi 420 ezer forint marad egy átlagos kétgyermekes családnál. Tájékoztatása szerint a kisvállalati adó 1 százalékponttal 13 százalékra mérséklődik, a társasági nyereségadó 9 százalék, a személyi jövedelemadó 15 százalék marad. A forgalmi adók közül kiemelte a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint az internet és az éttermi szolgáltatások áfájának szintén 5 százalékra mérséklését. A nyugdíjasok az idén először nyugdíjprémiumot is kapnak a magasabb infláció miatti nyugdíjkompenzáció mellett. A minimálbér az idei 15 százalék után 2018-ban további 8 százalékkal nő, a szakmunkás minimálbérek 12 százalékkal emelkednek, az intézkedéseknek köszönhetően a szakmunkások bére 2010-hez képest megduplázódhat a javaslat szerint.
Hetven százalék alá csökken az államadósság
A nominális GDP 40 353 milliárd forint. A büdzsé készítése során jövőre 4,3 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos inflációval és 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak. Az államadósság-mutató 2018. december végére tervezett mértéke 69,5 százalék a bruttó hazai termék (GDP) arányában (2017 végén 71,4 százalékra várják), várható összege 28 043,6 milliárd forint. A devizaadósság részaránya 13 százalékra csökkenhet jövőre.
Varga Mihály ismertetése szerint szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, oktatásra 81 milliárd, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal több jut, nyugdíj, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé. A pártok és jelöltek parlamenti választási kampányköltségeire ugyanúgy hatmilliárd forintot szán a jövő évi büdzsé, mint a 2014-es. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy fogalmazott:
Nem egy választási költségvetés készült, rajta van az adósságcsökkentő pályán, a közterhek viselését korrekten betartja, az adóbevételeket behajtja.
Kiemelt helyen a közlekedésfejlesztés
A benyújtott törvényjavaslat szerint a gazdasági tárcák közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezete bővül a legnagyobb mértékben, az idei 1212 milliárd forintról 2018-ban 1353 milliárdra, miközben tervezett bevételei csökkennek, személyi kiadásai pedig több mint 3 milliárd forinttal nőnek. A tárca jelentős összegeket fordíthat közlekedési ágazati programokra, csak a közúthálózat fenntartására és működtetésére 84,4 milliárd forint juthat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a hozzá tartozó intézmények a 2018-es költségvetési javaslat szerint jövőre 369 milliárd forintot költhetnek el. A fejezeten belüli számos változás közül a legnagyobb tétel a szakképzési centrumok működtetése, ami önmagában 145 milliárd forint kiadás.
Több mint 54 milliárd forinttal tervezi emelni a helyi önkormányzatok előirányzatát az ideihez képest a kormány, a fejezetre 695,5 milliárd forintot irányoztak elő, míg idénre 641 milliárd forint szerepelt itt. A legnagyobb, 36 milliárdos bővülés ezen belül a gyermekjóléti és gyermekétkeztetési kiadásokra jut.
Sokkal több pénzből védik 2018-ban a határt az illegális bevándorlás ellen, mint idén. (fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely)
A terrorelhárítás és a honvédelem is jóval több pénzből gazdálkodhat
A jövő évi költségvetés számai alapján az idei évre tervezettnél jelentősen többet költ a belügyi tárca a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra, valamint a tömeges bevándorlás kezelésére. Előbbire az idei 100 millióhoz képest jövőre 50 milliárd forint jut, és mind a terrorelhárítás, mind a rendőrség jóval több dologi költséggel tervezhet. Emellett a minisztérium összességében 785 milliárd forintos költségvetést tartalmazó fejezetében valamennyi rendvédelmi szervnél jelentősen nő a személyi juttatások összege. Jelentősen emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre több mint 427 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP több mint 1 százalékának felel meg, a tavalyi 0,94 százalék után. A magyar kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik azt. Jövőre is folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, így újra emelkedik a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése.
Emelkedik a határon túli magyar kultúra és gazdaság támogatása
A külhoni magyarság kiemelt támogatásra számíthat jövőre: a költségvetési támogatás több soron, és a feladatok alapján egyes tárcáknál elkülönítve jelenik meg a jövő évi költségvetés tervezetében. A Miniszterelnökségnél 8,4 milliárdos tétel szerepel, a Bethlen Gábor Alapkezelő 26 milliárdból gazdálkodhatna – ebből 19,7 milliárd nemzetpolitikai célú támogatás. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetésében csaknem 2 milliárd forinttal jelenik meg az idei 1,22 milliárddal szemben. A határon túli oktatás területén 1,032 milliárd szerepel az idei 800 millió után. A Rákóczi Szövetség 50 millió forinttal szerepel a költségvetésben, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet pedig az idei évhez hasonlóan 1,2 milliárdból gazdálkodhatna jövőre.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó gazdaságfejlesztési előirányzatok között a Délvidék 7,5 milliárd, Kárpátalja csaknem 5 milliárd, Erdély és Felvidék 1-1 milliárd, Horvátország és Muravidék 500-500 millió forinttal szerepel. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről határ menti gazdaságfejlesztési délvidéki programok támogatására 190 millió forint jut, a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiára pedig 222,6 millió forint; 20, illetve 25 millió forintot szánnak az erdélyi, illetve a felvidéki gazdaságfejlesztési stratégiára, 40-40 millió forintot pedig a horvátországi magyarok demokratikus közössége vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájára, valamint a muravidéki gazdaságfejlesztési stratégiájára fordítanának.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS