Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással? – tette fel a kérdést Áder János az “Alkotmányos EUdentitás 2019” című konferencián elhangzott köszöntőjében pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián. Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke ugyanakkor előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. Véleménye szerint a demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális.
Deák Ferenc 1865-ös – kiegyezés előtti – úgynevezett húsvéti cikke kapcsán a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet: akkor az volt a feladat, hogy elfogadható megállapodás szülessen Bécs és a magyarok között úgy, hogy a nemzet ne adjon fel semmit az 1848-as eredményekből. Akkor a válasz a kétféle identitás összeegyeztetésének kérdésére született.
Az, hogy úgy őrizzék meg Magyarország alkotmányosságát, hogy abból ne vesszen el több, mint amennyi a birodalom fennállásához szükséges
– idézte Deák Ferenc gondolatait az államfő. Áder János beszédében párhuzamot vont a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet másfél évszázaddal ezelőtti, illetve a mai Magyarország és az Európai Unió helyzete, a kompromisszumkeresés akkori és mai dilemmái között.
Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az alaptörvény alkotmányos identitása
– mondta Áder János a német Alkotmánybíróság (Ab) egyik döntésére hivatkozva. Az államfő szerint ez is fontos szempont az európai alkotmányos identitás kiépítésének hosszú értelmezési folyamatában.
Az EU máig nem tisztázta, mi az európai identitás
Sulyok Tamás, az Ab elnöke megnyitójában elmondta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. Eddig az EU nem volt képes “tiszta választ” adni arra a kérdésre, mi az európai identitás, és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők.
A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához
– hangzott el. Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja-e.
Az európaiak számra mindig a nemzetállam volt az elsődleges viszonyítási pont. Van itt, aki magát kizárólag európaiként, vagy kizárólag németként, olaszként, magyarként definiálja?
– tette fel a kérdést. Mint mondta, hidat kell építeni európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között.
Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat
– fűzte hozzá.
Az európai identitás a különböző értékek közötti közvetítésben rejlik; őrizzük meg az eltérő értékrendek közötti kényes egyensúlyt
– mondta az Ab elnöke.
A demokrácia mindig liberális?!?
Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. A demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális; az alapvető jogok, a szólásszabadság, a tolerancia, a pluralizmus támasztja alá a demokratikus kormányzást – mondta.
Minden tagállam közös értéke a jogállamiság, amelynek egyik kulcseleme a bírói függetlenség és pártatlanság
– jelentette ki. Hangsúlyozta: az EU nem egy birodalom, hanem szuverén tagállamok önkéntes uniója. A tagállamok nem mondtak le nemzeti szuverenitásukról, hanem annak egy részével új közösséget, jogrendet hoztak létre, ami mindannyiunk kollektív tulajdona. Jelezte: a csatlakozás és a közösségből távozás is a tagállam nemzeti szuverenitása marad.
A tagországok szuverenitásuk egy részét azért ruházzák át az uniós intézményekre, hogy azok nemzetekfeletti szinten gyakoroljanak jogköröket az összes tagállam érdekében; például az EU belső piaca sem jöhetett volna létre e közös, megosztott szuverenitás nélkül
– hangoztatta.
Az EU távol áll attól, hogy a nemzeti identitást átvegye a tagországoktól
– hangzott el.
Az EU közös identitása éppen azokon az értékeken alapszik, amelyekben az európai nemzetek identitásai osztoznak
– mondta. Rámutatott: a tagállamok egyenlők, ha azonban mindenki a saját nemzeti identitását helyezi előtérbe, akkor a közös európai identitásból semmi nem marad.
A kölcsönösség elve alapján el kell ismerni a többi tagállam identitását
– mondta.
Az európai identitás és a nemzeti identitás szembeállítása hamis ellentét, ezek valójában egymást erősítik. Amikor a közösség rákényszeríti a demokráciát, jogállamiságot, a bíróságok tiszteletét a tagállamokra, akkor azt az elvet valósítja meg, hogy ezeknek az értékeknek az érvényesülése ugyanolyan fontos tagállami, mint uniós szinten
– húzta alá.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS