Fizetési meghagyásos módszerrel támad a lakásmaffia - Itt az első ítélet!
Illusztráció a lakásmaffiáról
Az ingatlanárverési piacon szerzett résztulajdonokból induló, hamis alapú fizetési meghagyásokkal (FMH) operáló maffiamódszer egyre több családot sodor kilakoltatás vagy hatalmas tartozás veszélyébe. Itt az első ítélet a fizetési meghagyásos módszerrel támadó maffia ellen.
Az ingatlanárverési piacon szerzett résztulajdonokból induló, hamis alapú fizetési meghagyásokkal (FMH) operáló maffiamódszer egyre több családot sodor kilakoltatás vagy hatalmas tartozás veszélyébe. Itt az első ítélet a fizetési meghagyási módszerrel támadó maffia ellen.
A Miskolci Járásbíróság 2026. február 2-i elsőfokú ítélete szerint H. Attila Endre üzletszerűen, valótlan ürüggyel indított eljárásokat, több mint 27 millió forintos haszonszerzésre törekedve. A bíróság nagyobb kárt okozó, folytatólagos csalás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést szabott ki, valamint vagyonelkobzást rendelt el.
A jelenséget már 2023-ban „lakásmaffia legújabb módszerének” nevezte a média, ahol árverésen olcsón megszerzett 1/6-os tulajdoni hányadból kiindulva tömegesen indítanak FMH-eljárásokat lakáshasználati díj címen – gyakran olyanokkal szemben is, akik nem laknak az ingatlanban vagy nem is tulajdonosok.
Fizetési meghagyásos módszer: fillérekért a teljes ingatlan
Az árverési vevők gyakran csupán 1-2 millió forintért szereznek meg egy osztatlan közös tulajdonban lévő tört tulajdoni hányadot (pl. 1/6 vagy kisebb részt) egy 50-80 milliós lakásból.
Ezt követően fizetési meghagyásos eljárások sorozatát indítják a többi tulajdonostárs, volt tulajdonosok vagy akár velük semmilyen kapcsolatban nem álló személyek ellen. A követelés alapja: állítólagos „lakáshasználati díj” vagy „többlethasználati díj”, havi 300 ezer forintos tétellel, jellemzően 3-4 havi blokkokban, darabonként 600 ezer – 1,2 millió forintos összeggel.
Ha nem érkezik időben ellentmondás, a követelés jogerőre emelkedik, végrehajtás indulhat, és az árverési vevő akár a teljes ingatlant megszerezheti pusztán a közjegyzői díjak megfizetésével.
A módszer sikerének kulcsa, hogy a közjegyzők az FMH-kibocsátáskor nem vizsgálják a követelés valós jogalapját – ezt csak perben lehetne bizonyítani, ám a vevők gyakran perilleték meg nem fizetésével akadályozzák a perré alakítást, majd újabb FMH-kat küldenek.
Miskolci precedens: H. Attila Endre elítélése
A Miskolci Törvényszék 2026. február 4-i sajtóközleménye szerint a vádlott 2019–2020-ban árverésen szerzett két miskolci ingatlant. Az egyikben csupán tulajdoni hányadot, ahol senki sem használta ténylegesen a lakást, bár egyik volt tulajdonosnak ott volt a bejelentett lakcíme. E helyzetet kihasználva 2019 októbere és 2020 decembere között lakáshasználati díj jogcímén FMH-eljárásokat indított a volt tulajdonos és tulajdonostársak ellen, úgy tüntetve fel magát, mintha kizárólagos tulajdonos lenne és használati megállapodás létezne. Egyes eljárások perré alakultak, de a vádlott nem terjesztett elő keresetet; mások ellentmondás hiányában jogerőre emelkedtek, majd végrehajtás indult. A második ingatlanban 1/1 tulajdont szerzett, és ott is indított FMH-t a volt tulajdonos valamint két, a lakáshoz semmilyen módon nem kötődő személy ellen. A szándék 27 millió forint feletti haszonra irányult, tényleges kár „csak” egymillió forint lett a sikeres ellentmondások miatt. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügy a törvényszéken folytatódik.
Hogyan ejtik tévedésbe a közjegyzőket és az áldozatokat?
A vevők az FMH-kérelmekben elhallgatják, hogy csupán résztulajdonosok, és úgy állítják be magukat, mintha a teljes ingatlan kizárólagos tulajdonosai lennének. Nem jelölik a haszonélvezeti jogokat sem, amelyek miatt használatidíj-követelés eleve nem állhatna fenn. Az eljárásokat elektronikusan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül indítják, ami véletlenszerűen sorsolja ki a közjegyzőt.
Többször érkeznek FMH-csomagok ugyanarra a címre, akár rokonoknak is, akik sosem laktak az ingatlanban. Ha ellentmondás érkezik, a folyamatot leállítják, de újabb körök indulnak. Kézbesítési vélelemmel vagy ellentmondás nélkül „beakadó” követelések alapján végrehajtási jogot jegyeznek be az ingatlanra. A módszer áldozatai gyakran csak a végrehajtásról értesülnek, amikor már késő.
Áldozatok ezrei és a jogi rendszer gyenge pontjai
Hasonló esetek országszerte ismertek: 2023-ban egy csepeli családnál egy árverési vevő a lakás felét szerezte meg, majd több mint húsz FMH-t küldött havi 300 ezer, később 800 ezer forintos lakáshasználati díjjal. A család többségüket bíróságon megtámadta, de néhány kézbesítési hiba miatt hatmillió forintos tartozás maradt, ami kilakoltatáshoz vezetett mozgássérült gyerekkel.
A Pesti Srácok 2023-as riportja szerint ugyanazok a szereplők (H.-család és hozzátartozók) évek óta űzik ezt, 10-12 év alatt teljes ingatlanokat szereznek meg fillérekért. A Facebook-oldal „Fizetési meghagyás - visszaélés, csalás” szerint a módszer országos, és számos sértett keresi a megoldást.
Tények a módszer valóságáról
- Az árverési vevő 1-2 millió forintért szerez 1/6-os tulajdoni hányadot egy 50-80 milliós ingatlanból, majd FMH-kkal követel havi 300 ezer forintot tulajdonostársanként – megerősítve a Miskolci bírósági tényállásban és 2023-as médiariportokban.
- Az FMH-kban kizárólagos tulajdonosként tüntetik fel magukat, elhallgatva a résztulajdont és a haszonélvezeti jogokat, ami a közjegyzőket tévedésbe ejti – állapította meg a Miskolci Járásbíróság ítélete.
- Három tulajdonostárs esetén egy körben akár 10,8 millió forintos követeléscsomag érkezhet, többször megismételve, ha ellentmondás érkezik – ismertetett példa a Pesti Srácok riportban és a felhasználói beszámolókban.
- A módszerrel akár nem tulajdonos rokonokat vagy más címeken élőket is megcélznak, akik sosem használták az ingatlant – dokumentálva a csepeli kilakoltatási ügyben és a miskolci vádiratban.
- Ha a követelés „beakad”, végrehajtás indul, és az árverési vevő közjegyzői díjakért szerezheti meg a teljes ingatlant vagy szedhet le jövedelmeket – a bíróság szerint a vádlott szándéka pontosan erre irányult, ténylegesen 1 millió forint kárt okozva.
A Miskolci ítélet fontos lépés, de az elsőfokú döntés nem jogerős, ám a módszer jogszabályi hiányosságaira (közjegyzői ellenőrzés hiánya, ismételt FMH-k lehetősége) rámutat. Érintettek szerint a sértetteknek azonnal ellentmondást kell benyújtaniuk, és polgári pert indítaniuk a követelés jogalapjának vizsgálatára. Az ügyészek és a bíróságok fokozott figyelme, valamint esetleges törvényi szigorítás (pl. kötelező alapvizsgálat FMH-nál) szükséges a visszaélések visszaszorításához. Az oknyomozás folytatódik – az áldozatok elérhetőségei rendelkezésre állnak a nyomozás segítéséhez.
