Pesti Srácok

Eladhatja a nemrég visszaszerzett reptér mellett az állami vagyon nagy részét a Tisza-kormány?

Eladhatja a nemrég visszaszerzett reptér mellett az állami vagyon nagy részét a Tisza-kormány?
Jaksity György

Jaksity György, baloldali bróker erőteljes javaslattal állt elő a Tisza-kormány felé. Többek között a Liszt Ferenc Repülőtér eladását szorgalmazza, de ezen kívül az MVM-et és szinte minden állami vagyont eladna az Ellenpont szerint. Reptér, lobog a szélben a szélzsák.. De meddig?

Alig nyerte meg a választást a Tisza Párt, máris megjelent Jaksity György baloldali bróker a tiszás sajtóban, megdicsérte a párt gazdaságpolitikáját, közölte, hogy jó kezekben az ország, majd azonnal javasolta, hogy Magyar Péterék adják el az éppen visszaszerzett reptér mellett az állami vagyont. Vagyis többek között a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, a magyar villamosenergia rendszert üzemeltető MVM-et, és amit csak tudnak. Jaksity javaslata a kilencvenes évek és a 2002 és 2010 közötti baloldali kormányzás időszakába visz vissza, amikor kiárusították az állami vagyont, óriási gazdasági károkat okozva. Az MVM eladása például nem csak a rezsicsökkentés végét jelentené, hanem azon felül is óriási villanyszámla növekedést. Jaksity Györgyről tudni lehet, hogy Bódis Kriszta alapítványának jelentős szponzora.

Jaksity szerint a reptér eladóvá válhat
Jaksity szerint a reptér és az állami vagyon nagy része megint mehet külföldi kézbe

Alig tért vissza a reptér, máris eladnák?

Jaksity György milliárdos egy nappal az országgyűlési választást követően pozitívan értékelte a Tisza gazdasági programját és arról beszélt a HVG-nek, hogy

az ismert gazdasági szakemberek, akik a kampányukban is megjelentek, kellő garanciák a szakmaiságra is. Így a megalakuló Tisza-kormány várhatóan nagy sebességgel halad a megfelelő irányba

Tiszás tanácsadó: el kell adni a repteret, MVM-et és más állami érdekeltségeket

A milliárdos emellett számos javaslatot is megfogalmazott a Tisza Párt számára, ezek közül érdemes kiemelni az állami beavatkozás csökkentésének javaslatát, ami egyet jelent az árstopok, illetve végső soron a rezsicsökkentés eltörlésével. 

Ideje leszámolni az állam mindenható szerepével kapcsolatos illúziókkal, és a versenyalapú működés felé fordulni (...) A növekedés kulcsa a piaci alapú beruházások erősítése és az állami torzítások leépítése lehet

-fogalmazott.

De a vállalkozó az állami vagyon drasztikus csökkentését is javasolta, ami a gyakorlatban a nemzeti vagyon kiárusítását jelentené.

A magyar államnak jelentős vállalati (reptér, tőzsdei cégek, magántőketársaságok, MVM) és ingatlanvagyona van, előbbiek fokozatos leépítése tőkepiaci tranzakciókkal, utóbbiak sale and leaseback megoldásai középtávon több ezer milliárdos (GDP arányosan pár százalékpontos) csökkenést hozhatnak az államadósságban.

A leépítés értelemszerűen eladást jelent. Ez pedig jól előrevetíti, hogy mire számíthatunk a Tisza Párttól: a közműcégek, a reptér dobra kerülhet, és az olyan jóléti intézkedések, mint rezsicsökkentés és árstopok veszélybe kerülnének.

Már 2024. tavaszán felmerült Jaksity György neve Magyar Péter mellett mint esetleges támogató, de egyértelmű kapcsolat Bódis Krisztával,  a Tisza-kormány kormánybiztosával volt kimutatható, ugyanis Jaksity fő cégével, a Concorde Értékpapír Zrt-vel támogatta Bódis alapítványát, a Van helyed Alapítványt.

Jaksity fő cége támogatta Bódis Kriszta alapítványát. Forrás: Ellenpont

Kiváltságos gyerekkor

Jaksity 1967-ben született, egy az előző rendszerben jól fekvő család tagjaként. Az apja diplomáciai kiküldetése miatt öt évet Belgrádban töltött a család.

A fiatalabb Jaksity is jól helyezkedett a szocialista rendszer nyerteseinél, ugyanis már harmadéves egyetemistaként a Budapesti Értéktőzsde előfutáraként számon tartott Értékpapír Kereskedelmi Titkárság csapatában dolgozott Hardy Ilona alatt, aki korábban a Dunaújvárosi Münnich Ferenc Gimnázium KISZ-csúcstitkára, illetve az ELTE egyetemi KISZ vezetőségének tagja is volt.

A történet még az egyetemen kezdődött. Harmadikos lehettem, amikor már tudtam, hogy a szakmának ennek a területével szeretnék foglalkozni. Ekkor találkoztam Hardy Ilonával, és ekkor ismerkedhettem meg az Értékpapír-kereskedelmi Titkárság munkájával is

mondta a bróker egy vele készült portréinterjúban.

Innentől kezdve a baloldali-liberális sajtó kedvelt interjúalanya és a kilencvenes évek mértékadó tőzsdei véleményformálója lett, aki fokozatosan építette ki kapcsolatrendszerét a baloldali gazdasági szereplőkkel, köztük Bojár Gábor vállalkozóval, Bokros Lajos pénzügyminiszterrel vagy Surányi György jegybankelnökkel. Mindhárom név felmerült a Tisza-körüli holdudvarban.

1992-től a néhány évvel később csődbe ment Lupis Brókerháznak az igazgatójaként is működött. Az ország első magántulajdonú brókercége 1994-ben azért szűnt meg, mert állami vállalatokkal kötött szerződést, majd a rá bízott pénzt elcsalta, illetve bizonylatokat hamisított. A brókerház hárommilliárd forinttal károsította meg befektetőit, Lupis József cégvezetőt jogerősen hatéves szabadság­vesztésre ítélték, ám Jaksity időben kiszállt, megalapította a Concorde Értékpapír Ügynökség Kft.-t, és végül elkerülte a felelősségre vonást.3

Jaksity a tőzsdézés mellett a budapesti tehetséggondozó intézményben, a Láthatatlan Kollégium Alapítványban tanított többek között Király Júliával, a Nemzetközi Bankárképző Központ későbbi vezérigazgatójával, Halmai Gáborral, a Soros Alapítvány kuratóriumi elnökével és akkori CEU-oktatókkal. Abban az időben helyezkedett el ott, amikor a Horn-kormány több mint 11 millió forintot adott pályázati díjként az SZDSZ-közeli szervezetnek.

A teljes cikk elolvasható az Ellenponton.