A mai parlamenti ülésen szó volt eddig arról, hogy mind a civil, mind az állami, mind az egyházi gyermekotthonokban tartanak vizsgálatokat a hatóságok, továbbá megtudhattuk, hogy a Jobbik még mindig a külföldi munkavállalók miatt aggódik, de századjára is elmondták nekik, hogy miért nem kell félni. A Momentum pedig megint megnevettetett bennünket, ugyanis Tompos Márton szerint Afrikába mennek a magyarok a jobb élet reményében. Orosz Anna pedig az azonnali kérdések óráját a bicskei gyermekotthonban történt hereérintéssel kezdte. Kövesse velünk élőben az Országgyűlés munkáját!
A napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a mai Országgyűlés, amelyen az LMP képviselője, Csárdi Antal szólalt fel először. Beszédében elmondta, hogy Tarlós István és Karácsony Gergely támadja Vitézy Dávidot a mostani kampányban. A mindenkori főpolgármesternek dolga az LMP szerint, hogy beszéljen a budapesti egészségügyi állapotokról, hogy lesz-e Dél-Budai Centrumkórház és milyen az ellátás Budapesten. A hévről elmondta, hogy már nyolc éve állami kézben van és nincsenek új hév-szerelvények, ami probléma. A fejlesztések tolódnak, és nincs még ötlet sem arra, hogy kamerarendszer legyen ezeken a járműveken. Az LMP szerint szükség van főpolgármesteri vitára. Fontos, hogy a budapestiek ismerjék a főpolgármesteri víziókat. Végül azt mondta, hogy reméli, hogy sem Karácsony Gergely, sem Szentkirályi Alexandra nem lép a választások előtt a villamos elé.
Soltész Miklós államtitkár válaszában elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben milyen problémák voltak és milyenek lesznek még, ha marad a baloldal. Tarlós István főpolgármester bizonyított már, mellette volt alpolgármester Szentkirályi. Jól segítette azt a munkát, aminek a gyümölcsét Karácsonyék aratták le. Budapest egészségügyi programját érintve elmondta, hogy közel 130 milliárd forinttal támogatta az állam a fővárosi egészségügyi helyzetet, 17 kórházat újítottak fel. Karácsonyt Soltész bábnak nevezte. A baloldal csődbe vitte Budapestet, pedig 214 milliárd forinttal vették át a várost, most pedig mínusz 4 milliárd forinton állnak. Említette a Lánchíd-botrányt is, amit túláraztak és nem újítottak fel annyi mindent, mint lehetett volna, ráadásul nem adták vissza az autósoknak.
Láncreakció szerint ellopták a pénzt
– emelte ki Soltész, Vig Mór ügyét említve a történetben.
A gyermekek Magyarországon nagyobb biztonságban vannak, mint Európában
A Párbeszéd – Zöldek képviselője, Tordai Bence arról beszélt, hogy a gyermekeket nem védi meg a pedofiloktól a kormány. Nem védi meg őket a szegénységtől sem, szétverik a szociális ellátórendszert. A kilátástalanságtól sem védi meg őket, hiszen lerombolják az oktatási rendszert és szegregáció is van. A környezeti kockázatoktól sem védik meg őket, gondolva a környezetszennyezésre, példaként említve az akkugyárakat. Majd a recski sárlavináról beszélt és azt kérte, hogy segítsenek az ott élőknek, akiknek a sár tönkretette az életüket. Környezeti kármentesítési alapra lenne szükség a Párbeszéd szerint.
Rétvári Bence államtitkár elmondta válaszában, hogy a magyar gyermekek biztonságban vannak, amit az Eurostat is adatai is bizonyatanak. 29,4% volt azon gyermekek száma 2010 előtt, akik veszélyeztetve voltak; ez a szám 15 százalékra csökkent.
A gyermekek Magyarországon nagyobb biztonságban vannak, mint Európában
– emelte ki. Ha a két szülő is keresőképes, akkor átlagban 3 százalékkal kisebb a kockázata a gyermekek szegénységének, mint Európában. Emlékeztetett, hogy hány iskolát zártak be a baloldaliak. Nem szavazták meg a gyermekek otthongondozási díját, de inkább szelfiztek. Az iskolagyümölcs-programot is bevezették, a gyermekétkeztetést is megreformálták. A recski esetről elmondta, hogy aki villámárvíz miatt került bajba, azt ki fogja fizetni az állam, de akinek más miatt károsodott a háza, annak nem adnak közpénzt. A baloldal az iskolát arra használnák fel, hogy genderelméletet oktassanak. A veszély továbbá az, ami Németországban, hogy rengeteg a bevándorló gyermek és hatalmas kulturális különbségek vannak. A háború pedig szintén nagy gond, amit támogat a baloldal.
A közösségi média cenzúráz minket
A Mi Hazánk képviselője, Toroczkai László elmondta, hogy a közösségi média durván cenzúrázza őket: példaként említette a minap történteket, amikor Ceglédi Zoltán le akarta írni a nevét a Facebookon, amiért komoly szankciók érték, pedig nem állnak egy oldalon. A szólás- és véleményszabadság sérül ilyenkor. Ha viszont nagyon rosszat akarnak írni róluk, akkor azt hagyja a közösségi média. Mint mondta, a 2019-es EP-választás óta van ez a jelenség. Toroczkait a Jobbik nyomta fel anno, amit be is bizonyított. Hatályba lépett a DSA-rendelet, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, amiben van rá esély, hogy egy szervezethez forduljanak azok, akik bejelentenék oda a sérelmeiket.
Dömötör Csaba államtitkár válaszában elmondta, hogy a magyar nyilvánosság sokszínű. Főként már az interneten szerezzük be az információkat, de a közösségi média hajlik arra, hogy monopóliumként viselkedjen. Adódnak kérdések, például, hogy cenzúrázhat-e a közösségi média? Továbbá befizetik-e az adókat? Sokszor máshol adózank sokkal kevesebbet. Hogyan lehet gátat szabni a gyűlöletbeszédnek és az álhírek terjedésének? Kihívás az, hogy Magyarország egymaga nem tud hatékonyan fellépni. Jó, hogy már foglalkozik ezzel az unió is, de a probléma az, hogy szűkítik az államok hatáskörét, a nyilvánosságot.
A Jobbik még mindig nem érti
Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről még mindig nem érti, hogy miről szól a vendégmunkásokról szóló szabály. Újra azzal jött, hogy ukránokra és filippinókra cserélik a magyar dolgozókat, és a lakhatásukat is támogatják. A multicégtől kapnak ezek az emberek szállást és étkezést, ami probléma a jobbikos képviselő szerint, miközben a magyarok külföldre mennek dolgozni. Az érkező vendégmunkások letörik a béreket és megváltoztatják a kulúránkat. A Jobbik azt szeretné, ha az állami támogatást visszavenné ezektől a cégektől a kormány.
Fónagy János válaszában elmondta, hogy Z. Kárpát mindig az egyedi ügyeket hozza ide. Újra rögzíti, hogy megvédik a munkahelyeket; a magyar munkahely az első, minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti szabályt hoztak létre. Külföldi csak akkor dolgozhat nálunk, ha nincs magyar munkaerő. 81 ezer lehet a külföldi munkavállalói kvóta, de 65 ezerben maximalizálta a tartózkodási engedélyek kiadását a kormány. 2023-ban 39 ezer engedélyt adtak ki. Jelenleg 100–120 ezerre tartják a nem európai munkavállalók számát. A kormány egy negatív listát is létrehozott, bizonyos munkakörökben ugyanis nem dolgozhatnak külföldiek, de ez 300 munkatípust érint.
Tompos és a földrajz
A kérdések órájában a momentumos Topmos Márton azt kérdezte, hogy a külföldön élő magyarok miért nem szavazhatnak levélben, azok, akik egy jobb élet reményében kiköltöztek például Malawiba vagy Réunionba. Tompos szerint sok pénzt költenek el itthon a külföldi magyarok. Más országokban megoldott, hogy külföldről szavazhassanak a honfitársaink.
Répássy Róbert válaszában elmondta, hogy azért nevetgélt kicsit Tompos felszólalásán, mert szerinte Malawiba és Réunionba nem a jobb élet érdekében megy valaki. Ugyanakkor nem derült ki, hogy milyen választásról beszél Tompos, hiszen azok szavazhatnak például az önkormányzati választáson, akiknek van tartózkodási helyük Magyarországon. Az uniós szavazáson pedig mindenki részt vehet, aki más uniós országban él, ha van lakcíme. Kiemelte:
minden állampolgár mellé nem lehet külképviseletet adni.
Minden gyermekotthont vizsgálnak, az egyházikat is
Gurmai Zita a szocialisták részéről arról érdeklődött, hogy hol tart a gyermekotthonok vezetőinek felülvizsgálata. Persze mindenekelőtt a Fideszt ócsárolta, akik szerinte szabadon engedtek egy pedofilt. Körülbelül 500 intézmányt kellene egyébként vizsgálni. Arra sem tudja a választ Gurmai, hogy az egyházi otthonokat miért nem vizsgálják vagy miért később.
Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy minden kérdésére megjelent a válasz a sajtóban, de azért válaszolt. A hatósági vizsgálatok minden intézményre vonatkoznak, legyen az civil, egyházi vagy állami. A célja, hogy megnézzék, hogyan kezelik a gyermekbántalmazási ügyeket. Ha bűncselekményt tapasztalnak a vezetők, akkor azonnal feljelentést kell tenniük. Márciustól indul ez, a vezetők pszichés, szexuális és egyéb vizsgálata pedig két napos lesz és további vizsgálat is jöhet; ezzel a vezetőket és a vezetőhelyetteseket tudják megvizsgálni. Ezzel igyekeznek kiszűrni a pedofilokat például.
Rákosrendezőn rengeteg szemetet is fel kell számolni
Szabó Rebeka, a Párbeszéd – Zöldek politikusa a rákosrendezői bérlakásokból elköltözni kényszerülők sorsáról érdeklődött, akik 30 napot kaptak a kiköltözésre. A MÁV szerződései szerint ennyi idejük van, de a beruházás nem fog egyből elindulni.
Ágh Péter államtitkár válaszában kiemelte: ha a baloldal egy nagyobb fejlesztést lát Budapesten, akkor azt egyből támadják. Ilyen volt a Ludovika, a Kossuth tér és a Liget is. Ezek a beruházások viszont meghozták a hozzájuk fűzött reményüket. A baloldal Rákosrendezővel nem kezdett semmit, pedig 130 hektáron 175 ezer köbméter szemét van, amit most felszámolnak. Ezt a munkát meg kell kezdeni, de fontos, hogy közben senki ne legyen már ott. A lakhatási lehetőségekben segítenek a lakóknak, a költözés pedig a bérleti szerződéseknek megfelelően történik.
Az állatvédelem terén javítottunk a számokon
Bakos Bernadett az LMP részéről arról érdeklődőtt, hogy mi a helyzet az állatvédelemmel Magyarországon, Budapesten ugyanis csak 29 hely van a kóbor macskáknak, a civilektől pedig úgy vették el a pénzt, hogy a kormány hozott létre egy állatvédelmi alapítványt.
Répássy Róbert államtitkár válaszában elmondta, hogy prioritást élveznek az állatvédő civil szervezetek. 500 milliós pályázatot hirdettek tavaly és nyertek is, a szervezetek növelni tudták ebből a kapacitásukat. A Közös ügyünk az állatvédelem nevű alapítvány 123 millió forintot költött állatvédelemre, és újra lesz férőhelybővítésre fordítható, 500 millió forint értékű pályázat. A kóbor állatokat illetően elmondta, hogy 2023-ban 19 ezer kutya kerül az ebrendészeknek köszönhetően menhelyre.
Hereérintéssel indította az azonnali kérdések óráját a Momentum
Orosz Anna a Momentum részéről újra a bicskei gyermekotthon ügyével kapcsolatban érdeklődött, meg sem említve az őt is érintő újbudai pedofilügyet. Az ombudsmanhoz került egy jelentés, ami 2012-ben készült és ebben kimondták, hogy a bicskei otthon igazgatója szexuális tartalmú célzásokat tett a gyermekeknek, majd szó szerint idézett a jelentésből:
az egyik hetedik osztályos növendék azt mesélte, hogy a gyermekotthon szolgálati lakásában lakó igazgatóhoz többször ment sakkozni, az intézményvezető a gyermek jelenlétében szexuális tartalmú célzásokat tett és egy alkalommal megérintette a fiú heréjét.
Ez a jelentés már korábban ott hevert Balog Zoltán asztalán, de nem tett semmit, ahogy az ombudsman sem tett semmit Orosz szerint.
Válaszában Dr. Szalainé Dr. Sándor Erzsébet, az alapvető jogok biztosának helyettese elmondta, hogy az ombudsmani eszközöknek van korlátja. A nyomozás alatt nem tudtak továbbmenni az ügyben. Bevezette a jogalkotó a gyermekvédelmi gyámot, majd az akkori ombudsman úgy látta szükségét, hogy utóvizsgálatot készítsen és megvizsgálta az ügyet. Orosz szerint a jelentéshez képest két évvel később született meg a gyermekvédelmi gyám ötlete.
Tordai titokzatoskodott, ezt pedig most megszívta
Tordai Bence azt kérdezte a legfőbb ügyész helyettesétől, hogy jogállamban vagy pártállamban élünk. Jogállamban ugyanis letartóztatható lenne a titokminiszter, Rogán Antal. A letelepedési kötvényekről érdeklődött, amiből sokan meggazdagodtak. Három milliárd forintot hozott az egyik kínai letelepedési kötvény érintettje, amit Rogánhoz közel álló cégeknél hagyott. A Párbeszéd feljelentést tett és arra kíváncsiak, hogy lesz-e eljárás.
Dr. Ibolya Tibor legfőbbügyész-helyettes elmondta, hogy az előzetesen leadott ügyről nem tudott semmit, mert csak annyit írtak, hogy “mi folyik itt?”, de ha tettek feljelentést, akkor nyilván elindul egy eljárás. Ha a bűncselekmény egyszerű gyanúja megállapítható, akkor elindul az eljárás, ha kiegészítés szükséges, akkor azt elrendelik. Utána indul az egész.
Tordai elismerte, hogy nem ismertette a témáját a kérdésének, de azt kérdezte, ennek ellenére elképzelhető-e, hogy az ügyészség vádat emel. A helyettes erre azt válaszolta, hogy a nyomozás tényalapú vizsgálat: ha ezt megállítják, akkor megtörténik a vádemelés. Emlékeztetett, hogy korábban országgyűlési képviselők ellen is emeltek már vádat.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS