“A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra évtizedei közös közép-kelet-európai sorstörténet, amely azonban máig nem vált a közös európai emlékezeti kultúra részévé, nem lett Európa közös történelmi kódja” – fogalmazott köszöntőjében Földváryné Kiss Réka az alapításának tíz éves jubileumát ünneplő Nemzeti Emlékezet Bizottság konferenciáján. Az intézmény vezetője kiemelte: távolinak tűnik, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak külön nemzetközi emléknapja, múzeuma, közös emlékezeti helyei legyenek.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága az információs kárpótlásra vállalkozott, munkájának köszönhetően számos fiatal szembesülhetett nagyszülei nemzedékének feledésbe merülő XX. századi sorsával, sokáig kényszerűen elhallgatásra ítélt történeteivel
– fogalmazott a megalakulásának tíz éves évfordulóját ünneplő Nemzeti Emlékezet Bizottság vezetője, Földváryné Kiss Réka a jubileum apropójából tartott konferencián.
Mint kiemelte, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tíz éve, 2014 februárjában kezdte meg a munkáját; feladata a kommunista diktatúra működésének, valamint következményeinek, a magyar társadalmat ért veszteségeknek mind teljesebb feltárása és az ezzel kapcsolatos történeti emlékezet formálása. Ugyanakkor kiemelte: bár a rendszerváltást követő három évtized alatt a pártállami múlt feltárására, a kommunista rendszer működésének vizsgálatára széles körben vállalkoztak jogászok, politikusok egyaránt, a kommunista diktatúra rejtett hatalomgyakorlási mechanizmusainak és változó uralmi viszonyainak számos kérdése tisztázatlan maradt. Hangsúlyozta: a NEB ezt felismerve arra is keresi a választ, hogyan működtek a mindennapi gyakorlatban a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai; a különböző döntéshozói és végrehajtó szinteken kik, és hogyan érvényesítették a kommunista párt uralmát a szovjet megszállás kezdetétől egészen a diktatúra bukásáig.
Földváryné Kiss Réka elmondta: a NEB feladata a felgyülemlett ismeretanyag közzététele is, annak a társadalom mind szélesebb köreihez történő eljuttatása, amely egyfajta
információs kárpótlás.
Mint hangsúlyozta, az elmúlt évtizedben a NEB 70 kiadványt adott közre, ugyanannyi magyar és nemzetközi konferenciát szervezve, az intézmény munkatársai közel ezer hazai és külföldi ismeretterjesztő és tudományos előadást tartottak, publikációik száma szintén ezerre rúg.
Számos fiatal szembesülhetett nagyszülei nemzedékének feledésbe merülő XX. századi sorsával, sokáig kényszerűen elhallgatásra ítélt történeteivel
– hangsúlyozta az intézményvezető. Előadásában végezetül kiemelte:
a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra évtizedei közös közép-kelet-európai sorstörténet. Messze vagyunk még attól, hogy mindez a közös európai emlékezeti kultúránk szerves részévé váljon, más szavakkal Európa közös történelmi kódja legyen.
Mint feltette,
mikor lesz a kommunista diktatúra áldozatainak külön nemzetközi emléknapja, múzeuma, közös emlékezeti helyei?
Vezetőkép: NEB/Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS