2024 döntő jelentőségű Európa és az Egyesült Államok számára – Boros Imre és az Öreg

Nagy a riadalom és az ijedtség a hazai balliberális ellenzék oldalon, hogy mi lesz velük azután, ha elapadnak a globalista pénzcsapok. Orbán nemcsak azért számít Európában befolyásosnak, mert esetleg átveheti Charles Michel helyét az ET élén, hanem azért is, mert Donald Trump, a volt és talán leendő amerikai elnök egyik kampányeseményén kijelentette, hogy Orbán Európa erős embere. Boros Imre közgazdásszal, korábbi miniszterrel a 2024-es választásokról beszélgetve azt is latolgattuk, milyen változásokat okozhat a világban, a térségünkben, az amerikai–magyar kapcsolatokban és az orosz–ukrán fronton, ha Donald Trump visszatérne a Fehér Házba.

Természetesen egy közgazdásszal mindig szóba kerül a pénz: Brüsszel végre elkezdte folyósítani a nekünk járó uniós forrásokat. Kérdés, hogy ez mennyire lesz folyamatos, és nemcsak egyszeri porhintés az egész, hogy Orbán ne dugjon botokat a küllők közé. Boros szerint nem szabad elbizakodottnak lennünk, mert ebben a kérdésben komoly vita alakult ki az európai globalisták berkein belül, és lehet, hogy csak az EP-választás és a bizottság megalakulása után kerül sor az újabb uniós források folyósítására.

Belpolitikai szempontból a legfontosabb kérdés az infláció. Boros szerint erősen furcsa, hogy egy mezőgazdaságra, élelmiszer-termelésre épülő országban hogyan lehetett kétszer akkora infláció, mint például Németországban. Boros a kereskedelmi manipulációkat, a versenyszellem megsértését és bizonyos politikai erők beavatkozását említette az okok között, de leszögezte, hogy mindezek ellenére viszonylag gyorsan sikerült letörni az inflációt.

Amerikában elnökválasztás jön; a jövőnk egyik legfontosabb kérdése, hogy van-e esélye Trumpnak győzni, és ha megnyeri az elnökválasztást, akkor ez milyen hatással lesz az amerikai–magyar kapcsolatokra. Persze arról is beszélnünk kellett, hogy egyáltalán engedik-e elindulni Trumpot, vagy a demokraták által kézivezérelt bíróságok coloradói mintára mindenhol eltiltják. Bárhogy is alakult az elnökválasztás, egyre kevesebb pénzt küldenek Ukrajnába; láthatóan szeretnék Európára ráterhelni az amerikai befektetések védelmét.