A budapestiek egészségesebbek?

A nyolcvanas-kilencvenes években az agglomerációba költözők még jócskán élvezhették a kommunizmus utáni zavarosban halászók nyugodt és önfeledt életét, amihez természetesen járt a nagy ház, autó, két gyerek,… 2 macska és egy kutya kombó. A félállásban dolgozó asszonyka pedig lelkesen ecsetelte barátnőinek a kincstári kasszából szétlopkodott vagyonra épített vállalkozásuk sikerét és az ebből adódó fantasztikus nyaralások élményeit. Aztán a dekoncentrált kapitalizmust felváltó ideges piacok és az egyre dráguló üzemanyag kihúzta az autót és a háromszintes családi házat a seggek alól, aminek következtében Mr Smith-ék úgy döntöttek, hogy ideje visszaköltözni a szitibe. Fenének se éri már meg ennyit autózni. Gyerek is a belvárosba fog egyetemre járni, ésatöbbi, hurrá, pakolás.

Azonban van egy jó hírem. Szignifikánsan nem szívnak nagyobbat a belvárosi léttel, mint a peremvidéki élettel. Senki ne értse félre, nem a vidéki élet ellen kampányolok, hanem a belvárosi mellett. Ugyanis a minden elérhető, értsd szó szerint, nem annyira rossz dolog. Ezt ismerte fel az a rengeteg turista és külföldi diák is, akik a Nyugati-Mester-Deák aranyháromszögbe költöztek arra a rövid időre, míg nálunk költik el szüleik nehezen megkeresett dollárjait.

Szóval történt az Egyesült Államokban, hogy Wisconsin Egyetem publikált egy ’County Health Rankings’ néven kijött kutatást (http://www.countyhealthrankings.org/), ami szerint egészségesebb a városokban és elővárosokban élni, mint a néptelenebb vidéken és falvakban. Ehhez azokat a mutatókat vizsgálták meg, amik leginkább befolyásolják, hogy mennyi ideig fogunk élni. Ilyen pl. hogy milyen a halálozási arány 75 éves korig, a munkanélküliség, az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférhetőség, a víz és levegő minősége, a jövedelem, a dohányosok aránya, stb. Ehhez 50 állam 3000 megyéjének releváns adatait használták fel, s jött ki a konklúzió, hogy bizony egészségesebb városokban lakni. Hogy miért? Mert jobb az oktatás, jobb az egészségügyi ellátás, jobbak a munkalehetőségek, stb. így alakulhatott, hogy New York városa, annak ellenére, hogy a világ egyik legsűrűbben lakott városa, a 21. lett a 62-ből (New York államban), ahol az utolsó helyen nem annyira meglepő módon Bronx végzett. A jelentés szerint a legegészségesebb megyék 48%-a városi vagy elővárosi, míg a legegészségtelenebb megyék 84%-a vidéki volt.

Nem nehéz elképzelni a fentebb említett feltételek hiányából fakadó következményeket. Egy vidéken élő ember esetében, akinek iskolázottsága alacsonyabb és kevesebb körülötte a munkalehetőség, sokkal nagyobb a kockázat, hogy szívinfarktust, stroke-ot vagy cukorbetegséget kap, mint városi társánál. Mivel jellemzően kevesebb pénzből kell megoldani a táplálékszerzést, ezért a silányabb minőséget tudja csak megvenni, ami legtöbbször jóval egészségtelenebb is. Ehhez jön mondjuk a munkanélküliségből fakadó stressz, amit dohányzással és ivással próbál ellensúlyozni, nem pedig egy belvárosi jóga stúdióval vagy bármilyen edzési lehetőséggel, meditációval, koncerttel, akármivel.

Szóval annak ellenére, hogy így úgy büdös és hangos és koszos, mégiscsak egy jó hely Budapest és most már papírunk is van róla.

Pesti Mese/Nulla6egy Facebook-csoport

fotó: helyitipp.hu