Pesti Srácok

Szerb Antal Utas és holdvilágának adaptációját mutatja be a kolozsvári magyar színház

Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének színpadi adaptációját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház - hangzott el az előadásról tartott keddi sajtótájékoztatón.

MTI

Tompa Gábor színházigazgató kiemelte: Szerb Antal regénye a kaland, a miszticizmus és a pszichodráma keveréke. Nemcsak a főhősök olaszországi utazása, hanem belső utazás is, szabadulás a jelenből az emlékek világába. Tompa Gábor nehéz feladatnak mondta a színpadi változat megalkotását, hiszen a regény egyáltalán nem teátrális.

PestiSracok facebook image

Kali Ágnes dramaturg arról beszélt, hogy két-három hónapig dolgozott a szövegen Nagy Botond rendezővel. Az volt a fontos számukra, hogy a párbeszéd ne csak a szereplők között, hanem a múlt és a jelen között is megvalósuljon. Nagy Botond elmondta: ez az első alkalom, hogy nem rendezői előadást akart létrehozni. Végig érezte ugyanis, hogy Szerb Antal szövege nagyon fontos. Szerinte ez olyan anyag, amely megnyitja, sebezhetővé teszi az embert. "Úgy kell olvasni ezt a könyvet, mintha egy kisbabát tartanál a kezedben. Vigyáznod kell rá" - magyarázta a rendező.

A Mihályt alakító Bodolai Balázs úgy vélte, hogy a kolozsvári előadásban az utazás a főhős lelkében történik. Szerinte az általa alakított Mihály nem pozitív szereplő, hiszen képtelen a jelenben élni, emlékei mindig a múltba húzzák, és ez számára fájdalmat okoz. Rancz András led- és videodizájner elmondta: fényinstallációival az utazás hangulatát próbálta megteremteni a színpadon minimalista, de nagyon konkrét módon. Az Utas és Holdvilág bemutatóját szombaton tartják a színház nagytermében.

Vezető kép: Pillanatkép az Utas és holdvilág olvasópróbájáról (forrás: Biro István/Kolozsvári Állami Magyar Színház)

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.