A kommunizmusban táncházat csinálni forradalom volt – a Muzsikás együttes prímása és az Öreg
Burokban éltünk, azt hittük, ez a teljes látóhatár – utalt ezzel Sipos Mihály népzenész az ötvenes, hatvanas évekre, amikor nem lehetett még a szomszédos szocialista országokba sem utazni és a kommunista hatalom titkolta, hogy a határainkon kívül is élnek magyarok. Sipos csak a hetvenes évek elején ismerte meg az erdélyi, székely, csángó népzenét, itt találkozott Kallós Zoltán népdalgyűjtővel, kutatóval, akitől sokat tanult. Sipos Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, a Muzsikás együttes prímása, az MTA Pszichológiai Intézetének korábbi matematikus munkatársa volt az Öreg vendége.
A népzenével már az általános iskolában eljegyezte magát a Lórántffy Zsuzsanna ének-zene általános iskolában. Később, a református Baár-Madas középiskolában többször megfordult Kodály Zoltán, és figyelte a zenetanulást. Sipos kisgyerekként emlékszik arra a Kodály mondatra:
Tudják, a szünet a zenének nagyon fontos része."
A népzenész később értette meg, hogy a zenében a csend, a hallgatóság áldott állapotba kerülését is jelenti. Kodály személye óriási hatással volt a matematikusnak indult muzsikusra. Kodály az iskolában olyan világhírű művészeket hozott oktatni, mint Yehudi Menuhin vagy Pablo Casals.
A Muzsikás prímása 1973-ban alapította meg ifj. Csoóri Sándorral és Hamar Dániellel az együttest. Szerinte a népzene és az anyanyelv szoros kapcsolatban áll egymással, mert azon keresztül érthető meg egy nép fájdalma, öröme. Sipos Mihály korszakalkotónak nevezte Kodály Zoltán és Bartók Béla népzene gyűjtését, nem véletlenül tartoznak a XX. század legnagyobb alkotói közé.
A népzene és a klasszikus zene szoros kapcsolatban állnak egymással
– vallja, és a Muzsikás együttes is ezért vette fel a Bartók Albumot. A Kodály-módszer pedig a világon mindenhol ismert, legfőképpen Japánban. Sajnos Kodály halálával (1967) szép lassan visszaszorult a korszerű Kodály-módszer tanítása, vélhetően azért, mert az akkori hatalom birtokosai a Kádár-rendszerben féltek a magyar népzenétől, amiért az erősítette a magyar identitástudatot és a Kárpát-medencében élő magyarok együvé tartozását.
Amikor társaival létrehozta a Táncház mozgalmat (Bihari együttes, Sebő-Halmos duó, Tímár Sándor), akkor az egyfajta forradalmi tettnek is bizonyult. A hatalom gyanakodva figyelte a működésüket. Mára ez természetesen átalakult, elcsendesedett, de Sipos Mihály változatlanul fontosnak tartja továbbra is a népi kultúra művelését, megismerését és megismertetését, és a maga részéről a Muzsikás együttessel ezért dolgozik minden nap.
