Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester hétfőn közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy támogatják a Budapesten 2023-ban rendeződő atlétikai világbajnokság megrendezését. Támogatásukat azonban három feltételhez kötik, amelyek teljesítése vélhetően nem jelent akadályt a kormány számára, tekintve, hogy ezek közül a legfontosabb – az egészségügyre szánt pénzek emelése – korábbi nyilatkozatok szerint már szerepel a 2020-as költségvetési tervekben. Koncepció nincs a “követelés” mögött; a fővárosi kerületek és a Budapesten található CT-berendezések száma közötti homályos összefüggés sejlik itt is fel.
Karácsony Gergely hatásvadász bejelentést tett Baranyi Krisztina támogatásával hétfőn: a frissen megválasztott főpolgármester ugyanis elfogadta a kormány terveiben szereplő budapesti atlétikai stadion megépítését, ugyanakkor feltételeket is szabott, amivel azt próbálja sugallni, hogy van ereje szembeszállni a kormánnyal. Szüksége is van az “erődemonstrációra”, hiszen ezzel a döntéssel megszegte egyik fontos és egyébként értelmetlen kampányígéretét, nevezetesen, hogy az ő regnálása alatt teljes stadionstop lesz Budapesten. Úgy tűnik, bő egy hónapig tartott ez a karakánság.
Karácsony tehát megpróbált feltételeket szabni a kormánynak – ezzel demonstrálva politikai erejét –, a valóság azonban az, hogy feltételei igazából inkább csak formaságok, és nem valódi követelések. Karácsony három pontja ugyanis a következő:
- az elkövetkezendő öt évben az Egészséges Budapest Program keretében 50 milliárd forintos forrás jusson a kerületi önkormányzatoknak az egészségügyi alap- és szakellátás fejlesztésére;
- maradjon érvényben és teljesítse a kormány azt a megállapodását, amit még Tarlós Istvánnal írtak alá a közösségi közlekedés fejlesztéséről;
- mindezt pedig foglalja is nyilvános kormányhatározatba a kormány még az idén.
Vagyis csupa olyan tétel, amit a kormány már valamilyen formában megígért. Az egészségüggyel kapcsolatban már hónapok óta az a kormány kommunikációja, hogy 2020-ban rengeteg pénz áramlik az ágazatba, a budapesti szuperkórházak kivitelezése is megkezdődhet, vagyis várhatóan ezzel a ponttal Karácsony Gergely közbenjárása nélkül sem lenne probléma. Ugyanígy porhintés, de annál érdekesebb a Tarlós István és a kormány között létrejött egyezség kérdése, amelyet Karácsony, ahol tudott, támadott korábban, azt hangoztatva, hogy ezzel az alkuval (is) Orbán bábja lett Tarlós. Érdekes módon ez már nem számít: Karácsony hajlandó azt csinálni, amit a kormány akar, ha főpolgármester úrnak szólítják közben. Mindennek az írásba foglalása pedig csupán egy technikai kérdés, amit valószínűleg csak a követelések dagályosítása miatt vettek be a feltételek közé.
Ezeken kívül vannak még kiegészítő követelések, amelyek kihagyása az írásba foglalási kérelem köréből jól mutatja Karácsony valódi súlyát. Ezek között találhatunk olyan “kidolgozott” városvezetési és jogi koncepciókat, mint a “zöld felületek növelése” (példaként tekintsék meg a zuglói klímaerdőről szóló természetfilmünket) vagy az “átlátható pénzköltés”, ami külön érdekes, hiszen a főpolgármester a kormányon próbálja számonkérni a fővárosi költekezések átláthatóságát, amit azonban éppen neki kellene felügyelnie.
A feltételekből tehát jól látszik, hogy Karácsony valójában a világon semmit nem ért el, azon kívül, hogy elbukta a csatát a kormány ellen. Egyelőre még ütésálló személyiségéről azonban rögtön lepattanni látszik ez a csapás is. A gyors irányváltásának köszönhetően pedig ő a baloldal hőse, amiért a mindig mérvadó HVG szerint “komoly árat” fizettet a városon zsarnokoskodó Orbánbasival és kormányával. A legcsodálatosabb pedig, hogy mindezért tennie se kellett, csak állni és hagyni, hogy mint minden kudarc, ez is leperegjen róla. Hiszen az ötvenmilliárdos “követelés” mögött semmiféle szakmai terv nincs; még az a tudás is hiányzik, hogy milyen fejlesztések vannak tervben már.
Forrás: HVG; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS