A 2003-ban párttá alakult Jobbik idén októberben „nagykorúvá vált”, ám az elmúlt tizennyolc esztendőben számos olyan identitásváltozáson ment keresztül, ami egyedülálló a rendszerváltoztatás óta fennálló többpárti demokráciában. Az egykori nemzeti radikális párt több politikai törésvonalat lépett át, majd megpróbált a politikai centrumban helyezkedni, ám mára egyértelművé vált, hogy a 2022-es választásokon a progresszív ügyeket felvállaló baloldal szerves részeként fog a jobboldallal szemben felállni – írja a XXI. Század Intézet elemzése.
A 2003-ban párttá alakult Jobbik több olyan törésvonalat is átlépett története során, ami eredetileg jobboldali, nemzeti identitásának feladásához vezetett. A párt tizennyolc év alatt a jobboldalról megpróbálta magát a politikai centrumba kormányozni, ám végül végleg a baloldalra került – áll a Nagy Ervin által készített elemzésében.
Az „ellenzéki előválasztásnak” nevezett háttéralkuk során a Jobbik politikai mondanivalója is megváltozott: a határon túli magyarokkal kapcsolatban közönyössé vált, míg az Európai Unió jövőjéről szóló vitában a globalista baloldal mondanivalóját követte. A párt elhagyta a keresztény kultúrával kapcsolatos politikai céljait, amire már 2020 májusában az eredeti pártlogó megváltoztatása is utalt (a kettőskereszt helyére egy hashtag került). A Jobbik mondanivalójában ma már olyan föderalista célok szerepelnek, mint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az euró és az uniós minimálbér bevezetése. Mindezek mellett Jakab Péter – ebben is a baloldalt követve – már kötelezettségszegési eljárást is szeretett volna indítani: levelet írt Ursula von der Leyen elnök asszonynak, arra kérve őt, hogy lépjen fel Magyarországgal szemben – állítja az elemzés.
2021-re a Jobbik ideológiai értelemben is végleg zsákutcába került, ami kitapintható a fogalomhasználat és az identitást kijelölő szimbólumok megváltozásában is. A Jobbiktól először a nemzeti radikális szubkultúra (könyvesboltok, rockegyüttesek, sportklubok, szurkolók) pártolt el, majd értelmisége is felszívódott, esetleg más pártok mögé állt. A rendezvényekről eltűntek az árpádsávos zászlók, Jakab Péter retorikájában pedig ma már a „magyar emberek” helyett a „melósok” érdekeit védi.
Jelképesnek mondható továbbá az is, hogy Jakab Péter a miniszterelnökjelölt-jelölti vita során többször is „ribilliónak” nevezte a 2006-os rendőrterrort, relativizálva ezzel Gyurcsány felelősségét.
A Jobbik a baloldal részévé vált
A rendszerváltoztatás óta eltelt három évtized tapasztalata, hogy a magyar belpolitika sajátos törésvonalait egyetlen párt sem hagyhatja figyelmen kívül. (Ezt támasztja alá az SZDSZ története, amely antikommunista pártként fogott össze a posztkommunistákkal, ami ugyan középtávon részsikereket hozott, ám hosszú távon megszűnéshez vezetett.)
A Jobbik története során átlépte a baloldal–jobboldal közötti törésvonalat, amiből ugyan rövid távon politikai hasznot húzott, ám mára válságba került.
Az egykori nemzeti radikális párt ma már nem csupán szövetségpolitikájában, hanem több szakpolitikai kérdésben is a baloldali pártok programját másolja. Jelképesnek mondható az is, hogy a Jobbik születésekor a „mindenkori jobboldal élő lelkiismerete” kívánt lenni, ma azonban Gyurcsány Ferenc szerint a baloldali összefogás lelkiismereteként kell működnie.
Az elemzés szerint az egykori nemzeti radikális párt jövője bizonytalanná vált:
A Jobbik a kívülről irányított ellenzék részeként mára elvesztette szuverenitását, politikai mozgásterét, így jövője bizonytalanná vált. A 2022-es választások után – az eredménytől függetlenül – Jakab Péteréknek nem lesz már lehetősége önálló politikát folytatni, így vélhetően fel fog oldódni az egyre egységesebbé váló globalista, baloldali tömbben.
A teljes elemzés ITT olvasható.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS