Pesti Srácok

Prehisztéria és ősgyíkiszony - 5+1 remek film dinoszauruszokkal

Prehisztéria és ősgyíkiszony - 5+1 remek film dinoszauruszokkal

A filmvilágot már röviddel a születése után megihlette a dinoszauruszok misztériuma: a legkorábbi dinómozi 1914-ben készült, egy rövid animációs film volt, főszerepben a brontoszaurusz Gertivel. Egy évszázaddal később - és egynegyeddel Spielberg nekromantikus dínófilmje után - már senki nem sikít bele a patikukis vödörbe, ha a CGI-velociraptor kibelez valakit: nagyobb, veszélyesebb, intelligensebb szörnyek lepik el a vásznat, a dínóreneszánsz dínóbarokkba fordult. A Jurassic Park premierjének 25. évfordulója, valamint a Jurassic World - Bukott birodalom múlt heti bemutatójának ürügyén listába szedtük kedvenc dínós játékfilmjeinket.

MAPET - 061.hu

Elveszett világ (1925)

PestiSracok facebook image

Willis H. O’Brien, a stop motion technika (azaz a képkockánként beállított, mozgóképpé összedolgozott rögzítési eljárás) úttörője már 1915-ben életre keltette bábuk mozgatásával az őshüllőket: a The Dinosuar and The Missing Link volt az első film, amiben felbukkantak a dinók. A hat és fél perces burleszkszerű rövidfilm másik különlegessége, hogy a produkciót maga Thomas Edison szponzorálta. A később nagyjátékfilmek hosszú sorának látványtrükkjeiért felelős O’Brien élete fő művének az 1933-as King Kongot tartják (erről később), ám előtte még a Conan Doyle-regény megfilmesítésében is oroszlánrészt vállalt. Ő keltette életre az őslényeket, amelyek Challenger professzor és csapatának meggyűlik a baja a rejtélyes amazóniai fennsíkon. Raymond Harryhausen, a stop motion mestere ötéves korában látta a Harry O. Hoyt rendezte némafilmet, az élmény pedig egy életre összekötötte a fantasztikus teremtményekkel. Az 1981-es Titánok harca speciális effektusai azonban voltaképpen alig látványosabbak az 1925-ös filmalkotásénál, ami a korlátai miatt csak nagy vonalakban hozta a könyv cselekményét.

Jurassic Park (1993)

Alex Cox rendező egyszer cukrásznak nevezte Steven Spielberget, amit nem is vitatnánk, de akkor hozzá kell tennünk, hogy a filmes édességipar Pierre Hermé-járól beszélünk. A cápa rendezője készítette el minden idők legjobb és legsikeresebb blockbustereit, köztük az idén 25 év után Jurassic Parkot is, amelyet bár javarészt a forradalmi CGI-technika és Stan Winston maszk- és trükkmester faragott filmtörténeti mérföldkővé, feltehetően látványtuning nélkül is lazán túlragyogná a teljes parasztvakító dínófilmkínálatot. Ugyan ki hinné, hogy a 127 perces filmben összesen 15 percig szerepelnek dinoszauruszok? A sztorit talán senkinek nem kell bemutatni, az azonban kevésbé ismert, hogy számítógéppel animált hüllők és Winston teremtményeinek mimikájához olyan színészek gesztustárából kölcsönöztek, mint Jack Nicholson vagy Robert De Niro. A dínóhangok is különlegesek: az effektek miatt végül két Oscarral is jutalmazott Gary Rydstorm általában többfajta állat által kiadott hangot kevert össze. A T-Rex vérfagyasztó üvöltése egy elefántbébi, egy tigris és egy aligátor hangjának mixtúrája, a raptorok hangjához viszont a teknősök párzási énekét vették kölcsön.

King Kong (1933, 2005)

A legendás megagorilla tragikus sorsát feldolgozó filmváltozatok közül kettőben tűnnek fel az ősgyíkok: a titokzatos Koponya-szigeten, aklasszikus fekete-fehér mozifilm talán leglátványosabb jelenetében Kong egy vérszomjas T-Rexszel vív látványos és elnyújtott élethalálharcot, hogy megmentse formás védence (a 2004-ben elhunyt Fay Wray) életét. Ray Harryhausen és O’Brien a King Kong ürügyén dolgoztak először együtt, a majombáb 80 centi, a dinoszaurusz egy méter magas volt. Ezt a jelenetet a későbbi feldolgozások hanyagolták, csak A Gyűrűk Ura-trilógia rendezésében kissé megfáradt Peter Jackson vette elő újra, megtriplázva a támadó dínók számát. Jackson, aki rajongója Merian C. Cooper alapfilmjének és gyűlöli Dino De Laurentiis 1976-os King Kongját, már kamaszként leforgatta a történetet egy gumimankival, mielőtt éveken át kilincselt a Universal stúdiónál egy Indiana Jones-féle, Kongról szóló kalandfilm ötletével. A forgatásra azonban csak a Tolkien-adaptációk óriási sikere után kapott lehetőséget.

Utazás a Föld középpontja felé (2008)

Brandan Fraser, a hollywoodi B-filmek Brad Pittje ismét egy Indiana Jones-forma hőst alakít a Verne-klasszikuson alapuló kalandfilmben. Ezúttal is tudós és professzor, ám régész helyett geológus, aminek megfelelően nem okkult náci sír- és műkincsrablókkal, hanem mindenféle földalatti rémséggel - emberevő növényekkel, cápákkal, repülő piranhákkal -, köztük persze barátságtalan Tyrannosaurus Rexekkel kell szembenéznie a Föld gyomrában, ahová egy izlandi vulkán kráterén keresztül vezet az út. Noha Eric Brevig korábban csupán néhány gagyi Xena-epizód megrendezésére kapott licenszet, elismert vizuális effekt szakemberként két alkalommal is Oscarra jelölték (Hook, Pearl Harbor). Innen nézve nincs mit csodálkozni azon, hogy a film nem a sztorival vagy a lehengerlő történet- és színészvezetéssel hívja fel magára a figyelmet, hanem (legalábbis a készültekor) igen lenyűgöző látványvilágával, CGI és más trükkjeivel. No igen, annyira nem finom, mi azért ráharaptunk.

Jurassic World (2015)

Spielberg producerként tért vissza a hosszú ideig szüneteltetett franchise legújabb részével, amelyben újra megnyílik a hírhedt Nublar-sziget őslényparkja. A hely prehisztorikus élményparkként működik, ám a nagy kaszálás várat magára. Hogy felpörgessék a forgalmat és növeljék a bevételt, a park gazdái megalkotnak egy genetikailag módosított hibrid dinót, az Indominus Rexet. Ám ahogy az lenni szokott, semmi sem alakul a terv szerint: kezdődik a sikoltozás, a menekülés. Colin Trevorrow rendező túltolhatta volna ugyan a dínórokokót (helyenként meg is teszi), de a Jurassic Park két felemásan fogadott folytatása után pontosan érzi a határokat. Akadt némi kockázat a velociraptorok újbóli szerepeltetésben, de néhány elfuserált képkockától eltekintve beváltak a fenevadak. Az alapmű rajongói attól tartottak, hogy egy új Jurassic-filmmel tönkreteszik a mítoszt, és bár megoszlanak a vélemények, számos hibája, a szemérmetlen CGI-pornó meg az izzadságszagú újrahasznosítási gyakorlat ellenére mi szerettük ezt a filmet, mert beültet az időgépbe, ahol újból gyereknek érezhetjük magunkat.

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Közel 4 milliárdot kaszált a balos önkormányzatoktól és a BKM-től a fenyvesi üdülőügyletben megbukó cég, amelyik Trippon házát is felújította

Exkluzív 2024 június 3.
A BKM - vagyis a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő közműszolgáltató holding és elődje, a Főtáv Zrt. több közbeszerzésében mindkét kivitelező cég indult azok közül, amelyekről korábbi cikkünkben megírtuk, úgy újították fel a balatonfenyvesi FŐTÁV üdülőt, hogy több szereplőből álló cégláncolaton folyatták végig a pénzt, majd a kivitelezést ténylegesen elvégző kisvállalkozást nem fizették ki. A Szin-Ker Kft. 2006 óta hasít a közbeszerzéseken, a fenyvesi projektben maga alá alvállalkozóként bevont Norton Vision Kft még kezdő ezen a terepen. A fókuszunkba került cégek rendre indultak el ugyanazokon a fővárosi közműcégek által kiírt tendereken, ezeket egy kivételével a Szin-Ker nyerte. Tényfeltáró riportsorozatunk mostani részében bemutatjuk, hogy a Szin-Ker jóval több mint Mártha Imréék kedvenc építőipari cége. 2019 óta a BKM-től és baloldali vezetésű fővárosi önkormányzatoktól közel milliárd forintot kaszáltak a közbeszerzéseken. Ez idő alatt a nettó árbevételük elérte a 10 milliárd forintot, amiből most kapaszkodjanak meg, addig sakkoztak, míg 50 millió forint adózási kötelezettség sem keletkezett. Itt érdemes felidézni, hogy éppen a minap derült ki egy másik építőipari cég vezetőjének nyomozóhatóság előtt tett vallomásából, hogy Újpesten például a SZIN-KER Kft-nek azért cserébe, hogy több száz millió forint értékben munkát kapjon, ingyen fel kellett újítani Trippon Norbert házát. Ezt úgy oldották meg, hogy egy másik cégtől teljesítés nélküli fiktív számlákat kértek - ezzel fedték le a körübelül 200 millió forint értékű családi ház átépítési munkáit.