A június 9-ei választás döntő fontosságú lehet az Európai Unió jövőbeli iránya szempontjából; a magyar kormány ellenzi a föderalista elképzeléseket, és úgy látja, hogy ehelyett a közösségnek erős és szuverén tagországokon kell alapulnia – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a svájci Sankt Gallenben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a város egyetemén rendezett szimpóziumon felidézte, hogy Magyarország negyven éven keresztül megszállás alatt állt, és amikor végre sikerült megszabadulni a kommunistáktól, akkor rögtön megkezdték a csatlakozást – vagyis szavai szerint az újracsatlakozást – Európához, amelyre szuverén, keresztény örökségükre büszke államok békés, virágzó közösségeként tekintettek.
Ezzel szemben húsz évvel később háború dúl a kontinensen, a közvetlen szomszédságban, amelynek következményeivel hazánk közvetlenül és súlyosan szembesül, például az országba érkezett több mint egymillió menekült formájában
– mondta. Rámutatott, hogy az EU-n belül Magyarország kisebbségi álláspontot képvisel ebben a kérdésben azzal, hogy a mielőbbi ukrajnai fegyverszünet és béketárgyalások pártján van. Közölte, hogy a magyar álláspont szerint nincs megoldás a harctéren, ott csak halál és pusztítás van, és jól láthatóan egyik fél sem tud felülkerekedni, ezért egyértelmű, hogy a konfliktus kizárólag tárgyalással érhet véget, csak az a kérdés, hogy ez mikor kezdődhet meg, márpedig minél előbb, annál jobb. Szijjártó Péter az Európa stratégiai jövőjével foglalkozó panelbeszélgetésen ezután rávilágított ennek kapcsán arra a különleges szempontra is, hogy a harcokban sok magyar is odaveszett a kárpátaljai közösség tagjai közül.
És nem akarjuk, hogy több magyar haljon meg ebben a háborúban, nem akarjuk, hogy több ember haljon meg ebben a háborúban
– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már kezdettől fogva határozottan elítéli a háborút, és noha többször minősítették már “Putyin kémjének, a Kreml propagandistájának”, erről ő maga is beszélt Moszkvában ezer ember előtt, amihez nem sok más európai politikusnak volt meg a bátorsága.
Rendben van, hogy elmondják ezt Brüsszelben, Washingtonban és Berlinben, azonban ehhez nem kell nagy bátorság
– jelentette ki. Kitért arra is, hogy bár a kormány az ország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai válságra tekintettel, az elsődleges felelősség a magyar emberek megóvása ettől a háborútól, amely nem Magyarország háborúja. Kifejtette, hogy az Európai Unióban egy másik, hosszabb távú vita is zajlik a közösség jövőjével kapcsolatban, hogy a jelenleginél föderalistább konstrukcióra van-e szükség, vagy szuverén tagállamok integrációjára, márpedig Magyarország úgy látja, hogy az erős EU-nak erős tagállamokon kell alapulnia.
Ebből a szempontból, azaz a jövőbeli irány meghatározását illetően pedig a júniusi európai parlamenti választás döntő fontosságú lehet
– figyelmeztetett. A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország hamarosan átveszi az EU soros elnökségét, ezen félév alatt pedig az egyik legfőbb prioritás a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz. A térségbeli államok csatlakozását kölcsönös érdeknek nevezte, egyrészt, mivel a számukra ez a legjobb módja a béke és a fejlődés biztosításának, másrészt mert az EU jelenleg rossz formában van, és a helyzet további romlásának megelőzéséhez új energiára, friss lendületre lenne szükség, amit a Nyugat-Balkán adhatna meg. Emlékeztetett, hogy a régiós tagjelöltek átlagos várakozási ideje most 14 év és 11 hónap, és leszögezte: ha a blokk így folytatja, akkor teljesen alá fogja ásni a bővítéspolitikája hitelességét. Arra is kitért, hogy minden vita ellenére világos, hogy az Európai Unió erősebb lett a 2004-es bővítéssel, és hasonlóképp történne a nyugat-balkáni országok felvételével is. Ezzel – mint rámutatott – ráadásul elejét lehetne venni a külső hatalmak befolyásszerzési kísérleteinek, amire sokan panaszkodnak Brüsszelben.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Talpra magyar!
2024-05-03 at 16:02
Sajnos azok a balliberális zöld politikusok akik hazánkat pénzügyileg katonailag teljesen beleakarják keverni az ukrajnai teljes háborúba na azok felnőtt gyermekeikkel együtt nem takarodnak át Zelenszkijékért meghalni az orosz-ukrán háborúban.
Talpra magyar!
2024-05-03 at 15:54
dr. Kolompár G.2024-05-03 at 13:48 Szerintem azért is tévedsz mert Európában nincsenek rokonaink tehát rokonnépeink. De azért is tévedsz mert a trianoni országhatárunkon belül kevesebben mint 10millióan vagyunk egy része a balliberális zöld nemzetünket felszámoló politikára szavaz.
K
2024-05-03 at 14:42
” a júniusi választás döntő fontosságú “LENNE” az Európai Unió jövőbeli iránya szempontjából”.
–Sajnos a demokrácia a pénzdiktatúra trójai falova.
–Mint ahogyan az ókori görög demokráciákban, ma is pénzzel felvásárolják a szavazatokat, és ezen felül a pénzzel manipulálják a közvéleményt és a szavazatok a manipulált közvéleményen alapulnak.
–Eleve a választásokon elinduló képviselőjelöltek kampánya pénzbe kerül, ezek nélkül nem lehet elindulni egy választásokon.
–Tehát jelenleg is a választásokat elejétől a végéig végig kíséri pénz. Ez nem demokrácia, hanem a demokrácia álarcába bujtatott pénzügyi DIKTATÚRA. Ez a pénzügyi diktatúra működik az Európai Unióban, az USA-ban ,stb.
–A jelenlegi LIBERÁLIS pénztenger a liberális jelölteket pénzeli, így nincs más választási lehetősége a szavazónak, mint a liberális jelöltekre szavazni.
dr. Kolompár G.
2024-05-03 at 13:48
A szlávok sosem voltak és sosem lesznek az igaz barátaink. Miért kell erőlködnünk az uniós csatlakozásuk mellett? (Hacsak nem rosszat akarunk nekik)
Európában már számtalan esetben tettünk szívességet más országoknak, akik ezután hátat fordítottak nekünk. A románok csinálják jól. Leszarnak mindenkit, csak magukkal törődnek. Nekünk is kizárólag a magunk gesztenyéjét kellene sütögetni és nem reménykedni abban, hogy akikhez barátilag közelítünk, az a barátunk is lesz. Lásd V4-ek. De említhetném a németeket is.