A hazai baloldal nem képes megújulni: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt. A választási kudarc után nőtt a töredezettség: Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával szeptemberre – az egykori szivárványkoalíció helyén – immár tizenegy (társ)elnök vezetésével lesz nyolc szervezet. Mivel az ellenzéki oldalon nincs hely ennyi párt számára, minden bizonnyal élesedni fog a szavazók bizalmáért folyó küzdelem. A 2024-es helyhatósági és uniós voksolásokra ennek ellenére szükség lesz valamilyen együttműködésre, hisz a nagyobbaknak fontos a stabilitás látszatának fenntartása és a töredezettség felszámolása, míg a kispártoknak a túlélés miatt kell majd ellenfeleikkel összefogniuk – állítja a XXI. Század Intézet legújabb elemzése.
A történelmi kudarccal végződött április 3-i választás óta eltelt időben egyre mélyebb politikai, szervezeti és vezetői válságba kerültek a baloldali pártok. Nincs koherens mondanivalójuk, ahogy érvényes politikai válaszuk sincs a háború okozta globális gazdasági krízisre. Megosztó módon és hitelesség nélkül nyilvánulnak meg a lakosságot jelenleg leginkább érintő egzisztenciális kérdésekben (adócsökkentés, energiaellátás biztosítása, munkahelyek megőrzése, rezsicsökkentés), hisz az elmúlt tizenkét évben hozott jóléti intézkedéseket nem szavazták meg a parlamentben – állapítja meg Nagy Ervin, az elemzés szerzője.
A hiteltelen baloldali demagógia, illetve a töredezettség és a permanens szervezeti válság miatt szükségszerűen tovább romlik a baloldal megítélése.
Az intézet szerint a baloldali pártok – mind szervezetépítésben, mind pedig ideológiai–szellemi munkában – évtizedes lemaradásban vannak a kormánypártokhoz képest.
Az elbukott választások után sem történt meg az ellenzékváltás, illetve nincs semmilyen újdonság vagy innováció a politikájukban. Ugyanazokkal a nyugati progresszív mintákat másoló, a magyar valóságtól idegen ötletekkel és valós alternatívák nélküli protest-magatartással lépnek fel azzal az Orbán-kormánnyal szemben, amelytől immár négy alkalommal is kétharmados vereséget szenvedtek el.
A baloldali pártelit – egyes vezetők lecserélése ellenére – a helyén maradt, új szereplők megjelenésére pedig a szervezeti megújulás hiánya miatt a 2024-es helyhatósági és európai parlamenti választásokig nincs esély. A baloldali pártok vezetői továbbra is destruktív politikát folytatnak: mindent megtesznek az uniós források visszatartásáért, illetve megjelent a háborús inflációval és a globális energiaválsággal kapcsolatos álhírek gyártása és a pánikkeltés is. A baloldalon nincs megújulás, ahogy a történelmi kudarccal végződött választások utáni tanácstalanság is tovább nőtt. Hiába igyekeznek az ellenzéki szervezetek a globális válság, a háborús infláció és az elhibázott szankciópolitika miatti nehézségekből politikai hasznot húzni, saját hiteltelenségük, ötlettelenségük és a szétforgácsolt erőik miatt erre képtelenek – áll az elemzésben.
Az új pártok létrejöttével, illetve a Jobbik további pártszakadásával történelmi töredezettség alakult ki, ami középtávon akadálya lesz a megújulásnak.
A következő időszakban két ellentétes mozgásra lehet számítani a baloldalon: 1) a pártok egymás kárára fognak versenyezni a szavazók bizalmáért, 2) a pártok keresni fogják azt az együttműködési formát, amely a kisebb pártoknak a túlélést, a nagyobbaknak a növekedés lehetőségét biztosítaná. A kettő, egymással ellentétes cél elérése, a jelenlegi helyzetben megvalósíthatatlan – olvasható a lapunkhoz eljuttatott elemzés konklúziójában.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS