Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma bejelentette pénteken, hogy felvett a feketelistájára több kínai céget, köztük a SMIC vezető kínai chipgyártó vállalatot és az SZ DJI Technology nevű dróngyártót. A listára újonnan felkerülő hetvenhét cég közül hatvan kínai. A lépés tovább élezheti a feszültségeket a világ két legnagyobb gazdasága között, alig egy hónappal Donald Trump amerikai elnök hivatalából való távozása előtt.
A SMIC-et azzal vádolták meg, hogy tevékenysége nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, a DJI-t pedig ugyanaznap, több tucat más céggel együtt az emberi jogok Kínában folytatott tömeges megsértésének eseteire, a Dél-kínai-tenger militarizálásában játszott szerepükre és amerikai kereskedelmi titkok ellopására hivatkozva listázták. Sajtóközleményében Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter – a SMIC kínai hadiiparral fennálló, “aggodalomra okot adó kapcsolatára” hivatkozva – kijelentette:
Nem fogjuk megengedni, hogy a fejlett amerikai technológia segítségével építsék ki egy egyre harciasabb ellenség hadseregét.
A döntés következményeképpen a SMIC csak korlátozottan férhet majd hozzá bizonyos amerikai technológiákhoz, mivel az amerikai exportőröknek engedélyért kell majd folyamodniuk, ha bármit el akarnak adni a kínai társaságnak. A SMIC kulcsszerepet játszik Kína azon erőfeszítéseiben, hogy az ország önellátóvá válhasson a félvezető-ipar tekintetében. Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője pekingi sajtóértekezletén kijelentette: a lépés újabb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok kínai cégekkel való leszámolásra használja állami hatalmát.
Kína határozottan ellenzi ezt a gyakorlatot
– tette hozzá. Donald Trump távozó republikánus elnök ugyancsak pénteken aláírta azt a törvényt, amely gyakorlatilag kizárna több kínai céget az amerikai tőzsdei kereskedelemből, amennyiben azok nem felelnek meg az amerikai könyvvizsgálati szabványoknak. A Peking újabb megrendszabályozására alkalmas törvény elnöki jóváhagyásáról a Fehér Ház számolt be. Bár a törvény minden külföldi vállalatra vonatkozik, beterjesztői kifejezetten az olyan, Egyesült Államokban bejegyzett kínai cégeket vették vele célba, mint az Alibaba, a Pinduoduo és a PetroChina olajipari óriás. A kongresszusban nagy többséggel elfogadott törvény egyebek közt azt is megköveteli az érintett társaságoktól, hogy nyilatkozzanak arról, résztulajdonosuk-e valamelyik külföldi kormány, vagy kormányzati ellenőrzés alatt állnak-e. Kínai vezetők több ízben elutasították ezt a törekvést, a kínai cégek kiszorítását szolgáló, diszkriminatív politikának nevezve.
Donald Trump elnöki mandátuma idején több területen is kiéleződött az amerikai-kínai szembenállás, egyebek közt a technológiai biztonság, Peking Hongkonggal és Tajvannal kapcsolatos politikája, emberi jogi ügyek és a Dél-kínai-tenger feletti ellenőrzés kérdése körül. Ez a feszültség várhatóan Joe Biden megválasztott elnök januárban hivatalba lépő kormányzata idején is fennmarad majd, miután Biden maga is kemény álláspontot foglal el Kínával szemben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Andy Wong
Facebook
Twitter
YouTube
RSS