Pesti Srácok

Karácsony Gergely egy román politikusnak "hálás", hogy végül maradhat a székely zászló a Városházán

Karácsony Gergely egy román politikusnak "hálás", hogy végül maradhat a székely zászló a Városházán

Budapest "tarka" főpolgármesterének egy gondolat, illetve egy mondat erejéig úgy tűnt, hogy mégis csak fontos a határon túli magyar kisebbség ügye, de a valóságban az ideológiai változás mégsem érte utol Karácsony Gergelyt, aki a szivárványos úton tovább vágtat azokért, akik saját aberrált, deviáns viselkedésüket akarják a normalitás köntösébe bújtatni. Ideológiája igazolására pedig honnan hozhatott volna jobb barátot, mint Romániából, és a magyarok ügyét természetesen újra párhuzamba állította a LMBTQ-közösség ügyével. A székely zászló

Arról már tudunk egyet-mást, hogy Karácsony baráti klikkje milyen emberekből és kikből áll: a közös nevező a liberális eszmék minél radikálisabb képviselete és elsajátítása. A főváros vezetője most - többek között - Romániából látta vendégül egyik nagy barátját, "Nicolae Ștefănuțăt, az Európai Parlament zöldpárti alelnökét" a Pride alkalmából, aki a 72 EP-képviselőből álló delegációt vezette. Hisz mi lehet szebb és nemesebb dolog egy Erdélyből érkezett román liberális politikus számára, mint az, hogy egy, az abnormalitást üvöltő tömeg élére állva hirdettesse a brüsszeli irányvonalat Budapest utcáin. És még a székely zászló is szóba került.

székely zászló az nincs
Niedermüller Péter, Karácsony Gergely és Szabó Tímea a június 28-i Budapest Pride-on. Na, itt nincs székely zászló.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS

A székely zászló budapesti jelenléte a románoknak köszönhető

De Karácsony számára ez az igazi hazafiasság, és nem a magyar zászló magasba emelése. Budapest "patrióta" vezetője odáig ment, hogy megköszönte román elvbarátjának, hogy nem zavarja, hogy a fővárosi Városházán az év többi napján kint függ a székely zászló. De lássuk, hogy a főváros feje, hogy ír erről:

Amikor mondtam neki, hogy a szivárványos zászló helyén az év többi napján a székely zászló lobog – mert Budapestnek, a nemzet fővárosaként, fontos a határon túli magyarok ügye –, a legnagyobb természetességgel mondta, hogy neki semmi baja a székely zászlóval.

Tisztelt magyarok! Örüljünk és vigadjunk, hogy egy román politikus nem a nacionalizmus üzenetét látja a székely zászlóban, és engedi, hogy a 2013-ban, a Tarlós-érában kitűzött zászló tovább ékesítse a Városházát. De, ha Pride van, akkor mehet a raktárba, mert a szivárványos zászlónak elsőbbsége van az arany csillagos és ezüst holdsarlós kék lobogóval szemben. 

Karácsony "magyarságának" alátámasztására azért gyorsan orbánozik egyet, és már-már a határon túliak testi épségéért hullat könnyeket. Hiszen - a főpolgármester megfogalmazása szerint - a Pride perceiben

az Orbán Viktor által támogatott, bukott szélsőjobboldali elnökjelölt tartott megfélemlítő „nemzeti” felvonulást Marosvásárhelyen. Abban a városban, ahol román szélsőségesek kiverték Sütő András szemét, és amelynek magyar polgármesterét jelenleg – ki tudja, miért – eltiltották a hivatalától.

Érdekesség, hogy Karácsony tudatában a határon túli magyarság gyötrődése eddig nem volt képes lámpát gyújtani, de ha egy időre ez mégis megtörtént, az csak saját politikai termékének igazolására és eladására szolgált. 

És, ha már szemkilövetés. Azt nem tudjuk, vajon a "budapesti vezér" dalolt-e a román liberális politikusnak arról, hogy milyen szépek voltak azok az idők, amikor a "szemkilövető" Gyurcsánnyal összefogtak, és kéz a kézben jártak hatalmuk biztosítása érdekében, ahol az együttműködés alapját az azonos ideológia képezte, amelynek legfőbb eleme, hogy a magyarság csak az anyaország határain belül létezik, minden más, mondjuk Marosvásárhely - Magyar Péteresen szólva - "román föld".

Fenti gondolatainak konzekvenciája az LMBTQ-lovag számára így hangzik: 

Ezek után ki meri megkérdőjelezni bármelyik szabadságszerető honfitársunk hazaszeretetét? Ki lehet annyira korlátolt, hogy szembeállítja a szivárványos zászlót a magyar lobogóval? A magyaroknak – határon innen és túl – sokkal több elfogadásra és sokkal kevesebb gyűlölködésre van szüksége.

Az első kérdés okfejtésébe inkább ne menjünk bele, mert tudjuk, hogy mire megy ki Karácsony kérdez-felelek játéka. Mert a főpolgármesterek gyöngye újra saját politikai céljaira akarta felhasználni a határon túli magyarságot, de a bicskája ismét beletört. Voltaképpen Gergelyünk nem tett mást, mint a magyarságot lesüllyesztette az LMBTQ-közösség szintjére, ezzel párhuzamba állítva a két kisebbséget ért megpróbáltatásokat! Nyilvánvaló, hogy főpolgármesterünk a történelmet nem igazán szereti, de a hazafiasságot és határon túli magyar testvéreinknek a megmaradásukért folytatott több mint száz éves küzdelmét egy kalap - vagy szivárványos ernyő - alá venni, tudatlanságról, az együttérzés és a hazaszeretet hiányáról tanúskodik.

Karácsony Gergelynek ezen túl jelezzük, hogy pont ő és LMBTQ-s követői azok az emberek, aki szembe állítják egymással a magyar és a szivárványos lobogót. Ők megmutatták, hogy egyedül a piros-fehér-zöld lobogónak nincs helye - mondjuk szerencsére - a "büszke" felvonulásaikon, mert annak megjelenítése minden bizonnyal már maga lenne nacionalizmus beteljesedése. Minden más szabadon hozható, legyen az holland, kommunista vagy EU-s zászló. Mert Magyarország ezen nemzeti jelképe pedig nem kap és nem kaphat helyet egy olyan "rendezvényen", ahol egy szűk közösség nem a tágabb többségért van, hanem csak saját magért. 

 

 

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.