Vegzálja az orvosokat a MOK, fittyet hányva a betegellátásra, emiatt lépett a kormány

A magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosításával indokolta a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára kedden az Országgyűlésben az orvoskamaráról szóló törvénymódosítást, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja. Takács Péter szerint a “legsötétebb kommunista időket” idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban. Egy kiszivárgott levél szerint a MOK győri elnöke levelében arról értekezett, hogy amelyik orvos elfogadja az új ügyeleti rendszert, az eladja a lelkét egy tál lencséért. Egy érintett gyermekorvos szerint viszont több pénzért kell a jövőben kevesebbet ügyelni. Az OMSZ főigazgatója pedig úgy véli a gond az, hogy már nem valamiért, hanem valami ellen cselekszik a MOK. 

Nem sokkal azután, hogy a kormány december elején elfogadta az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, a MOK belengette, hogy saját belső felmérésük szerint nyolcezer orvosból 4500-an hajlandóak letétbe helyezni a felmondásukat, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt. Szerintük erre a tiltakozási akcióra azért volna szükség, mert az új egészségügyi rendszerről szóló törvény elfogadásával elképzelésük szerint „eszkalálódnak a meglévő problémák”, mindezek mellett a kritikusok „beláthatatlan orvoshiányt”, „romló színvonalú ellátást” emlegettek.

A MOK lázított

Végül a MOK két hónappal később – február elején – lépett: rendkívüli küldöttközgyűlésen döntöttek arról, hogy felszólítják az alapellátó orvosokat, ne írják alá az ügyeleti feladatellátási szerződést, és/vagy a feladatellátási szerződéseik felmondását helyezzék letétbe az orvoskamara területi szervezetinél. Követeléseik között említették többek között a „valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitikát”, „a szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működést”, „korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszert”, továbbá a szakdolgozói béremelést is. A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón akkor az hangzott el, hogy az orvosok maguk dönthetik el, hogy részt vesznek-e az akcióban.

Takács Péter egészségügyi államtitkár akkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a kormányzat „minden törekvése” ellenére nem jön létre partnerség a MOK-kal. Rögzítette továbbá, hogy a kamara azon javaslata, amely arra buzdítja a háziorvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti rendről szóló szerződést felelőtlen és fenyegeti a betegbiztonságot. Arra kérte továbbá a MOK-ot, hogy

ettől a felelőtlenségtől és a tendenciózus csúsztatásoktól a későbbiekben tartózkodjon.

A MOK tiltakozó akciójának betegbiztonságot veszélyeztető voltát egyébként maga a Magyar Orvosi Kamara titkára is elismeri. A Népszavának adott interjúban úgy fogalmazott:

Nem lehet hatékonyan olyan nyomásgyakorlást végigvinni, amely nem csapódik le a betegeken is.

Amennyiben az orvosok eddig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kommunikációja miatt nem írták alá az ügyeleti szerződést, akkor a törvénymódosítás megkönnyebbülést, nyugalmat eredményezhet, és az orvosok visszatérhetnek a praktizáláshoz. Az, hogy valaki a törvényben meghatározott feladat ellátásától való tartózkodásra buzdítsa a kollégákat, példátlan, és szembemegy azzal a hippokratészi esküvel, amelyre mindnyájan felesküdtünk

– ezt pedig már a Magyar Nemzetnek nyilatkozta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója.

A kialakult helyzet rendezése érdekében a Belügyminisztérium egy törvényjavaslatot terjesztett elő az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosításáról, megszüntetve ezzel a kötelező kamarai tagságot.

A betegigények ellátását gátolja

Húsz éve dolgozom az egészségügyben. Láttam külföldi rendszereket is, de sehol nem tapasztaltam, de még az OMSZ hetvenöt éves fennállása alatt sem fordult elő, hogy egy, a betegek érdekében hozott, törvényben rögzített intézkedést a kamara megpróbáljon érdekérvényesítésre felhasználni. A gond az, hogy már nem valamiért, hanem valami ellen cselekednek

– részletezte. Hozzátette, akik részt vennének az ügyeleti rendszerben, azokat árulással vádolják meg.

Az OMSZ főigazgatója példaként elmondta, gyermekügyeleti rendszerben érintett orvosok jelezték, hogy semmiképp nem szeretnének szembemenni a kamarával, de hivatásukat ellátnák, ezért inkább önkéntes alapon, ingyenesen letöltött munkaórákat ajánlottak fel a mentőszolgálatnak, hogy ez ne legyen a MOK által támadható.

– mondta. Hozzátette, soha nem gondolta volna, hogy a kamara – amelynek az orvosok szakmai képviseletét kellene ellátnia – elkezdi gyűjteni „azon kollégák nevét, akik önkéntesen szeretnének szerződni a mentőszolgálattal”. Az érintett kollégák nem szeretnék, hogy velük statuáljon példát a kamara.

Kincses Gyula elnök úr korábban elmondta: nem emberek, hanem székek vitája folyik a kamarában. Ezzel maximálisan egyetértek, a magam részéről mindent megteszek annak érdekében, hogy folyamatos és zavartalan legyen a betegellátás. Amennyiben ezzel a céllal a kamara is egyetért, úgy a jövőben nem fogja akadályozni a betegellátás jobbítása érdekében tett intézkedéseinket – zárta gondolatait a főigazgató. 

A korábbi híresztelésekkel ellentétben kevesebb munka mellett, de több pénzt fognak majd kapni az ügyeleti feladatért a háziorvosok, amiről Szilágyi István győri gyermekorvos beszélt az M1-nek.

Arról volt szó, hogy az ügyleti díjazásunk a negyedére csökken, kiderül, hogy emelkedni fog, kiderült, hogy rövidebb ideig fogunk ügyelni. 

A betegellátásban Szilágyi szerint ez nem fog gondot okozni, az átszervezések miatt akár csökkenthet is a felesleges beteg-orvos találkozók száma.

Az emberek lassan megszokják, hogy négy-öt napos problémákkal vagy kéthetes problémával nem az ügyelethez kell fordulni

-tette hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet, Mandiner, hirado.hu, MTI fotó: MTI