Kézzelfoghatóan javultak a magyar-szlovák kapcsolatok a rendszerváltás óta eltelt 27 évben, de a teljes megbékélésre még várni kell – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton a Békés megyei Tótkomlóson a csehszlovák-magyar lakosságcsere 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Németh Zsolt (Fidesz) kifejtette, a kitelepítettek magyarországi kárpótlása “még lóg a levegőben”, és a kisebbségi jogok biztosítása terén is sok még a tennivaló.
Ám szerinte ahogyan a magyar-szerb kapcsolatokban a két államelnök 2014 júniusi, közös főhajtása a délvidéki magyar és szerb áldozatok részére elhozta a katarzist, úgy az a magyar-szlovák kapcsolatok terén is elérhető.
Németh Zsolt kijelentette, a lakosságcsere, a kollektív bűnösség, a kényszermunka, a deportálás Csehországba és a kitelepítés Magyarországra “a homogén nemzetállam bőrgőzös álma volt”, a csehszlovák nemzeti kommunizmus végső megoldása közeli rokonságot mutat a náci-fasiszta faji tisztaság tervével – mondta.
1946. A kényszer-kitelepítés elől elmenekült csallóközi magyar nők és gyermekek várakoznak a rajkai nagyvendéglő üres termében, miután a csehszlovák hatóságok megkezdték a dél-szlovákiai magyar falvak lakosságának erőszakos kitelepítését cseh- és morvaországi kényszermunkára. Az elszállítás elől több ezren Magyarországra szöktek. Forrás: mult-kor.hu
Emlékeztetett, 1947-ben 80-170 ezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra, a Békés megyei Tótkomlósra körülbelül 1500-an érkeztek.
A népmozgatások eredményeként oly sok szenvedés született”
– fogalmazott.
A bizottsági elnök szólt arról is, hogy a relokációs terveknek nincs vége, napjainkban is vannak, akik “a problémák megoldását a ki-, be- és összetelepítésekben látják”, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a betelepítési kvóta elutasítása miatt Magyarország és Szlovákia ellen.
Hangsúlyozta: e két országnak meggyőződése, hogy nem a problémát kell Európába hozni, hanem a megoldást kell a szülőföldre vinni. Ezzel nem a migránsokat akarják megalázni, a történelmi tapasztalatok alapján tudják, hogy emberhez méltó életet csak a szülőföldön lehet megadni – húzta alá.
Beszéde végén Németh Zsolt azt mondta, a magyar és a szlovák testvérnép, és nincs még két nemzet a Kárpát-medencében, amelyekre ez ennyire igaz volna.
Fúzik János, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója elmondta, a deportálás, a jogfosztottság éveiben a lakosságcsere “csak egy stáció volt”, és hogy a 70 évvel ezelőtti történelmi esemény még “méltó lezárásra vár”.
Zalai Mihály (Fidesz), a Békés Megyei Önkormányzat elnöke beszédében kiemelte, a magyarországi szlovákok kötelező visszatelepítése a megyében maradt szlovákság gyors asszimilációját hozta magával, “meggyengült egy nemzetiségi kultúra, amely a megelőző három évszázadban meghatározta a megyét”.
Garay Rita (Fidesz-KDNP), Tótkomlós polgármestere közölte, azért a vasútállomáson rendezték a megemlékezést, mert innen indultak el és ide érkeztek meg 70 éve az áttelepülni kényszerülő családok.
A megemlékezés elején ökumenikus istentiszteletet tartottak, az ünnepi beszédeket követően a meghívottak “2017 – Megbékélés éve” feliratú, kétnyelvű emléktáblát avattak, majd faültetésen vettek részt.
MTI; Fotó: mult-kor.hu (A vezető képen: a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében Magyarországra áttelepített felvidéki magyarok egy csoportja Dunacsún községben 1946 novemberében.)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS