Pesti Srácok

Hódmezővásárhely román megszállásáról nyílt kiállítás az Emlékpontban

A város száz évvel ezelőtti román megszállásáról nyílt kamarakiállítás a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

MTI

Az első világháborúban a legnagyobb veszteséget a Dél-Alföld, Békés, Csanád és Csongrád vármegye lakossága szenvedte el, Hódmezővásárhelyről 1914 és 1918 között mintegy 15 ezer férfi vonult hadba, és mintegy 2800 katona lett közülük a háború áldozata - mondta Arany-Tóth Attila, a közgyűjtemény sajtóreferense.

PestiSracok facebook image

A királyi román hadsereg egységei 1919. április 30-ára virradóra érkeztek Hódmezővásárhelyre. A román hatóságok több száz vagonnyi gabonát, lisztet és több ezer élőállatot foglaltak le. A városi direktóriumot május 8-án feloszlatták. Nem sokon múlott, hogy Hódmezővásárhely és Makó román terület legyen, ezt bizonyítja a Nagy Gyöngyi, a közgyűjtemény történésze által összeállított tárlaton bemutatott román térkép, amelyen a két város a megrajzolt határvonal keleti oldalán látható.

A tárlat része a román parancsnokság által láttamozott igazolvány, amely nélkül nem lehetett a várost elhagyni, valamint az igazolólapok, amelyeket a rekvirált jószágok fejében kaptak a megkárosított tulajdonosok. A tárlókban megtalálható az a kárbejelentési jegyzék, amelyet Tornyai János állított ki a tőle elvitt több mint hétszáz festményről és rajzról, valamint a részletes lista az európai hírű Kalmár-féle rostagyárat ért károkról.

A megszállás idején tűnt fel Berényi László, aki magát rendőrparancsnoknak titulálva hozott intézkedéseket a városban. Állandó kísérőjével, Nagy Gézával, a román katonák segédletével a város lakosai közül túszokat szedtek, akiket a városházán börtönöztek be. Berényi László július 25-én délelőtt indította meg román katonai fedezettel a menetet a Kutasi út felé, és közben másokat is a sorba kényszerített. Az orvos Nagy Dezső tanyájához érve három embert agyonlőttek, a többieket leterelték a tanya pincéjébe, és később végezték ki. Ötvenhatan haltak mártírhalált.

A kegyetlenkedésről a helyi sajtó is beszámolt; a korabeli újságok oldalai is megtekinthetők a Tóth Mihály és Hegyi Endre magángyűjtő, valamint a hódmezővásárhelyi levéltár segítségével létrejött kamaratárlaton.

Vezető kép: Román katonák Budapesten (Múltunk portál)

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.