Hamarosan pontot tehet a több mint három éve húzódó Welsz-ügy nyomozására a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az ügyben pénzmosás, költségvetési csalás, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt még 2014 tavaszán, a Budapest–Bamako Rally szervezőjeként, illetve az új nemzeti légitársaságként emlegetett Sólyom Airways kapcsán ismertté vált Welsz Tamás rejtélyes halála után indítottak eljárást. A vállalkozó állítólag milliárdos pénzmosások, vagyoneltüntetések bizonyítékait tartalmazó iratokat adott át a hatóságoknak.
A július 14-éig meghosszabbított nyomozásban eddig tizenhárom személyt hallgattak ki közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként. Egyik terhelt sem közszereplő, ismert vállalkozó, vagy alvilági nehézfiú. Az ügy eddigi szereplői ellen a Welsz Tamás érdi házában talált hamis útlevelekkel és egyéb iratokkal kapcsolatban indítottak eljárást. A vizsgálódás eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartozott, ám a Legfőbb Ügyészség még tavaly februárban, két év után a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) bízta meg a nyomozás folytatásával. A döntés oka az volt, hogy hosszú idő után sem történt érdemi előrelépés az ügyben.
Ismerői szerint Welsz tipikus szélhámos volt, aki soha nem lett volna öngyilkos. Fotó: 444.hu
Belekeveredett a Simon-ügybe, majd meghalt
Welsz Tamás 2014. március 20-án Érdről kihallgatásra tartott a nyomozókkal Budapest felé, amikor rosszul lett, s egy mentőállomáson meghalt. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, mérget vett be, de a vállalkozót jól ismerők közül többen azt állítják, képtelenség, hogy az üzletember önkezével vetett véget az életének. A vállalkozó halála előtt már belekeveredett a Simon-ügybe, hiszen a hatóságok feltételezése szerint ő juttatta bissau-guineai útlevélhez Simon Gábort, az MSZP adócsalással vádolt egykori elnökhelyettesét. Az ügyről szóló első hírek a 2014-es választások előtt két hónappal láttak napvilágot, miszerint Simon Gábor többszáz millió forintot tart egy bécsi bankszámlán, melyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, melyen szintén milliók vannak. A honatyát 2014. március 10-én vették őrizetbe a hatóságok közvetlenül azután, hogy házkutatást tartottak Welsz Tamás vállalkozónál. Két nappal később a szocialista politikust a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A Welsznél talált iratokból kiderült, hogy Simon komplett kommunikációs stratégiát kapott „valakitől, vagy valakiktől” azzal kapcsolatban, hogy hogyan kommunikálja az ügyét. Eszerint Simon figyelmét egyebek mellett arra hívták fel, hogy “nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni”. Simon alaptalan információk bedobásával kapcsolatban is kapott gyakorlati tanácsot, hogy megfontolandó “egy tuti titok szivárogtatása, ami elterjed, és az összekuszálja a közvéleményt”.
Nem derült ki, honnan voltak Simon Gábornak százmilliói. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Magyar és külföldi bankszámlák
Az ügyészek rájöttek arra is, hogy Simonnak a magyar számláján kívül négy osztrák és egy svájci bankszámlája volt. A pénz eredetét illetően olyan iratok kerültek elő, amelyek részleteket tartalmaznak annak forrásáról. Eszerint Magyarországon kézből kézbe, készpénz formájában, befektetési céllal vándorolt a pénz, mielőtt 2006-ban Svájcba került. 2012-ben Simon a svájci számláról 250 ezer eurót utalt egy osztrák számlára. Arra azonban nem találtak elég bizonyítékot, hogy a tisztázatlan forrású összeget kenőpénzként kapta volna az MSZP volt alelnöke. A politikust és egy társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és közokirat-hamisítással tavaly márciusban vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amely csupán annyit vélt bizonyíthatónak, hogy a baloldali képviselő ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, az ismeretlen hátterű jövedelmet nem.
A politikust 2014 márciusában vették őrizetbe. A börtönben Welsz halála után attól félt, “valakik” vele is végezni fognak. Fotó: PS
Simon attól rettegett, hogy őt is megölik
Hiába folytatott kiterjedt vagyonkutatást az ügyészség, az inkriminált jövedelmek forrása ismeretlen maradt. Simon Gábor büntetőügye jelenleg bírósági szakban van. Az egykori alelnök az első tárgyaláson beszélt Welsz Tamáshoz fűződő kapcsolatáról is. Elmondta, máig nem tudja a férfiről, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt-e. Welsz az egykori szocialista képviselő állítása szerint 2014 februárjában lépett be az életébe, amikor már kiderült, hogy százmilliókat parkoltat külföldi bankszámlákon. A vállalkozó azt mondta neki, tudja, hogy bajban van, nyomozás indul ellene és biztos benne, le fogják tartóztatni, így csak ő segíthet rajta. Simon ekkor nagyon megrémült és megbízást adott Welsz Tamásnak, aki elkérte tőle minden, az üggyel kapcsolatos dokumentumát. Welsz ezek után arra próbálta rávenni, hogy legalizálja jövedelmeit. Ekkor fogott gyanút, majd miután mások is figyelmeztették, hogy vigyázzon a kétes hírű férfival, visszavonta Welsz Tamástól a megbízást és visszakérte az iratait, amelyeket azonban nem kapott meg – vallotta az első tárgyaláson Simon, aki arról is beszélt, miután megtudta, hogy Welsz meghalt, előzetes letartóztatása során nem tudott aludni, mert attól félt, hogy őt is megölik, azaz a volt MSZP-s politikus sem hitt igazán a férfi öngyilkosságában.
Kétes üzleti kapcsolatok
Nem is csoda, hiszen ha hihetünk a Népszabadság korábbi információinak, Welsz nem akárkikkel üzletelt. Voltak köztük alvilági figurák, ismert vállalkozók és befolyásos politikusok is, akik nem egyszer egy II. kerületi elitklubban találkoztak Welsz Tamással. A szerző szerint ebben a klubban politikai hovatartozástól függetlenül gyűltek össze vállalkozók, közéleti emberek, hogy adott esetben ott volt APEH-szakértőkkel tárgyalva, tőlük tanácsot kérve, megfelelő jutalék fejében arra is választ kapjanak, miképpen kerülhetik el a lelepleződést egy adóvizsgálat esetén, és hogyan tüntethetik el a hatóság elől nyomtalanul adózatlan jövedelmük egy részét. Állítólag több klubtagot megfigyelt a titkosszolgálat, de nem tudni, mi lett a róluk gyűjtött információkkal, ahogy jó eséllyel az sem derül már ki, hogy Welsz mindent kipakolt-e a nyomozóknak a rejtélyes összejövetelek szereplőiről.
A vádiratot olvassa fel az ügyész a Buda-Cash-peren. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Előkerül a Buda-Cash alapítója
Figyelemre méltó, hogy a Welsz-ügyben a Buda-Cash Brókerház milliárdos sikkasztással és csalással vádolt volt alapítója, Pintér Zoltán neve is előkerült. Az ügyészség Pintért és a brókerház többi vezetőjét, V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. A vád szerint a Buda-Cash egy 1998-as, nemzetközi pénzügyi válság miatt olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni. Pintér Zoltán, mint a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Ezek után egy „ismeretlen személy” létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát 1998. január elsején nyitották. Az itt landoló pénzekkel pedig sajátjukként rendelkeztek. A vád szerint az általuk, 1998-tól egészen 2014-ig tartó bűncselekmény-sorozattal okozott kár 115 milliárd forint.
Halála napján terhelő bizonyítékokat adott át a vállalkozó
A Buda-Cash alapítójához úgy kötődik a Welsz-botrány, hogy a brókerügy nyomozati irataiban szerepel az a Pintér előzetes letartóztatását kérvényező ügyészi indítvány, amelyben többek között az áll, hogy félő, a vagyona egy részét már külföldre menekítő főbróker megszökhet, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2014. március 20-án, “Welsz Tamás tevékenységét érintően” pénzmosás és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőügyben lefoglalt egy okiratot, amely “Pintér Zoltán gyanúsított adatait és ujjlenyomatát tartalmazta, Pintér Kiripolszki Zoltán névre szóló bissau-guineai útlevél készíttetéséhez”. Ezen irattal együtt a nyomozók lefoglalták Pintér magyar nyelvű útlevelének másolatát is. A dátumból kikövetkeztethető, hogy ez a lefoglalás éppen a gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás halálának napján történt, amikor a férfi milliárdos pénzmosások, vagyoneltüntetések bizonyítékait tartalmazó iratokat adott át a hatóságoknak. Azt egyébként, hogy Welsz és Pintér között kapcsolat volt, a Buda-Cash-ügy negyedrendű vádlottja is megerősítette vallomásában. Gy. János ugyanis kihallgatóinak arról számolt be, hogy Pintér és az adócsalással vádolt Simon Gábor elleni eljárás egykori koronatanúja offshore cégek átjátszásáról tárgyaltak.
A szerző írása a Magyar Idők szombati számában jelent meg.
Vezető kép: blikk.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS