Várhatóan 5,5 százalékkal nőhet jövőre a minimálbér, a nyugdíjak 1,6 százalékkal lehetnek magasabbak – közölte Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökének írt levélben kért segítséget Európától Orbán Viktor miniszterelnök az illegális bevándorlás ügyében, jelesül, hogy a visszatoloncolásra váró bevándorlókat oda küldjék vissza, ahol beléptek az Európai Unió területére – ez is kiderült a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
REZSICSÖKKENTÉS, ADÓCSÖKKENTÉS
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy 2016-ban az áram- és gázszolgáltatás területén a magyar állam tulajdonában lévő vállalat lesz a piac legnagyobb szereplője, s kiemelte: ez várhatóan újabb rezsicsökkentést tesz lehetővé 2017-18-ban. A miniszter a jövő évi büdzsét az adócsökkentés és a munkahely-támogatás költségvetésének nevezte, amely kiszámíthatóságot, nagy biztonságot ad az országnak – azt mondta: ez az első alkalom 25 éve, hogy a kormány az év első félévében világossá tette a következő esztendőre vonatkozó pénzügyi terveit. Rámutatott: legkevesebb 230 milliárddal több marad majd a gazdaságban, s 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos hiánnyal számolnak.
A miniszter értékelése szerint mind a gazdasági növekedés, mind a hiány tekintetében azt üzeni a jövő évi büdzsé az európai pénzügyi világnak és a hitelezőknek, befektetőknek, hogy Görögországgal ellentétben Magyarország végrehajtotta az elmúlt öt évben a házi feladatot.
ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS
A tárcavezető kifejtette: a friss adatok szerint más uniós tagállamok mintegy 16 ezer nem EU-s állampolgárt akarnak visszatoloncolni Magyarországra, “ez az első etap”. Magyarország maradéktalanul betartja az illegális határátlépőkre vonatkozó EU-s jogszabályokat, azonban nem képes e 16 ezer ember fogadására – mondta Lázár, aki indoklásul jelezte, hogy a magyar hatóságok minden erejét leköti a déli határszakaszon zajló illegális bevándorlás, az azzal kapcsolatos regisztrációs munka. Hozzátette, hogy – a Belügyminisztérium számításai szerint – e 16 ezerből akár “200 ezer is lehet” a következő fél évben.
Emellett a kormány vitatja is – folytatta -, hogy ezeket az embereket Magyarországnak kellene fogadnia, ők ugyanis vélhetően Görögországban léptek be az EU-ba. Ezért a magyar álláspont szerint oda is kell visszaküldeni őket, ezt kérik például az osztrák és a német belügyminisztériumtól is. Megerősítette azt az általános kormányzati véleményt, hogy ami ma Európában történik, az egy modern népvándorlás, amelynek még csak az első lépésénél vagyunk, az illegális bevándorlás pedig Magyarországot sújtja a leginkább az EU-ban.
Jelezte, hogy a július 1-jei budapesti szerb-magyar kormányülésnek is az illegális határátlépés és a határzár lesz a várható legfontosabb kérdése. A szerb-magyar kormányközi kapcsolatok jelentősen javultak az elmúlt években, a magyar kabinetnek pedig az az érdeke, hogy meg is maradjon – mondta a miniszter. A szerb delegációval egyébként Budapestre érkezik majd Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is – tette hozzá.
Megerősítette azt a kormánydöntést is, hogy megépül az ideiglenes határzár a magyar-szerb határon. E kérdésről készek a jövő heti magyar-szerb kormányülésen egyeztetni, ugyanakkor a magyar kabinet a döntését meghozta – jelentette ki. Tájékoztatása szerint 175 kilométeres szakaszon várhatóan 4 méter magas kerítés létesülhet a magyar oldalon, 10 méterre a határvonaltól. Jelezte: módosítják az államhatárokról szóló törvényt, hogy a tulajdoni és használati kérdések rendezhetők legyenek.
Lázár János közlése szerint a Csongrád és Bács-Kiskun megyei szakaszon ötezer hektárról van szó, ennek egyharmada az állami, kétharmada a magántulajdon. Utóbbi használatáért az állam fizetséggel tartozik, és ezt meg is fogja fizetni – jelentette ki a miniszter, aki azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az ideiglenes határzár felállítása biztosítani fogja a határ legális használatát. Hangsúlyozta, hogy a természeti jogokat is tiszteletben fogják tartani.
Beszámolt arról is, hogy a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban jelenleg 870 ezer a visszaküldött kérdőívek száma, ebből elektronikus úton 47 ezret töltöttek ki, ezek értékelése folyamatosan zajlik. A Miniszterelnökség vezetője az úgynevezett Dublin III rendelettel kapcsolatos kérdésre azt mondta, lehet, hogy rossz volt a szóhasználat, félreérthető a megfogalmazás, de a kormánynak esze ágában sem volt felmondani egy uniós alaptörvényt. A magyar bevándorlási hivatal arról adott korrekt tájékoztatást 11 uniós tagállamnak, hogy Magyarország – az erőforrások lekötöttsége miatt – átmenetileg nem tudja fogadni abból a 16 ezer emberből azt az első néhány százat, akiket busszal visszaküldenének Magyarországra – közölte, kijelentve: Magyarország méltányosságot, türelmet és segítség kér az európai partnerektől.
A tárcavezető szerint egyébként a brüsszeli döntéshozók is pontosan tudják, hogy akiket például Ausztriából vagy Németországból akarnak visszaküldeni Magyarországra, nem itt léptek be először az EU-ba. Megjegyezte egyúttal, méltánytalannak tartja, hogy gazdag országok egy szegény országra próbálják ezt a problémát “rálőcsölni”.
CIGARETTÁBÓL SZUPERKÓRHÁZ
A tárcavezető a tájékoztatón bejelentette azt is: egységes csomagolás bevezetését tervezi a kormány a dohánytermékeknél a dohányzás csökkentése érdekében. A változás nyomán minden dohánytermék külseje azonos lenne, és nem lesz mód a reklámozásra. Ez a rendszer Ausztráliában már működik, és tervezik a bevezetését Franciaországban és Írországban is. Lázár János közlése szerint az erről szóló javaslat ősszel kerülhet a törvényhozás elé. A miniszter beszámolt arról is, hogy az új budapesti kórház megépítését a dohánycégek által fizetendő különadó fedezné. Az összes dohánycégnek 10 milliárdos összeget kell most befizetnie, ennek felét a Philip Morrisnak, egy új kórház kialakításának költsége pedig mintegy 30-40 milliárd forint lehet. “Ahány ember a dohányzás miatt meghal Magyarországon, ez méltányos összegnek számít.” Megjegyezte: a Philip Morris többször kereste a kormányt a különadó miatt, s azért is, mert szeretett volna trafikellátó lenni, de ajánlatot mindeddig nem adott. Az új rendszerben egy trafikos általában havonta 50-100 ezer forinttal is többet kereshet – tette hozzá a miniszter.
TÍZMILLIÁRD A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐNEK
Kérdésre elmondta, hogy még az idén növelni szeretnék a nemzeti eszközkezelő forrásait és a megvásárolandó lakások számát. További felvetésre a 15-20 ezres lakásszámot reálisnak nevezte, és tízmilliárdos nagyságrendet jelölt meg. Ennél konkrétabb számot nem mondott, a kormány júliusban még visszatér a kérdésre. Közölte továbbá: 19 megyei fejlesztési biztost kért fel a miniszterelnök megbízásából. Az országgyűlési képviselőknek az lesz a dolguk, hogy a 2014-20 közötti források kifizetéseit, a pályázatok kiírását, a helyi szinten felhasználható megyei jogú támogatásokat megpróbálják koordinálni és segíteni. Mindenki ugyannyi fizetséget kap, mint eddig, csak többet kell dolgoznia – reagált a sajtóban megjelent információkra.
50 EZER HIBRID
Lázár János szólt arról is, hogy program indul az elektromos autók és tömegközlekedési járművek elterjesztése érdekében. Az tervük – ismertette -, hogy a hibrid és elektromos gépjárművekből 2020-ra Magyarországon legalább 50 ezer darab legyen. Eddig az időpontig 3 ezer töltőállomást kell kiépíteni. A szükséges jogszabály-módosításokat 2015. november 30-ig kell meghozni. Felmerült a költségek jelentős csökkentése is, ehhez kapcsolódva a regisztrációs adó, az illeték, és a gépjárműadó kérdése is. A programhoz a norvég mintát vették alapul, ott már 13 százalék az elektromos autók aránya – jelezte Lázár János.
TÍZMILLIÁRDOS KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS
A miniszter elmondta: a bürokráciacsökkentés érdekében megfogalmazott 1107 javaslatból 479-et támogatnak a tárcák, a miniszterelnök a kormányzati munka értékelésének egyik szempontjaként szabja, hogy a többinek mi lesz a sorsa. A lakossági konzultáció is megindult az állami rezsicsökkentéssel összefüggésben, 115 ezer kérdőívet küldtek vissza a polgárok június elejéig, s 415 ezer javaslat érkezett. 350 ezer kezdeményezés az állampolgárokhoz, 65 ezer a vállalkozókhoz kapcsolódik – részletezte. Ebben a családi állapot változása miatt névváltoztatás, okmánycsere, erkölcsi bizonyítvány, ellopott igazolvány pótlása, üzletműködési engedély, cégiratok eljárási költségeinek csökkentésére tesznek javaslatokat. Ezeket a kormány el is fogja fogadni, ez biztosan a tízmilliárdos költségcsökkentés része lesz majd – jelezte.
PAKS II OLCSÓBB ÁRAMSZOLGÁLTATÁST HOZHAT
Beszámolt arról is, hogy Pakson társadalmi egyeztető tanács alakult, e célra 1 milliárd forintot utal át a kormány. Megjegyezte: ma 37-38 forintot kell fizetni az áramért, s nincs jelenleg olyan forma, ami Paksnál olcsóbban tudná biztosítani az áramot.
MŰKINCSEK KERESZTTŰZBEN
A 2013 végén hozott restitúciós döntésre és a Herczog-perre vonatkozó felvetésre azt mondta: a kormánynak el kell szánnia magát, hogy azokban az esetekben, amikor minden kétséget kizáróan a tulajdonjogát nem tudja igazolni, akkor az érintett műtárgyakat visszaszolgáltassa. Azt javasolta a kormányfőnek, hogy a Herczog-perben kezdődjenek peren kívüli tárgyalások. A Munkácsy-festmény, a Golgota sorsát firtató kérdésre Lázár János azt mondta: készek megvásárolni a műtárgyat, mert úgy vélik, hogy annak nemzeti köztulajdonban van a helye. Hozzátette, tiszteletben tartják Pákh Imre Munkácsy iránti szenvedélyét, és bíznak a nagyvonalúságában, amelyre – az állami költségvetés határai miatt – szükség is lesz.
LÁZÁR SZERINT RÁ GONDOLT BÍRÁLÓAN TARLÓS
Tarlós István főpolgármester szerdai – a kormány és Budapest közötti rossz kommunikációról szóló – szavaira a miniszter azt válaszolta: fél tőle, hogy Tarlós István rá gondolt az interjúban, de szeretné megnyugtatni, hogy a kormány Budapest ügyének elkötelezett híve.
Forrás: mti
Facebook
Twitter
YouTube
RSS