XXI. Század Intézet TREND címmel tavaly kiadvány-sorozatot indított, amelynek 2023-ban két száma jelent meg. Idén kiadott új számuk a 2020–23 között eltelt négy év gazdasági, társadalmi és politikai mutatóit összegző Európai Stabilitási Index, amely az Európai Unió 27 tagállamának komplex rangsora. A számokból egyértelműen kiderül, hogy a 2016–19 közötti négy év összegzett mutatójához képest Európa egésze lejtmenetbe került, amelynek okai között ott vannak a maradandónak bizonyuló korábbi strukturális problémák, mint például a nyugat-európai országokat sújtó migráció és annak hosszútávú társadalmi következményei, de alapvetően járulnak hozzá a koronavírus-járvány és az elhúzódó orosz–ukrán háború, valamint ezek gazdasági folyományai, elsősorban is az infláció. Az adatok arra mutatnak, hogy a multikulturális társadalom, az illegális migráció és a koalíciós kormányzás fokozottan hozzájárul az instabilitáshoz.
A 2010-es évek viszonylagosan állandó növekedési üteme és szélcsendes, háborúmentes időszaka a mából visszatekintve boldog békeidőknek tűnik, amelyen jókora foltot ejtett a 2015-ben kiéleződő migrációs krízis. Mégis, a 2020-as éveket reménykedéssel kezdte meg a kontinens, benne a britek távozása után az Európai Unióhoz tartozó 27 állam is, ám a történelem ezúttal sem ért véget. A 2020-as évek első harmadában bekövetkezett a krízisek konvergenciája, amely leginkább Európát, azon belül az Európai Unió tagjait is érinti. Ez a korábbi válságok, mint a migrációs krízis és a klímaváltozás maradandóságát, valamint az újabb keletű válságok – úgymint a koronavírus-járvány és a kontinens keleti határán zajló háború – sokasodását jelenti, továbbá azt, hogy ezek összekapcsolódása további gondokat okoz, amelyek az infláció, a nyersanyaghiány, az integrációs problémák és a politikai instabilizálódás képében jelentkeznek -írják.
Kulturális gondok
Európa eközben kulturális természetű problémáktól is szenved, gondoljunk csak a két-három generáció óta tartó bevándorlás által eredményezett multikulturális társadalmak feszültségeire, melyet tovább fokoz a 2015 óta tartó illegális migráció, amely a Földközi-tenger térségében a mai napig tart. A külső hatások mellé belső kohéziós problémák társulnak (ráadásul e kettő összefügg egymással), melyeket az elvallástalanodás, az óceán túlpartjáról importált cancel culture, az LMBTQ-lobbi térnyerése és a woke-nak nevezett kulturális destabilizáció vált ki. Mindennél jobb fokmérője a változásoknak, hogy miközben Görögországban az ortodox kereszténység alkotmányban rögzített uralkodó vallás, 2024 februárjában – az ortodox egyház heves tiltakozása ellenére is – legalizálta a magát kereszténydemokratának (!) valló parlamenti többség az azonos neműek házasságát; az év márciusában pedig a francia törvényhozás – világelsőként – alkotmányban rögzítette az abortuszhoz való jogot.
Európai stabilitási index 2020 és 2023 között
Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány és annak hatásai mellett még a legstabilabb európai országok pozícióit is érdemben gyengítette a háború, valamint annak rendkívül kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásai. Negatív hatással volt a bevándorlás, a terrorfenyegetettség és a kormányzásképtelenség maradandónak bizonyuló mintázata is.
A korábban vizsgált 2016 és 2019 közötti időszakhoz hasonlóan ismét Málta lett Európa legstabilabb országa (81%). A második helyen Luxemburg található, amelyet Írország és Dánia követ. Az 5–8. helyeken csak közép-európai országokat találunk, sorrendben Lengyelországot, Magyarországot, Szlovéniát és Csehországot. Bár a közép-európai országokat nehezen érintette a háborús krízis, ami főként földrajzi közelségükkel magyarázható, ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra is a tíz legstabilabb európai ország közé tartozik. Őket Portugália és Svédország követi.
Magyarország a 2020–23 közötti stabilitási mutatókat összegző rangsorban a 6. helyet foglalja el, a lengyelekhez és szlovénekhez hasonlóan jónak számító 76 százalékos eredményt felmutatva. Mivel hazánk közel fekszik a háborús konfliktushoz, az energiaválság és az abból fakadó egyéb gazdasági kihívások halmozottan érintették, de a helyzet a 2023-as év második felére már javulásnak indult: a kormány sikeresen leverte az inflációt, a fogyasztás ismét növekedésnek indult, a gazdasági prosperitás visszatérőben van.
A gazdasági válság nálunk nem járt a társadalmi és politikai stabilitás romlásával, így Magyarország továbbra is Európa egyik legstabilabb országa maradt.
A leginstabilabb öt ország között olyan fontos európai államok találhatóak, mint Olaszország, Belgium, Görögország, Franciaország és Spanyolország, mely utóbbi úgy a 2020–23 közötti, mint a 2016–19 közötti időszakra vonatkozó Európai Stabilitási Indexben az utolsó helyen végzett, most 52 százalékot érve el. Figyelemreméltó, hogy az öt sereghajtó között négy dél-európai ország van, melyek közül kettő, azaz Olaszország és az utolsó előttiként végzett Franciaország az Európai Unió harmadik, illetve második legfontosabb állama.
A témáról részletesebben itt tudnak olvasni.
Forrás: XXI. Század Intézet, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS