Pesti Srácok

Hódmezővásárhely román megszállásáról nyílt kiállítás az Emlékpontban

A város száz évvel ezelőtti román megszállásáról nyílt kamarakiállítás a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

MTI

Az első világháborúban a legnagyobb veszteséget a Dél-Alföld, Békés, Csanád és Csongrád vármegye lakossága szenvedte el, Hódmezővásárhelyről 1914 és 1918 között mintegy 15 ezer férfi vonult hadba, és mintegy 2800 katona lett közülük a háború áldozata - mondta Arany-Tóth Attila, a közgyűjtemény sajtóreferense.

PestiSracok facebook image

A királyi román hadsereg egységei 1919. április 30-ára virradóra érkeztek Hódmezővásárhelyre. A román hatóságok több száz vagonnyi gabonát, lisztet és több ezer élőállatot foglaltak le. A városi direktóriumot május 8-án feloszlatták. Nem sokon múlott, hogy Hódmezővásárhely és Makó román terület legyen, ezt bizonyítja a Nagy Gyöngyi, a közgyűjtemény történésze által összeállított tárlaton bemutatott román térkép, amelyen a két város a megrajzolt határvonal keleti oldalán látható.

A tárlat része a román parancsnokság által láttamozott igazolvány, amely nélkül nem lehetett a várost elhagyni, valamint az igazolólapok, amelyeket a rekvirált jószágok fejében kaptak a megkárosított tulajdonosok. A tárlókban megtalálható az a kárbejelentési jegyzék, amelyet Tornyai János állított ki a tőle elvitt több mint hétszáz festményről és rajzról, valamint a részletes lista az európai hírű Kalmár-féle rostagyárat ért károkról.

A megszállás idején tűnt fel Berényi László, aki magát rendőrparancsnoknak titulálva hozott intézkedéseket a városban. Állandó kísérőjével, Nagy Gézával, a román katonák segédletével a város lakosai közül túszokat szedtek, akiket a városházán börtönöztek be. Berényi László július 25-én délelőtt indította meg román katonai fedezettel a menetet a Kutasi út felé, és közben másokat is a sorba kényszerített. Az orvos Nagy Dezső tanyájához érve három embert agyonlőttek, a többieket leterelték a tanya pincéjébe, és később végezték ki. Ötvenhatan haltak mártírhalált.

A kegyetlenkedésről a helyi sajtó is beszámolt; a korabeli újságok oldalai is megtekinthetők a Tóth Mihály és Hegyi Endre magángyűjtő, valamint a hódmezővásárhelyi levéltár segítségével létrejött kamaratárlaton.

Vezető kép: Román katonák Budapesten (Múltunk portál)

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.