Három választás, három fölényes győzelem. Ez a Fidesz EP-választási mérlege Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta, a közvélemény-kutatások szerint pedig vasárnap érkezik a 4. toronymagas kormánypárti győzelem. Ezzel szemben az ellenzék folyamatosan zsugorodik, Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője pedig a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy továbbra is ellenzékváltó hangulat van.
Sorozatban a negyedik EP-választáson aratott győzelmére készülhet a Fidesz, amely mindhárom uniós voksoláson több szavazatot szerzett, mint a bejutási küszöböt megugró többi párt együttesen – emelte ki a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. A politológus szerint a szavazók 2004-ben és 2009-ben a baloldali kormányzás elhibázott évei miatt szavaztak a nagyobbik kormánypártra, míg 2014-ben a Fidesz kormányon végzett munkájának elismerése volt a siker oka. Idén pedig a 10 évvel ezelőtti győzelemnél is nagyobb fölénnyel nyerhet Orbán Viktor pártja, köszönhetően az eddigi kormányzás népszerűségének, illetve az ellenzék teljes magatehetetlenségének.
Háromszor tarolt a Fidesz
2004-ben szavazhattunk először arról, hogy ki képviselje hazánkat az Európai Parlamentben; az akkor már két éve ellenzékben politizáló Fidesz pedig az akkori 24 helyből 12 képviselői mandátumot szerzett meg. Ennek előzménye volt, hogy Orbán Viktor a választásokat megelőzően petíciót kezdeményezett, amit több, mint egymillió-száztizenhétezer ember írt alá. Ebben a jelenlegi kormányfő arra kérte Medgyessy Péter akkori szocialista miniszterelnököt, hogy állítsa vissza az otthonteremtési támogatás rendszerét, védje meg a magyar munkahelyeket, tartsa kordában a gyógyszerek árát, támogassa a gazdákat, illetve ne engedje, hogy a gáz és villamosáram ára öt százaléknál nagyobb mértékben emelkedjen. Ezek a programok aztán a Fidesz 2010-es kormányra kerülésével valósággá is váltak.
Egyes hazai pártok meglepetésszerű erősödését vagy épp a nemzetközi színtérről való eltűnését hozta a 2009-es EP-választás. Ugyanígy előre jelezte a választás a szocialisták egy évvel későbbi bukását is, ugyanis az MSZP mindössze négy, azaz öttel kevesebb mandátumhoz jutott Brüsszelben, mint öt évvel korábban, míg a Fidesz–KDNP szövetség 12-ről 14-re tudta növelni EP-képviselőcsoportjának létszámát. Ebben az évben tűnt el végleg a süllyesztőben az SZDSZ is, amely nem szerzett mandátumot. Felemelkedett azonban a Jobbik: az akkor még kifejezetten hungarista szemléletmódú párt 3 képviselőt is juttatott az EP-be.
2014 volt az egyedüli esztendő, amikor három országos voksolást – országgyűlési, európai parlamenti, valamint önkormányzati képviselő-választást – is tartottak Magyarországon, a Fidesz-KDNP pedig mindhármat be is húzta. Eddigre már 4. éve regnált az Orbán-kormány, az MSZP által ledöntött gazdaságot elkezdte feléleszteni, amelyet a választók meg is háláltak 12 mandátummal. Az MSZP ugyanakkor gyakorlatilag a teljes eljelentéktelenedés szélére került: pusztán 2 mandátumot sikerült szereznie, mellyel végérvényesen elvesztették az első helyüket az ellenzéki pártok sorában.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS