Sajtóértesülések szerint a vártnál hamarabb, már júliusban megkezdheti kamatai emelését az eurózóna jegybankja, mert a legutóbbi előrejelzések szerint évekig a két százalékos cél felett marad az infláció.
Átszakadhat a gát az Európai Központi Banknál (EKB), és az infláció felszökése miatt hamarabb kezdődhetnek el a kamatemelések a vártnál – jelentette a Reuters nem kevesebb, mint kilenc bennfentes forrásra hivatkozva. Az EKB-n az infláció egyre magasabbra szállásával egyre nőtt az idén a nyomás, hogy kezdje meg kamatai emelését, amint azt a Federal Reserve már márciusban megtette. Az euró több mint két éves mélypontjára gyengült a dollár ellenében, miután az EKB másfél hete tartott ülése után Christine Lagarde elnök megismételte, hogy valamivel azután kezdődhetnek meg a kamatemelések, hogy a bank a harmadik negyedévben kifuttatja kötvényvásárlási programját. Csalódást keltett ugyanis, hogy az infláció még feljebb kúszása sem volt elegendő arra, hogy a bank előrehozza a szigorítást – írja a Világgazdaság.
A Reuters forrásai alapján ez mégis megtörténhet. Több forrás azt közölte, hogy már az április 14-ei ülésen az eddigieknél jóval pesszimistább inflációs előrejelzéseket közöltek a döntéshozókkal a bank szakértői. Ők korábban arra számítottak, hogy az infláció felszökése – márciusban 7,4 százalékra az euróövezet egészében – ideiglenes, és hamar visszatérhet a két százalékos cél alá. A friss előrejelzések szerint azonban még 2024-ben is a cél felett lesz. Ennek alapján a döntéshozók – a jelentésből nem derül ki, mekkora része szerint – a banknak a lehető legkorábbi időpontban, azaz júliusban be kell fejeznie az eszközvásárlásokat és megemelnie a kamatokat, de legkésőbb szeptemberben erre sort kell kerítenie.
A bank június 9-én tartja következő ülését. Ezt több mint egy hónappal megelőzi a Fed következő ülése, amelyen minden bizonnyal erőteljes ütemben folytatja a kamatszigorítást, és ez a várakozás nyomás alatt tartotta az eurót. A hétfői nyitáskor kiderül, erősítően hat-e rá a Reuters-jelentés a dollár ellenében. Ha igen, az jótékony hatással lehet a közép-európai devizákra is.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: Andre Pain/AFP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS