Az Európai Unió fontolóra veszi azt a javaslatot, hogy az Orosz Agrárbank leányvállalatot hozzon létre, hogy Moszkva kedvéért ismét csatlakozhasson a globális pénzügyi hálózathoz – számolt be hétfőn a Financial Times. Mivel a bank szankciók alatt áll, a lépés célja, hogy megvédje a fekete-tengeri gabonaüzletet, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy élelmiszert exportáljon a globális piacokra – írta meg a lap.
Oroszország a múlt héten azt nyilatkozta, hogy nem lát okot a gabonaegyezmény július 17. utáni meghosszabbítására, mert a Nyugat “felháborítóan” viselkedett a megállapodással kapcsolatban, bár biztosította a szegény országokat, hogy az orosz gabonaexport folytatódik. Moszkva terve, amelyet az ENSZ közvetítésével folytatott tárgyalásokon javasoltak, lehetővé tenné, hogy a banki egység kezelje a gabonaexporttal kapcsolatos kifizetéseket – írta a lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Az új egység használhatná a SWIFT globális pénzügyi rendszert, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után a legnagyobb orosz bankok előtt lezártak
– tette hozzá a lap. A Financial Times beszámolójára reagálva Olha Trofimceva, Ukrajna külügyminisztériumi nagykövete azt mondta, hogy az EU “valahogyan meg akarja könnyíteni a gabonaüzletet”.
Egyrészt minden lehetőség jó a mezőgazdasági exportra. Másrészt engedményeket tenni egy zsarolónak azt jelenti, hogy arra bátorítjuk, hogy folytassa a zsarolást. Közismert axióma: a zsaroló nem áll le, ha teljesíted a követeléseit. Csak újabb követelésekkel áll elő
– írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A világ két legnagyobb mezőgazdasági termelőjeként Oroszország és Ukrajna jelentős szereplők a gabona és olajos magvak piacán, a búzától és árpától kezdve a repcén át a napraforgóolajig. Oroszország a műtrágyapiacon is meghatározó. A SWIFT-hozzáférés helyreállítása mellett Oroszország a mezőgazdasági gépek és alkatrészek szállításának újraindítását, valamint a biztosítási és viszontbiztosítási korlátozások feloldását is szeretné elérni. A kérdést bonyolítja, hogy az Orosz Agrárbank teljes egészében a Kreml tulajdonában van. Korábbi vezérigazgatója, Dmitrij Patrusev a jelenlegi mezőgazdasági miniszter, Nyikolaj Patrusev fia, aki Putyin tanácsadója és az orosz biztonsági tanács titkára. Az EU nehezen tudna megállapodni olyan intézkedésekről, amelyek szankciómentességet biztosítanának egyes orosz vállalatoknak, vagy engedélyeznék számukra, hogy bizonyos árukat humanitárius okokból vagy a harmadik világ országainak ellátása céljából exportálhassanak a tömbön keresztül. Ennek részben a keleti államok ellenállása az oka, amelyek szerint az ilyen lépések segítenek a Kremlnek több pénzt keresni és fenntartani a háborút. A Kreml nem kívánta kommentálni az uniós javaslatot. Az Európai Bizottság szintén nem kívánt nyilatkozni. Az EU tisztviselői azonban hangsúlyozták, hogy az európai szankciók nem célozzák a harmadik országok és Oroszország közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek – köztük gabonafélék és műtrágyák – kereskedelmét.
Forrás: Financial Times, Reuters; Kiemelt kép: euractive
Facebook
Twitter
YouTube
RSS