Virágzik a dohánymaffia

A cigicsempészet óriási üzlet, főleg azok után, hogy a kormányzati intézkedések miatt a legális dohánytermékek drágultak, és a trafikok is a feketepiac malmára hajtották a vizet. Ráadásul a hatóságok szinte tehetetlenek. A felmérések szerint ugyan az alkalmi dohányosok száma kicsit csökkent, de most több a rendszeres dohányos, mint 2009-ben, írja a portál.

“A csempészcsoportok családi, baráti alapon épülnek fel azokon a határmenti vidékeken, ahol virágzik az üzlet, például az ukránokkal határos Szabolcs megyében.” – magyarázta az Indexnek az egyik forrás, aki a téma jellege miatt kizárólag név nélkül volt hajlandó nyilatkozni.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legdurvább a helyzet, de Csongrád megye déli részén, Békés, Hajdú, Borsod és Szolnok megyében is aktív a csempészélet. Ez nagyban összefügg egyébként a munkanélküliséggel is, vannak falvak, ahol annyira nincs munka, hogy szinte mindenki a csempészésből él közvetve vagy közvetlenül. Csak az ukrán határszakaszon jóval több mint öt csoport tevékenykedik. 

A csoportok felosztják egymás között az általuk ellenőrzött területeket, a Tisza szakaszát például nagyjából húsz kilométeres szakaszonként. Azt a területet pedig, ami hozzájuk tartozik, totális kontroll alatt tartják, amiben általában a helyi embereik vannak a segítségükre. Így jó előre értesülnek arról, ha valahol a környéken járőröznek. Ez magyarázza azt is, miért van az, hogy a NAV többször sikeresen lekapcsol egy-egy szállítmányt, de embert nem.  

A határ túloldalon ugyanúgy megvan az ukrán vagy szerb hálózat “középvezetője”, aki a magyar “középvezetőtől” átveszi a rendelést. Mivel ezek magyarlakta területek, ezért rendszerint magyarul beszélnek egymással, ami eleve megkönnyíti az üzletmenetet. Az sem ritka, hogy a határ túloldalán lévők segítenek abban, hogy magyar oldalon felpörögjön a biznisz. Ez azt jelenti, hogy meghitelezik az árut, azaz a magyar partnernek csak akkor kell fizetnie, ha a pénzéhez jut. Az üzletetet nem papírozzák le, minden biznisz szóban köttetik, de tanácsos fizetni. 

“Volt egy fickó, akinek hitelbe adtak cigit az ukránok. Később nem tudott fizetni. A kinti partnerei meghívták egy barátoknak szánt rendezvényre. Elment. A buliban félrehívták és agyba-főbe verték” – mesélt egy esetet az Indexnek az egyik informátor. De ugyanígy jár az a spicli is, aki ugyan benne van a csempészetben, de köp a hatóságoknak. “Ha valaki köp, hajtóvadászat indul, hogy kiderítsék, ki a vakond”.

A megrendelt áru általában határmenti raktárokban pihen, mielőtt átcsempésznék Magyarországra. Általában simán csak átusztatják a folyón, de van, hogy sárkányrepülővel hozzák át, sőt arra is van példa, hogy csúzliszerűen átlövik a túlpartra. Miután a cigi a magyar oldalon van, raktárba vándorol és ott “pihentetik” néhány napot. 

A helyiek egyébként az egész csempészési folyamatban segédkeznek, természetesen nem ingyen. Gyakori, hogy az utcán játszó gyerekek adják le a drótot a csempészeknek, ha idegen autót vagy idegen embert látnak, így a bűnözők már akkor értesülnek arról, hogy közeledik a NAV, amikor az adóhivatal munkatársai még 2-3 faluval odébb vannak. Ismert módszer például, hogy a gyerekeknél van egy mobiltelefon és csak meg kell csörgetniük egy számot, ha látják, hogy helyzet van. 

És vannak úgynevezett előfutárok is. Nekik a dolguk, hogy az útvonalat biztosítsák, amikor az árut mozgatják, így például akkor, ha a magyar oldal raktárából elszállítják azt valamelyik nagyvárosba, vagy éppen Budapestre. 

Ha a csempészárut Magyarországra szánják, akkor a végállomás rendszerint Budapest, az árut itt terítik. Budapest bizonyos pontjain, például a Boráros téren, a Keleti pályaudvar környékén, a Nagyvárad téren aktív utcai dílerhálózat van, de őket is a nagyobb csoportok szolgálják ki árukkal, nem csak cigivel, hanem amire éppen igény van. 

Ukrajnában a cigi 1 euró alatt van, ugyanez Magyarországon már 3 euró, így majdnem akkora a haszon, mintha kokaint csempésznének. A cigi könnyű, viszonylag kis hely elég ahhoz, hogy nagy mennyiséget csempésszenek, miközben óriási a haszon rajta. Egy ember több kartont is tartalmazó nagyobb dobozt simán át tud csempészni. (Egy ilyen dobozban tízezer csík cigi van.)  De általában autóval szállítják az árut, a legnépszerűbb a csempészek körében a Skoda Superb és a VW Passatot, ezekben simán el tudnak szállítani akár húsz nagyobb doboznyi árut.  A lapnak megszólaló egyik forrásuk szerint ez is jól jelzi, mennyi pénzt lehet így keresni, milyen kis rizikóval. Ha pedig nagyobb szállítmányt kell vinni, akkor jöhet szóba az 50 doboznyi cigi szállítására alkalmas mikrobusz, vagy a teherautó, amivel viszont már több mint tízmillió szál cigit szállítani tudnak.   

Az ukrán határvidéken működő csoportok létszáma és ereje folyamatosan változik. Ebben szerepet játszik az is, hogy a területeket egymás között felosztó bandák néha felnyomják egymást a NAV-nál. De ez rendszerint csak akkor fordul elő, ha úgy érzik, a másik átvágta vagy meglopta őket, esetleg kihagyta egy nagyobb buliból – merthogy mégiscsak mindegyiknek sokkal inkább érdeke a virágzó üzletmenet, mint a háborúskodás. Aki csempészcigivel kereskedik, az mással is fog, jöhet a kábítószer, fegyver, vagy éppen amire igény van, és innen már csak egy karnyújtásnyira van a szervezett bűnözéstől. Mindezt tetőzi a korrupció: nyílt titok, hogy a helyi hatósági emberek – legyen az helyi rendőr, vámnyomozó vagy polgárőr – gyakran azért hunynak szemet az események felett, mert kenőpénz formájában nekik is hasznuk származik a helyi gazdaságot is életben tartó csempészésből. 

Forrás: Index