Ma este elrajtol a 17. labdarúgó Európa-bajnokság Németországban, holnap délután Svájc ellen pedig megkezdi Eb-szereplését a magyar labdarúgó-válogatott, amely sorrendben harmadszor vívta ki a kontinenstornán való részvétel jogát. Írásunkban nemzeti együttesünk esélyeit, lehetséges szereplését igyekszünk górcső alá venni.
Válogatottunk többszörösen is hatalmas eredményt ért el tavaly ősszel. Történelme során most először sikerült zsinórban harmadszor is kijutni az Európa-bajnokságra, és 1972 után most kvalifikált először egyenes ágon a kontinensviadalra. Ez már önmagában is nagy eredmény, amelynek értékét tovább növeli, hogy selejtező-csoportját veretlenül megnyerve vívta ki az Eb-szereplés jogát. Mindezek alapján, valamint figyelembe véve azt is, hogy nemzeti együttesünk évek óta fejlődő pályán van, meg lehet az esélye annak, hogy nagyszerű szerepléssel zárjuk majd az Eb-t. Érdemes azonban a realitásokat is szem előtt tartani akkor, ha csapatunk eredményére kívánunk előrejelzést felállítani. Elsőként mindenképpen saját csapatunkat kell szemügyre venni, posztonként nézve a csapatrészeket.
Kapusposzt
Legkönnyebb dolgunk a kapusposzton van. Már amennyiben nem Marco Rossinak hívnak bennünket, és nem kell kényszerből és objektív okok miatt – miszerint egy csapatban csak egy kapus léphet pályára – választani három, minden tekintetben ragyogó kapuvédő közül. Gulácsi Péter évek óta a legmagasabb szinten véd, topligás csapat kapujában áll. Sérülése alkalmával a Ferencvárosban atombiztos pontot jelentő Dibusz Dénes tökéletesen pótolta, a selejtezők során ő állt a magyar kapuban és bizony oroszlánrészt vállalt a csoportelsőség megszerzéséből. Harmadik számú kapusunk, Szappanos Péter képességeiről akárki meggyőződhetett, aki megnézte a Magyar Kupa-döntőt. A Paks hálóőrének egyetlen pechje van: az, hogy két, ilyen kiváló kapussal kell küzdenie a posztért, különben nem lenne kérdés, hogy kezdőkapus volna. Az Eb előtti utolsó két felkészülési mérkőzésen látottak alapján kijelenthető, hogy Marco Rossi ezúttal Gulácsi mellett döntött, minden bizonnyal a Lipcse cerberusa áll majd a kapuban a kontinenstornán, de legalábbis az első, Svájc elleni meccsen.
A kölni RheinEnergie Stadion, az 1. FC Köln otthona, 2024. június 13-án. Itt rendezik meg a labdarúgó Európa-bajnokság A csoportjának első fordulójában a Magyarország-Svájc mérkőzést. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Védelem
Hátsó alakzatunk vonatkozásában nagyon ellentmondásos a helyzet. Ha pusztán a névsort tekintjük (Botka, Balogh B., Fiola, Lang, Orbán, Szalai A., Dárdai M., illetve a védőként is bevethető Nego, Kerkez, Nagy Zs.), nincs okunk panaszra, remek elegyet alkotnak a tapasztalt, rutinos bekkek és a feltörekvő, tehetséges fiatalok. Többen (Orbán, Kerkez, Nego, Balogh, Szalai A., Dárdai M.) közülük rangos bajnokságban játszanak. De rögtön ennél a szónál – játszanak – meg is érkeztünk a neuralgikus ponthoz. Kulcsjátékosaink ugyanis krónikus játékhiánnyal küszködtek a mögöttünk hagyott hónapokban. Botka, Fiola, Orbán és Lang hosszabb sérülés miatt, Szalai Attila pedig azért, mert nem jutott szóhoz sem Hoffenheimben, sem később Freiburgban, de Balogh Botond is inkább csak az idény végén lépett pályára rendszeresen a Serie A-ba frissiben feljutó Parmában. Vagyis, ha figyelembe vesszük azt is, hogy Nego, Kerkez és Nagy Zs. – bár védőként is csatába küldhető – inkább a középpálya két szélén szokott zakatolni, már aggodalomra okot adhatónak is nevezhetjük védelmünk helyzetét. Bízzunk abban, hogy a játékhiány inkább előny lesz majd, hiszen a rutin ezeknél a játékosoknál megvan, Rossi játékrendszerét és betéve ismerik, ugyanakkor lényegesen kevésbé megterhelő év után érkeztek most Németországba.
Középpálya
A pálya középső részén összességében jól állunk. Egyetlen fontos hiányzónk az Eb-k tekintetében egyszerűen elátkozott Kalmár Zsolt, aki sérülés miatt harmadszor is lemarad a kontinenstornáról. A többi játékosunk kivétel nélkül egészséges és bevethető, így többféle választási lehetősége is van Marco Rossinak. Az olasz másodosztályban futballozó Nagy Ádám, valamint az Union Berlin játékosa, Schäfer András egészen biztosan kezdő lesz már Svájc ellen is, de jó eséllyel ott lesz a pályán Kerkez Milos és Loic Nego is. Mögöttük ott van az akár 90 percet zakatolni képes Callum Styles és Kleinheisler László, valamint két, akár kezdőként is számításba vehető szélsőnk, Bolla Bendegúz és Nagy Zsolt is. Kata Mihály inkább az előre történő játékban lehet hasznára majd a csapatnak, bár az MTK játékosának előreláthatóan nem sok játékperce lesz. A csapatrész összeszokott, gyakorlatilag bármilyen felállásban képesek hozni a kapitány által elvárt szintet.
Szoboszlai Dominik, a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon részt vevő magyar válogatott csapatkapitánya a csapat nyilvános edzése után Weiler-Simmerbergben 2024. június 12-én.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Támadósor
Elöl, úgy a selejtezők, mint a tavaszi felkészülés meccsek világosan megmutatták, hogy a Sallai-Szoboszlai-Varga hármas helye a kezdőben megkérdőjelezhetetlen. Egyértelműen ez a felállás a legveszélyesebb a jelenlegi játékosfelhozatalt figyelembe véve. Sallai Roland alapember a Freiburgban, igen fontos gólokat szerzett, nem lenne meglepetés az sem, ha rövidesen a mostaninál rangosabb bajnokságban, és nevesebb csapatban követhetnénk majd játékát. Bár Varga Barnabás “csak” a magyar bajnok Fradiból érkezik az Eb-re, de paksi gólkirályi címe után fényesen igazolta, hogy megüti a Ferencváros szintjét is, és teljesen jogosan kezdő a válogatottban. Gólérzékenysége alapján akár az Eb egyik nagy csatár-felfedezettje is lehet a pár éve még Gyirmóton szereplő támadó. A csapatkapitány, Szoboszlai Dominikkal kapcsolatban minden le lett már írva az elmúlt évben, amióta Liverpoolba szerződött. Túlragozni fölösleges is a személyét, ha valakinek bárminemű kétsége lenne afelől, hogy a mögöttünk hagyott évtizedek legkiemelkedőbb magyar futballistájáról beszélünk, akkor tekintse meg lentebb a Magyarország-Montenegró Eb-selejtező góljait.
Támadósorunk további tagjai elsősorban epizódszerepre számíthatnak majd a kontinenstornán, de a nekik jutó percekben sokat hozzátehetnek majd csapatunk játékához. A bivalyerős Ádám Martin a párharcokban és az összjátékban, az újpesti Csoboth Kevin a sebességével, a Kecskeméten remek idény maga mögött tudó Horváth Krisztofer, valamint a Philadelphiában hosszú ideje ragyogóan teljesítő Gazdag Dániel pedig az összjátékba való belépésével és góljaival vétetheti magát észre.
Svájc, Németország, Skócia, avagy egy kis ellenfélmustra
Mindenképpen érdemes kicsit elemezni ellenfeleinket is, hiszen egyfajta általános vélekedés szerint könnyűnek titulált csoportba kerültünk, ahonnan sokan készpénznek veszik csapatunk továbblépését. A kép ennél mindenképpen árnyaltabb, még akkor is, ha vitán felül áll, hogy a három évvel ezelőtti, hazai rendezésű Eb-n nekünk jutó csoporthoz képest (Franciaország, Németország és Portugália volt akkor a riválisunk) most kétségtelenül jobban jártunk. De hiba volna lebecsülni bármelyik csoportellenfelünket, mert az könnyen megbosszulhatja magát.
A pályára lépés sorrendje szerint haladva, Svájc talán túl van a zeniten, amelyet néhány évvel ezelőtt ért el. A fejlődő pályán lévő mieinkkel szemben a helvétek inkább stagnálnak, vagy már lefelé tartanak, ám egyetlen percre se felejtsük el, hogy ez a Svájc a három évvel ezelőtti Eb-n kiejtette a nagy esélyes franciákat és csupán büntetőkkel kapott ki a negyeddöntőben Spanyolország ellen. Ahol ott van a keretben egy Akanji az angol bajnokból, Xhaka a Leverkusenből, a korábbi BL-győztes Liverpool-játékos, Shaqiri, Embolo a Monacóból vagy éppen Okafor a Milanból, ott a könnyed győzelem reményéről nem lehet beszélni. Sőt… Amint a felsorolt nevek is mutatják, a svájci egy hamisítatlan multi-kulti válogatott, a keret közel fele nem svájci nemzetiségű. Ám futballozni tudnak, ez nem kérdés, amit sokszor megmutattak már. Reméljük, ellenünk nem csillognak majd a szombati meccsen.
A német válogatott nem csupán az A-csoport, de az egész kontinenstorna egyik esélyese is. Fotó: MTI
Ha az elmúlt években némiképp megkopott is Gary Lineker örökbecsűje – a futball egyszerű játék, huszonketten vannak a pályán, és a végén mindig a németek nyernek – azért a Nationalelfet soha nem lehet leírni egyetlen torna előtt sem. Kiváltképp igaz ez, ha rendező országként lép pályára a német válogatott. Jóllehet, az elmúlt években korábban elképzelhetetlen eredménysort produkálunk ellenük (két döntetlen és egy győzelem a legutóbbi három meccsünk mérlege), azért most is inkább a német csapat tűnik esélyesnek kettőnk párharcában. Ha korábban esetleg volt is példa az ellenkezőjére, már csak a közelmúltbeli fricskák okán is, ezúttal egészen biztosan komolyan vesznek majd bennünket.
Sokan szinte kötelezőnek tekintik a skótok legyőzését. Annyiból ez érthető, hogy amennyiben tovább szeretnénk jutni, akkor azt legkönnyebben talán Skócia testén keresztül tehetjük meg. Ám ha figyelembe vesszük azt is, hogy a skótok keretének közel fele a Premier Ligából érkezik – közte olyan csillagokkal, mint a Liverpool bal oldalát bejátszó Andy Robertson -, a fennmaradó csapattagok nagy részét pedig az angol másodosztály, valamint a legjobb skót csapat, a Celtic adja, akkor azért erősen árnyalódik a kép. Mindenesetre előfordulhat, hogy így is a továbbjutásról döntő, ki-ki meccs lesz majd a magyar-skót a csoportmérkőzések utolsó fordulójában.
Összegezés
A magyar labdarúgó-válogatott csoportelsőként, igencsak meggyőző teljesítménnyel jutott ki az idei kontinenstornára. Válogatottunk egyértelműen felszálló ágban van, kompakt, ragyogó csapatunk van, amely most már senki ellen nem kell, hogy feltartott kézzel lépjen pályára. Mégis: éppen a Marco Rossival eddig megtett út értékeire való tekintettel fontos, hogy előzetesen reálisan kezeljük az esélyeket, illetve az Eb után szintén reálisan értékeljük a szereplést. Simán benne van csapatunkban a továbbjutás lehetősége, de az is, hogy három egygólos vereséggel, végül nulla ponttal tér haza Németországból.
Marco Rossi joggal mosolyog, nagyszerű válogatottat épített Magyarországon, amely bizakodva várhatja az Európa-bajnokságot! Fotó: MTI/Illyés Tibor
Nagyon fontos, hogy bármilyen eredményt ér is el válogatottunk Németországban, se a hurráoptimizmus, se egy esetlegesen temetőivé váló hangulat ne rengesse majd meg az alapjait mindannak, amelyet a mögöttünk hagyott években Marco Rossi és a csapat felépített, és amely annyi örömet szerzett a magyaroknak.
*****
A magyar labdarúgó-válogatott Eb-programja
Június 15. (szombat), 15 óra: Magyarország-Svájc
Június 19. (szerda), 18 óra: Magyarország-Németország
Június 23. (vasárnap), 21 óra: Magyarország-Skócia
*****
Nemzeti együttesünk Eb-kerete (a játékosok neve előtt a tornán érvényes mezszám látható)
Kapusok: 12 – Dibusz Dénes (Ferencvárosi TC), 1 – Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), 22 – Szappanos Péter (Paksi FC)
Védők: 3 – Balogh Botond (Parma – Olaszország), 21 – Botka Endre (Ferencvárosi TC), 24 – Dárdai Márton (Hertha BSC – Németország), 5 – Fiola Attila (Fehérvár FC), 2 – Lang Ádám (Omonia – Ciprus), 6 – Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), 4 – Szalai Attila (SC Freiburg – Németország)
Középpályások: 14 – Bolla Bendegúz (Servette – Svájc), 26 – Kata Mihály (MTK Budapest), 11 – Kerkez Milos (AFC Bournemouth – Anglia), 15 – Kleinheisler László (Hajduk Split – Horvátország), 8 – Nagy Ádám (Spezia – Olaszország), 18 – Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), 7 – Loic Nego (Le Havre – Franciaország), 13 – Schäfer András (Union Berlin – Németország), 17 – Callum Styles (Sunderland – Anglia)
Támadók: 9 – Ádám Martin (Ulszan HD – Dél-Korea), 23 – Csoboth Kevin (Újpest FC), 16 – Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok), 25 – Horváth Krisztofer (Kecskeméti TE), 20 – Sallai Roland (SC Freiburg – Németország), 10 – Szoboszlai Dominik (Liverpool FC – Anglia), 19 – Varga Barnabás (Ferencvárosi TC)
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS