Zseniális játékkal kiütöttük az oroszokat, elődöntőben a férfi pólócsapat (FRISSÍTVE!)

Tarolt a férfi vízilabdacsapatunk, szurkolót és a Duna Arénából átloholó újságírót egyaránt megkímélve az emésztő izgalomtól. Ha azt gondoltuk előzetesen, hogy a görögök verték meg nagyon Montenegrót, akkor tévedtünk. Ezt a formát viszont, amit ma mutatott a magyar válogatott, nagyon szívesen megnéznénk újra a görögök ellen is.

A ráúszást leszámítva úgy kezdett a magyar csapat, ahogy szeretjük látni: magabiztos szerelés után emberelőnyt kaptunk, és Hosnyánszky pimaszul kilőtte jobb oldalról a rövid alsó sarkot. Perceken át tartottuk a minimális előnyünket, többször kiválóan blokkoltunk, illetve Nagy Viktort is belőtték az oroszok, amit a közönség harsány „nagyviktorozással” díjazott. Varga Dénes híres csuklója aztán a negyed közepén elérte, hogy a minimális előny megduplázódjon egy távoli bombából. A védelmünk eközben kiválóan muzsikált, az oroszokon többször érződött tanácstalanság, a távoli kényszerlövéseik pedig nem vezettek eredményre. Manhercz kapásoldalról, éles szögből, majd Hosnyánszky a szinte védjegyének számító fej fölé lövéssel rövid időn belül ismét megkettőzte az előnyünket. Érthető volt az oroszok elbizonytalanodása, kapufákig jutottak, majd amikor a negyed legvégén ziccerig kijátszottak egy emberelőnyt, akkor a már bedurrant Nagy Viktorral találkoztak. A negyed végén csak Hajdú B. Istvánt idézhettük meg: Magyarország öt, Oroszország nulla. Varga Dénes találata már a 6:0-át jelentette, amikor az oroszok egy majdnem nulla fokos, pimasz góllal feliratkoztak az eredményjelzőre. Nagy Viktor parádézott a kapuban, nem lehetett neki gólt lőni ekkoriban, nem úgy Kornyejevnek, akinek Vámos másodszor is berámolta a labdát. Vargát sem lehetett tartani, fél perccel a vége előtt egy orosz védővel a nyakán is belőtte a nyolcadikat, majd búcsúzóul még Nagy Viktor védte az oroszok legjobb lövőjének, Holodnak a sokadik próbálkozását is.

Nagy Viktor lehúzta a rolót, ritka élmény volt az oroszok számára a góllövés (fotó: MTI / Czagány Balázs)

Az első két negyedben legfeljebb a labdaelhozatallal vigasztalódhattak az oroszok, a harmadikban már azzal sem. A rémálom folytatódott számukra: emberelőnyben Hárai váltott gólra egy tűpontos centerezést, majd Manhercz húzta vissza szépen a rövid sarokra. Ezután viszont a csapat és a közönség is belealudt kicsit a meccsbe, és hatgólos különbségre zárkózott vissza az ellenfél. Ha halványan pislákolni kezdett számukra a remény, azt a remekül játszó Hosnyánszky oszlatta szét. Varga Dénessel külön gólpárbajt vívtak, közben Manhercz is beköszönt még egyszer, így amíg mi azon morfondíroztunk, hogy megismétlődik-e a Sydney-i magyar-orosz olimpiai döntő felejthetetlen eredménye, addig ők azt a kérdést tették aktuálissá, hogy meglesz-e a közte tíz. Végül nem lett meg, de nem találtunk olyan embert az uszodában, aki bánta ezt.

Magyarország – Oroszország 14:5 (5:0, 3:1, 3:3, 3:1)
góldobók: Varga, Hosnyánszky 4-4, Manhercz 3, Vámos 2, Hárai 1, illetve Bugajcsuk 2, Nagajev, Gyerevjankin, Liszunov 1-1

Vámos Mártont arról kérdeztük a meccs után, hogy tényleg ilyen különbség van a két csapat tudása között, vagy nekünk nagyon kijött a lépés, nekik pedig nagyon nem.

Ha mi így játszunk, és ez a tét, hogy be kell jutni a négy közé, akkor ilyen különbség van. Nagyon jól ment a játék, felszívtuk magunkat, és már az első negyedben elbizonytalanítottuk őket. A kapusaikat kilyukasztottuk, védekezésben is nagyon ott voltunk, Viktor szenzációsan védett. Ha így játszunk Görögország ellen, akkor ott sem lehet baj

– mondta az két bombagólt szerző játékosunk. Azt is elárulta, hogy egyértelműen a görögöket várta az elődöntőbe Montenegró ellen:

A görögöket jól ismerjük, sokat játszottunk ellenük az elmúlt években, úgyhogy készülünk rájuk, és teljes erőbedobással be szeretnénk jutni a döntőbe.

Marcz Tamás csapata lemosta az ellenfelet (fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Märcz Tamás szövetségi kapitány a szokásos, céltudatosan szigorú arccal érkezett nyilatkozni a sajtónak, de aztán menet közben már elégedett mosoly látszott rajta is.

Jól felkészültünk, kielemeztük az igazán veszélyes játékosaikat, és ki tudtuk kapcsolni a játékból a legjobb lövőiket, a bekkjeink pedig nagyon jól megfogták a centereiket. Kicsit talán meg is zavarodtak ettől a közönségtől, de én hadd nézzem azt az oldalát, hogy mi nagyon jól játszottunk! Mindenki tette a kötelességét, de azt valami egészen magas szinten.

A kapitány elmondta, hogy jót tett a csapatnak a szünnap, amit a csoportja megnyerésével harcolt ki, edzésekkel, egyéb foglalkozásokkal és pihenőkkel hidalták át ezt az időt, és mint mondta, ez az eredményen is látszik. Az elődöntőt boncolgató kérdésre így válaszolt:

Ez a mai játék az oroszokra volt jó. A következőre egy olyan játék kell, ami a görögök ellen ideális lesz. A ritmust ott is mi szeretnénk diktálni, noha a görögök bírják, és megvannak a maguk erősségei. Nagyon jó csapat, megérdemelten jutottak a négy közé, szeretem ahogy játszanak, de még jobban szeretem ahogy az én játékosaim játszanak.