Pesti Srácok

Mi a célja Orbán diplomáciai hadjáratának? - Schmidt Mária kifejti a PS-en!

Mindenki láthatja, hogy Orbán Viktor megtesz mindent, amit lehet és még annál is többet a béke érdekében. Nagyon-nagyon rossz dolog ez a háború, furcsa számomra, hogy sokan bagatellizálják ezt a kérdést, pedig mindenféle tekintetben kihat az életünkre. Nem is tudjuk felmérni, hogy ha majd egyszer vége lesz, akkor mennyi ideig fogja meghatározni a mindennapjainkat az a feltételrendszer, ami a háború után kialakul - mondta a Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című podcastjában, Huth Gergellyel beszélgetve.

"Az Európai Unió fontos országaiban vezetői pozíciót betöltők, annak ellenére, hogy a nép már leszavazta őket, nem ismerik fel Orbán Viktor törekvésének jelentőségét. Pedig Orbán célja az, hogy Európa ne maradjon ki abból a megállapodásból, ami előbb-utóbb elkerülhetetlen Oroszország és az Egyesült Államok között" - mondta a PS műsorában Schmidt Mária.

Kérdésünkre, hogy a világ vezetői miért fogadják egy tízmilliós ország miniszterelnökét, még akkor is, ha épp az unió soros elnökségét képviseli, a történész kifejtette: ő az egyetlen európai partner, akivel a reálpolitikai alapú tárgyalás még lehetséges.

PestiSracok facebook image

Schmidt Máriának felidéztük azt is, hogy Orbán Viktor a köztévének adott interjújában a tűzszünet mellett a kereskedelmi háború elkerülését nevezte a legégetőbb témának. - Amerika rákényszerítheti-e Európát és benne Magyarországot egy totális kereskedelmi háborúra, blokádra, vasfüggönyre a Kelettel szemben és így mi lesz a most épülő kínai beruházásokkal? - kérdeztük.

érvelt a történész professzor, azt is kifejtve, hogy bár nagyon sokat remélhetünk Donald Trump győzelmétől, például az ukrajnai tűzszünetet, de az USA-Kína vetélkedés az ő elnöksége alatt is megmaradna.

tette hozzá. Schmidt Máriától megkérdeztük azt is, komolyan gondolja bárki azt Amerikában, hogy Kína katonailag legyőzhető, egyáltalán épeszű ember gondolhatja-e úgy, hogy ezt érdemes megpróbálni? A választ megkapják, ha megnézik, meghallgatják az interjút, amiből - más mellett - kiderül az is, hogy mennyit ér egymillió ember élete, illetve, hogy miért irigykedik a német kancellár és ebben a rázós helyzetben mekkora esély van az Európai elit kijózanodására, vagy annak leváltására?

Készítette a PestiSrácok.hu. Kövesse Videa-csatornánkat!

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.