A Magyar Péter jelenség ezen kutatás szerint is inkább az ellenzéki térfélre korlátozódik és sem a Fidesz szavazóit, sem a szavazatukkal racionális alapon kalkuláló embereket nem érintette meg különösebben a nárcisztikus macsó felemelkedése. Csak az emberek 25 százaléka találja szimpatikusnak, de ez az adat is valószínűleg csalóka, mert nem a személye, vagy a személyisége vonzza az embereket, a legelkeseredettebb ellenzéki szavazókat, hanem a belőle áradó Orbán Viktorral szembeni gyűlölet.
Nem szimpatikus a magyarok többségének Magyar Péter, de nem a mostanában zajló hangfelvétel-botrány miatt. A Nézőpont Intézet kutatása szerint a Tisza Párt arca szimpatikusságban elégtelenre vizsgázott a válaszadók 45 százalékánál és további 10 százalék elégséges érdemjegyet adott, azaz 55 százalékuk inkább nem tartja szimpatikusnak a politikust. 15 százaléka a válaszadóknak jó, további 10 százalékuk jeles érdemjegyet adott, azaz 25 százalékuk találta Magyar Pétert inkább szimpatikusnak.
Az elmúlt héten nyilvánosságra került hangfelvételek azonban nem igazán változtattak a Magyar Péterről alkotott véleményen. A megkérdezettek 72 százalékának nem változott az álláspontja, de 19 százalékuk számolt be romlásról, s csak 4 százalék mondta azt, hogy javult a véleménye.
Arra a kérdésre, helyes-e, hogy Magyar Péter felvette az európai parlamenti mandátumát, a megkérdezettek 47 százaléka mondta azt, hogy az EP-mandátum felvétele nem volt helyes és csak 39 százalékuk vélte úgy, hogy a kampányban elhangzott ígérettel szembeni döntés helyes volt. Ugyanakkor a Tisza-szavazók 85 százaléka helyesnek tartja Magyar Péter döntését (7 százalékuk nem), talán a mentelmi jog védelme miatt.
Végül arra is megkérték a válaszadókat, döntsenek Magyar Péter jövőbeli közéleti szerepléséről a hangfelvételekről megismert több esetben nehezen magyarázható kijelentései ismeretében. A kérdés elején rögzítették, hogy a „kiszivárgott hangfelvételen elhangzottak miatt egyesek szerint Magyar Péternek vissza kellene vonulnia a közélettől, mások szerint a visszavonulást semmi nem indokolja.” A két lehetőség közül itt is relatív többség (45 százalék) választotta a visszavonulást, míg 43 százalék a politikai tevékenység folytatását.
Az Nézőpont Intézet kutatása 2024. november 18. és 20. között, ezer fő telefonos megkérdezésével készült.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS