A visegrádi országok már a második csúcstalálkozójukat tartják a Brexitről döntő, június 23-i brit népszavazás óta. A vendéglátó a V4 soros elnökségét július 1. óta betöltő Lengyelország, és a varsói csúcson a négy tagország miniszterelnökei mellett ezúttal a német kancellár is részt vesz; az öt kormányfő közös sajtótájékoztatót tartott.
Az Egyesült Királyság kilépéséről (Brexit) döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, melyek „összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat. (…) A hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenek” – szögezte le Beata Szydlo lengyel kormányfő. Azon kell elgondolkodni, hogy az Európai Unióban milyen reformok kellenek, hogy jobban működhessen, jobban fejlődhessen, és más államokban ne legyen többé kísértés a közösség elhagyására – szögezte le Szydlo, aki szerint újra meg kell győzni az unió lakosait arról, hogy az EU valóban az ő szolgálatukban van, és ők a „házigazdák”.
A pénteki találkozó témáiról a lengyel kormányfő azt mondta: az EU-n belüli együttműködés legfontosabb formáit keresik. Vannak területek, ahol megtalálhatók a közös nevezők, de akadnak témák, amelyekben nincs egyetértés a tagállamok között, és ez az utóbbi időben sokszor fordul elő – ismerte el. „Úgy gondoljuk, hogy kulcsfontosságú az EU külső határának megerősítése, a schengeni övezet egységének megőrzése, valamint az európai határőrség létesítése” – fejtette ki Beata Szydlo.
Orbán: A Brexit nem ok, hanem következmény
Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélte, a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét. „Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk – mondta. – Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli, az unió szempontjából külpolitikai kérdésekben sem”, mint például Ukrajna. Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkoznak.
Az Európai Tanács fejezze be a politikai szerepjátszást, és a feladatát végezze
A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot. Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. „Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását” – jegyezte meg Orbán Viktor. Második javaslata szerint az unióban „első helyre” kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. A magyar miniszterelnök harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. „Az Európai Tanács vezesse, és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság fejezze be a politikai szerepjátszást, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson „szükséges új politikákat”, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.
Robert Fico szlovák miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, valamint Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő (balról jobbra) (kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
Robert Fico az unió soros elnökségét ellátó Szlovákia kormányfője szerint a jövőben meg kell változtatni a kommunikációt az Európai Unió intézményei és a tagállamok között. Erről már korábban is beszélt, felhozva, hogy Nagy-Britannia után más tagországok is népszavazást írhatnak ki a tagságról, ha az unió „nem talál megnyugtató válaszokat az Európát érő kihívásokra”. A miniszterelnök júliusban Strasbourgban súlyos hibának nevezte, hogy az EU kommunikációja „nélkülözi a nyitottságot”. Azt is elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban.
Csehország számára a biztonság és az életszínvonal az elsődleges kérdés
Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Rámutatott, hogy továbbra is nagy különbségek vannak a nyugati és a keleti tagállamok állampolgárainak a jövedelme között, miközben a megélhetési költségek egész Európában nagyon közeledtek egymáshoz. Ő is állást foglalt a közös hadsereg mellett, és sürgette a tagállamok külső és belső biztonsági együttműködését, továbbá fontosnak tartja, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet.
Merkel fél Európával tárgyal a héten
Angela Merkel a közös sajtótájékoztatón kiemelte: a varsói találkozó célja a közösségben maradó tagállamok vezetőinek részvételével a Brexit utáni EU jövőjéről tartandó pozsonyi tanácskozás „gondos előkészítése”. Jó kezdeményezésnek tartja, hogy Brüsszel helyett Pozsonyban rendezik az EU-csúcsot, mert úgy véli, az Európa Tanácsnak „néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa”. A német kancellár szerint az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több közös akciót „tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.
Hozzátette, hogy a természetesen a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen „humanitárius felelősségvállalásra” van szükség az EU részéről, és milyen „migrációs partnerséget” kell kialakítani afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal. Elmondta: tárgyalni kell arról is, hogy „miként tudunk küzdeni az illegalitás ellen úgy, hogy egyben valami jót is tegyünk a bajban lévő embereknek”.
Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a legfejlettebb térségek között, „egészen elöl akar lenni” a gazdaság fejlődésében és a jól megfizetett állásokat tekintve, amelyek biztosítják, hogy az EU nem csupán „meghosszabbított munkapad” a világ más, fejlettebb régiói számára. Ebben az ügyben „sok tennivalónk van” – mondta –, hiszen az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült. Ezért – tette hozzá – végig kell gondolni, hogy mely területeken kell fokozni az erőfeszítéseket és miként kell kiépíteni a digitális belső piacot. További fontos terület a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem – mondta Angela Merkel.
Merkel a V4 csoport vezetőivel kezdett tárgyalás előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel. Varsói látogatása a szeptemberi pozsonyi találkozó előkészítését szolgáló egyeztetéssorozat része, amelynek keretében a héten korábban több uniós tagállam vezetőjével tárgyalt, és még pénteken megbeszélést tart a holland, a dán, a finn, a svéd, szombaton pedig a bolgár, a horvát, az osztrák és a szlovén kormány vezetőjével.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS