Pesti Srácok

Az Akta – A kispesti pénzszivattyú Pestszentlőrincre költözött

Oknyomozó riportfilmünkből kiderül, hogy a kormánytól az Egészséges Budapest Programban megkapott 1,7 milliárd forintból több mint 1 milliárdot vitt el egy figura, akit a "fehér poros orrú" Lackner Csabáról készült, elhíresült hangfelvételen csak "Kormiként"emlegetnek. Emiatt a XVIII. kerületi szakorvosi rendelő szinte használhatatlan és torzóként pusztul. Szaniszló Sándor DK-s polgármester és Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő hallgat, a vállalkozó menekül.

Lackner Csaba haverja vitte el a bulit

PestiSracok facebook image

Az Egészséges Budapest Programban a XVIII. kerületnek ennek a központi szakrendelőjének a teljes felújítására, egy labor kialakítására és eszközök beszerzésére 1,7 milliárd forint támogatásról döntött a kormány. A pénzt két részletben meg is kapta az önkormányzat: 800 milliót 2021-ben, 900 milliót 2023-ban. Ezen kívül egyébként az épület energetikai megújításához a Horizon 2020 programban is nyertek forrást. A kerület önrésze a projekthez 400 millió forint. Ha mindent összeadunk, a munkálatokra, amelyeknek az eredeti határidő szerint 2022 végére be kellett volna fejeződniük, legkevesebb 2,3 milliárd forint állt rendelkezésre.

A közbeszerzést az Apcoa Kft. nyerte el, amely évekkel ezelőtt a budai parkolási botrányban tűnt fel először. Majd ügyvezető-tulajdonosának, Kormos Gábornak, alias Korminak a nevét Lackner Csaba szájából hallhattuk azon az ominózus, titokban készített hangfelvételen, amelyet anno a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra. Lackner a felvétel egyik részében arról beszélt, hogy a kerületi politikában is hülye az, aki 100 milliót nem tud évente megkeresni. Azt is részletezte, hogy aki ügyes, az úgy csinálja, hogy nem a büdzséből veszi el, hanem olyan vállalkozót választ, aki visszaoszt. A fehér poros ügyben megperzselődött szoci képviselő azt is mondta:

Kormos Gábor Lackner elmondása szerint a kispesti várospolitikai, városüzemeltetési és rendészeti bizottság állandó tagja, vagyis volt akkoriban. Így bizniszelt a kispesti politikusokkal, és a jelek szerint már nemcsak velük...

Majdnem egymilliárdra tolták fel a kivitelezési árat

Ez a Kormos Gábor az Apcoa Kft. felelős vezetője és tulajdonosa, amely úgy nyert el egy ekkora építési közbeszerzést, hogy cége fő tevékenysége adminisztrációs tevékenység, székhelye egy székhelyszolgáltatónál van, nincs telephelye, sem gépei, és mindössze néhány kisebb járdaépítés, útjavítás a referenciája. A Zsebők Zoltán Szakrendelőnél elnyert munka a hétemeletes épület teljes homlokzati szigetelését, nyílászárók cseréjét, tetőfelújítást és egy zöldhomlokzat kialakítását tartalmazta, öntözőrendszer kialakításával, továbbá a leszerelt klímák kiváltását, modern hűtő-fűtő rendszer kialakítását. Az Apcoa árajánlata durván 623 millió forint plusz áfa volt. Ezt kétszer módosították pluszmunkákkal, míg a végösszeg 813 millió forint plusz áfa lett. A határidő kitolásával is tavaly év végéig be kellett volna fejezni a munkát, ehelyett a kivitelező összepakolt és eltűnt a területről, hátrahagyva egy félkész épületet. Nemhogy zöldhomlokzat locsolórendszerrel, klímakiváltás, meg új nyílászárók beépítése nem történt, még a szigetelés is megszakadt, nem is akárhogy: amit felragasztottak egyáltalán, a szél azokat a táblákat is letépte.

1,7 milliárd kormányzati támogatásból kritikán aluli beruházás

A szakrendelő épülete két éve áll külső szigetelés nélkül, ami az üzemeltető cég beszámolója szerint 300 százalékos rezsiköltség-növekedést eredményezett. Közben a rendelőkben hol túl hideg, hol túl meleg van. Orvosok és betegek egyaránt panaszkodnak az áldatlan állapotokra.

A 2022-es és 2023-as költségvetés és zárszámadás adataiból világosan látszik, hogy a fentiek ellenére kivitelezésre több mint 1 milliárd forintot már kifizettek. Azt, hogy a pénzből mennyi van még meg, pontosan mire, milyen alapon és mennyit fizettek ki a kivitelező vállalkozónak, senki sem tudja. A jegyző közérdekű adatigénylésünkre a határidőt először 15 nappal meghosszabbította, majd azzal bújtak ki az adatszolgáltatási kötelezettség alól, hogy ők nincsenek birtokában ezen adatoknak. Ez már csak azért is érdekes, mert az ominózus közbeszerzést az önkormányzat írta ki és ő is kellett szerződjön a vállalkozóval.

Az Akta hiába kereste a beruházás műszaki vezetőjét, ő azzal hárított, hogy csak a megrendelő engedélyével adhat információt. Maga a közbeszerzést elnyert kivitelező, Kormos Gábor pedig megkeresésünkre azt válaszolta, hogy nem áll módjában információt adni. A későbbiekben esetleg egyeztethetünk a kérdéseinkről, de kizárólag az ügyvédje bevonásával és jóváhagyásával.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.