Napra pontosan 15 éve, hogy Magyarország népe remélhetőleg mindörökké megszabadult Gyurcsány Ferenctől, miután padlóra küldte a magyar gazdaságot, eladósította az intézményeket és a családokat, szétbomlasztotta a saját pártját és nem utolsó sorban jól megverette az ellene tüntetőket. Mindennél szánalmasabb tény, hogy mindezek fényében Gyurcsány visszakapaszkodhatott a baloldali pártok élére, akikkel elhitette, hogy évtizedes bukássorozatuk nem is neki köszönhető. Pedig de.
Az a legkülönösebb, hogy amikor a baloldal politikusostól, újságírósostul, kommentelő kisnyugdíjasostól propagandistázza a csóri jobboldali újságírókat, csak azt nem veszik észre, hogy évek óta tartó politikai vergődéseikre valójában a jobboldal nyújtaná számukra az egyetlen és egyértelmű gyógyírt: meg kellene szabadulniuk végre Gyurcsánytól, az egész bandájától, és tiszta lappal kellene indulniuk. Olyan politikusokkal, akik nem gyurcsányozódtak össze az elmúlt években. Ilyen baloldali politikus azonban alig akad, illetve nincs is. Olyan van, aki ezen véleménye miatt párton kívülre szorult.
Hogy az elmúlt 15 évben ki és mi tartotta a politikai porondon Gyurcsányt, arra a választ az amerikai nagykövetségen keresném, ahol egy időben ki-be jártak azok a politikusok, akik a Demokratikus Koalícióval és az összefogással látják csak megdönthetőnek az Orbán-kormányt. És mivel ez egyszer sem jött be, azóta is rendszeresen tovább erőltetik.
Pedig 15 évvel ezelőtt Gyurcsány körül már teljesen elfogyott a levegő: nem maradt sem politikai, sem társadalmi támogatottsága. 2009. március 21-én, lemondásakor még arról szónokolt:
azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, a változáshoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem.
Sértődöttségében Gyurcsány az MSZP pártelnökségéről is lemondott, és az MSZP belső bomlasztásának is nekilátott, amikor 2010-ben belső platformként megalapította a Demokratikus Koalíciót. Innen már csak egy ugrás volt a saját párt.
És hogy azóta mi történt? A baloldal azóta sem tért magához a morális válságból, és szépen visszahullottak Gyurcsány ölébe. Gyurcsány Ferenc tragikusan rossz kormányzásánál csak még egy mélyebb tragédia van: a baloldal képtelen volt túlnőni, meghaladni a rendszerváltás legpocsékabb kormányfőjét.
Forrás: Youtube; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS