“Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén”- mondta el a Horvay János Kossuth Lajos-emlékművének ünnepélyes újraavatásán kedden a Kossuth téren a köztársasági elnök. Áder János hangsúlyozta: a most újjászületett emlékmű is kiváló példa arra, hogy “a jövő és a dicsőség nem a kerékkötőké, hanem az alkotóké”, “nem a rombolóké, hanem az építőké”.
Mint emlékeztetett, Kossuth Lajos, Pest megye küldötte a pozsonyi Országgyűlésben 167 évvel ezelőtt ezen a napon felirati javaslatot terjesztett elő és arra kérte a képviselőket, hogy a legfőbb célokért egyesítsék erőiket.
“Amit létrehoztak, tovább élt a szabadságharcnál. “- emelte ki Áder János Fotó: PS/ Mészáros Péter
“A feliratból nyílt követelés és március 15. után a polgári Magyarország programja lett. Önálló nemzeti kormánnyal, alkotmányértékű áprilisi törvényekkel, közteherviseléssel, az úrbéri viszonyok felszámolásával, örökváltsággal, szabad sajtóval. Megalakult Magyarország első felelős kormánya” – idézte fel az államfő.
Áder János szerint a Batthyány-kormány ekkor “kilenc különböző karakterű, de egyaránt elszánt és nagyszerű férfiúval” állt fel; “egy konzervatív birodalmi követ, egy fegyelmezett katona, ketten az Ellenzéki Pártból, egy pártonkívüli nagybirtokos, hárman a liberális ellenzék szószólói és egy centralista”: Batthyány Lajos miniszterelnök mellett Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth ajos, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Esterházy Pál, Eötvös József és Mészáros Lázár lettek a tagjai.
“Ha végigtekintünk történelmünk e nagyszerű alakjain, olyan embereket látunk, akiknek minden személyes vitájuknál fontosabb volt a közbizalom, a közmegegyezés, a hűség, a kézfogás” – fogalmazott a köztársasági elnök, hozzátéve: az első kormány tagjait Magyarország polgárai ezért már a múlt század elején a Parlament előtt szerették volna látni.
Az államfő szerint a Batthyány-kormány tagjai kiváló szervezőmunkával kezdték élettel kitölteni a kivívott szabadság kereteit: törvényekkel, új utakkal, új pénzzel, kincstárjeggyel, új közigazgatással, iparszabadsággal, közteherviseléssel, államilag irányított oktatással, nemzetőrséggel, magyar honvédekkel. Mindezt üres kasszából, sérülékeny szabadságban, katonai fenyegetettség közepette, egy iparilag fejletlen országban.
“Amit létrehoztak, tovább élt a szabadságharcnál. Tovább Világosnál, tovább a modern nemzetállamok 19. századi útkereséseinél. Tovább élt a kiegyezésben, amely a polgári Magyarországot nemcsak remélte, de kitartó, aprólékos munkával, türelemmel, tudással, sziklára építette, olyan erősre, amelyet még a 20. század viharai sem tudtak végleg eltörölni” – mutatott rá.
Áder János hangsúlyozta: a magyarok minden világégés, minden diktatúra után tudták, hogy hová kell visszatalálniuk, hogy a polgári Magyarország álmából és a nyugatos polgárosodás igényéből semmit sem adhatnak fel. “Rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kapott örökséggel, hogy folytatjuk-e a polgári Magyarország kiteljesítését életünk minden területén” – mondta el az államfő, hozzátéve: csak Szent István tettéhez fogható mindaz, amit első felelős kormányunknak köszönhetünk.
Horvay János alkotását 1927-ben állították fel először. Fotó: PS/ Mészáros Péter
“Bár sokan és sokszor próbáltak nemzetünk útjába állni, sokan és sokszor igyekeztek megakasztani hazánk nyugatos fejlődését, mi mégis mindig sikerrel küzdöttünk meg azért, hogy elmondhassuk, vissza nem folyhat az idő árja+, mi magyarok csakugyan benn vagyunk a fő sodorban” – fogalmazott.
A Kossuth téren először 1927-ben állították fel Kossuth-szoborcsoportot, Horvay János alkotását. Ezt azonban a kommunista rendszerben túlzottan lehangolónak ítélték, így elbontották, s a hetvenes években Dombóvárra szállították, ahol ma is a helyi szoborparkban látható. Amikor döntés született a Kossuth tér felújításáról, a kormány azt is eldöntötte, hogy Kisfaludy Strobl Zsigmond, részben a szocreál ízlést tükröző műve helyett az eredeti hű másolata fog visszakerülni az ország főterére. A most felavatott szobor süttői mészkőből készült és negyven kőfaragó faragta nyolc hónapig. A Kossuth térre helyezés két ütemben, összesen négy hét alatt, tíz ember közreműködésével zajlott.
A tavaly márciusban felavatott, kortárs megformálású Kossuth térről mostanra már csak Andrássy Gyula lovasszobrának rekonstrukciója hiányzik. Az eredetileg 1906-ban felavatott, Horvay mestere és mentora, Zala György szobrászművész által készített, több mint kétszeres életnagyságú bronz lovasszobor másának megalkotására első körben két mintadarabbal lehetett részt venni: egy életnagyságú lófejet kellett megmintázni gipszből, illetve grafikát kellett készíteni a szoborról egy olyan nézőpontból, amely nem azonos a fennmaradt, korabeli fényképekkel. A pályázatot végül a Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. nyerte el, s remélhetőleg idén tavasszal azt is megcsodálhatjuk majd.
A Nullahategy.hu írásában részletesen foglalkozott a most újraavatott szobor történetével, amelyet IDE kattintva olvashat el.
Forrás: MTI, Nullahategy.hu
Fotók: PS/ Mészáros Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS