Az Európai Unión belüli értékviták az elmúlt években látványosan kiéleződtek a brüsszeli bürokraták és a szuverenitásukat őrző tagállamok között. Bár a magyar kormány mindeddig képes volt megvédeni az álláspontját, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben tovább folytatódnak majd a brüsszeli jogkörbővítési törekvések a tagállami szuverenitás rovására. A politikai küzdelmekben mérföldkővé válhat az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági mechanizmushoz kötése, melynek célja egyértelműen a tagállami érdekérvényesítés csökkentése, és az érintett országok belpolitikai folyamatainak befolyásolása. A 2022-es választásokhoz közeledve – az uniós költségvetéssel kapcsolatos lengyel és magyar vétó után – várhatóan erősödni fog az Orbán-kormányra gyakorolt politikai nyomás, amiben a nemzetközi baloldallal együttműködve, továbbra is részt vesznek majd a hazai ellenzéki pártok és a Soros-féle NGO-hálózat – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
Az Európai Bizottság 2014. március 11. előterjesztette, majd az EP elfogadta és végül az egyes tagországok ratifikálták a „Jogállamiság Európai Unión belüli megóvására szolgáló” keretegyezményt, amely az akkor még 28 tagállamának bármelyikében, a jogállamiságot fenyegető, rendszerszintű veszélyek kiküszöbölésére szolgál – írják az elemzésben.
A ma érvényben lévő keretegyezmény mind a kötelezettségszegési eljárásokat, mind pedig a Lisszaboni Szerződés 7. cikke alapján történő eljárásokat kiegészíti, ám a költségvetési kifizetésekről utalás szintjén sem esik szó benne. A most létrejött – az uniós szerződéseket is sértő – részmegállapodás, amely a jogállamisági mechanizmust a költségvetési kifizetésekhez kötné, példátlan lenne az Európai Unió történetében, hiszen nem az uniós szerződésekből fakadóan alakítana ki egy eljárási rendet, amely ráadásul alkalmas a politikai zsarolásra.
Ezek alapján megjósolható, hogy az újragondolt – az uniós szerződésekkel ellentétes – jogállamisági mechanizmussal kapcsolatosan további politikai viták várhatók. Mindezt jól illusztrálja, hogy az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt állandó képviseleti vezetőinek hétfői tanácskozásán – egyhangúság hiányában – nem született döntés a kérdésben
– áll az elemzésben.
2022-ig folytatódik a szuverenitásért vívott küzdelem
A XXI. Század Intézet elemzése szerint az elmúlt évek politikai támadásaiból egyértelműen látszik, hogy az egyre inkább balra tolódó brüsszeli intézmények és a szuverenitásukat továbbra is megőrizni kívánó tagállamok közötti politikai ellentétek kiéleződtek. Megfigyelhető, hogy amennyiben egy tagország nem osztja az uniós mainstream véleményét, annak érdekérvényesítési pozícióit különböző, általában jogi köntösbe bújtatott politikai eljárásokkal (országjelentésekkel, kötelezettszegési és hetes cikkely szerinti eljárással, jogállamisági mechanizmussal) igyekeznek csökkenteni.
A 2013-as Tavares-jelentés és a 2018-as Sargentini-jelentés pontosan beleilleszkedik abba folyamatba, amit a nemzetközi bevándorláspárti baloldal és a „túlterjeszkedő” uniós intézmények vezetői a szuverenista magyar kormány elleni politikai támadásokban követett az elmúlt évek során
– olvasható az elemzésben. A brüsszeli bürokraták jogkörbővítési törekvése és politikai szerepvállalása minden bizonnyal tovább folytatódik majd a következő években a tagállami szuverenitás kárára, aminek következtében további támadások várhatóak az önrendelkezésüket védelmező tagállamokkal szemben. Miközben a pandémia elleni nemzetállami védekezés kiszolgáltatottá teszi a tagországokat, az uniós költségvetés és az egyszeri helyreállítási mentőcsomagról szóló vita egyre inkább politikai kérdéssé válik. Ezt támasztja alá – a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott ILGA-Europe egykori vezetőjeként tevékenykedő – Helena Dalli, egyenlőségért felelős uniós biztos nemrég napvilágot látott javaslata is, miszerint a kohéziós források kifizetése mellett, a pandémiás helyrehozási alapok folyósítását is az LMBTQ-jogok tiszteletben tartásához kötné. Brüsszel tehát a vírus elleni védekezés elé helyezi a tagállami szuverenitás csökkentését – írják a szerzők.
Az elmúlt években fokozódó, nemzetállami intézkedések elleni politikai támadásokból látszik, hogy a brüsszeli bevándorláspárti bürokraták és a nemzetközi baloldal elérte azt, hogy az egyre inkább politikai értékekkel feltöltött jogállamiság fogalma zsarolási eszközzé váljon. Ehhez nemcsak a magyarországi ellenzéki pártok nyújtanak segítő kezet, képviselve itthon Brüsszel érdekeit, sőt adatokat szolgáltatva a különböző jelentésíróknak, hanem a magyarországi baloldali-liberális pártok (Demokratikus Koalíció, Momentum, MSZP) EP-ben ülő képviselői is aktívan részt vesznek a Magyarország elleni jelentések összeállításában, képviseletében és megszavazásában.
A politikai támadások célja egyértelműen az, hogy 2022-ben a szuverenista Orbán-kormány megbukjon és egy olyan, a Soros-hálózat által támogatott bevándorláspárti szivárványkoalíció kerüljön hatalomra, amely kiszolgálja a nemzetközi baloldal érdekeit
– állapítja meg az összegzésben az elemzés.
A magyar kormány helyzetét – a járvány okozta egészségügyi és gazdasági problémák mellett – tovább nehezíti, hogy az ellenzéki pártok folyamatosan együttműködnek az Európai Parlament balliberális többségével, a magyar érdekek gyengítése céljából. A 2022-es országgyűlési választáshoz közeledve további csatározások várhatóak. A most folyó eljárással Brüsszel már elkezdte a kampányt, egyértelműen felsorakozva a hazai baloldali-liberális pártok mellé.
A XXI. Század Intézet teljes elemzése ITT olvasható.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS