Karácsony Gergely egy román politikusnak "hálás", hogy végül maradhat a székely zászló a Városházán

Budapest "tarka" főpolgármesterének egy gondolat, illetve egy mondat erejéig úgy tűnt, hogy mégis csak fontos a határon túli magyar kisebbség ügye, de a valóságban az ideológiai változás mégsem érte utol Karácsony Gergelyt, aki a szivárványos úton tovább vágtat azokért, akik saját aberrált, deviáns viselkedésüket akarják a normalitás köntösébe bújtatni. Ideológiája igazolására pedig honnan hozhatott volna jobb barátot, mint Romániából, és a magyarok ügyét természetesen újra párhuzamba állította a LMBTQ-közösség ügyével. A székely zászló
Arról már tudunk egyet-mást, hogy Karácsony baráti klikkje milyen emberekből és kikből áll: a közös nevező a liberális eszmék minél radikálisabb képviselete és elsajátítása. A főváros vezetője most - többek között - Romániából látta vendégül egyik nagy barátját, "Nicolae Ștefănuțăt, az Európai Parlament zöldpárti alelnökét" a Pride alkalmából, aki a 72 EP-képviselőből álló delegációt vezette. Hisz mi lehet szebb és nemesebb dolog egy Erdélyből érkezett román liberális politikus számára, mint az, hogy egy, az abnormalitást üvöltő tömeg élére állva hirdettesse a brüsszeli irányvonalat Budapest utcáin. És még a székely zászló is szóba került.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
A székely zászló budapesti jelenléte a románoknak köszönhető
De Karácsony számára ez az igazi hazafiasság, és nem a magyar zászló magasba emelése. Budapest "patrióta" vezetője odáig ment, hogy megköszönte román elvbarátjának, hogy nem zavarja, hogy a fővárosi Városházán az év többi napján kint függ a székely zászló. De lássuk, hogy a főváros feje, hogy ír erről:
Amikor mondtam neki, hogy a szivárványos zászló helyén az év többi napján a székely zászló lobog – mert Budapestnek, a nemzet fővárosaként, fontos a határon túli magyarok ügye –, a legnagyobb természetességgel mondta, hogy neki semmi baja a székely zászlóval.
Tisztelt magyarok! Örüljünk és vigadjunk, hogy egy román politikus nem a nacionalizmus üzenetét látja a székely zászlóban, és engedi, hogy a 2013-ban, a Tarlós-érában kitűzött zászló tovább ékesítse a Városházát. De, ha Pride van, akkor mehet a raktárba, mert a szivárványos zászlónak elsőbbsége van az arany csillagos és ezüst holdsarlós kék lobogóval szemben.
Karácsony "magyarságának" alátámasztására azért gyorsan orbánozik egyet, és már-már a határon túliak testi épségéért hullat könnyeket. Hiszen - a főpolgármester megfogalmazása szerint - a Pride perceiben
az Orbán Viktor által támogatott, bukott szélsőjobboldali elnökjelölt tartott megfélemlítő „nemzeti” felvonulást Marosvásárhelyen. Abban a városban, ahol román szélsőségesek kiverték Sütő András szemét, és amelynek magyar polgármesterét jelenleg – ki tudja, miért – eltiltották a hivatalától.
Érdekesség, hogy Karácsony tudatában a határon túli magyarság gyötrődése eddig nem volt képes lámpát gyújtani, de ha egy időre ez mégis megtörtént, az csak saját politikai termékének igazolására és eladására szolgált.
És, ha már szemkilövetés. Azt nem tudjuk, vajon a "budapesti vezér" dalolt-e a román liberális politikusnak arról, hogy milyen szépek voltak azok az idők, amikor a "szemkilövető" Gyurcsánnyal összefogtak, és kéz a kézben jártak hatalmuk biztosítása érdekében, ahol az együttműködés alapját az azonos ideológia képezte, amelynek legfőbb eleme, hogy a magyarság csak az anyaország határain belül létezik, minden más, mondjuk Marosvásárhely - Magyar Péteresen szólva - "román föld".
Fenti gondolatainak konzekvenciája az LMBTQ-lovag számára így hangzik:
Ezek után ki meri megkérdőjelezni bármelyik szabadságszerető honfitársunk hazaszeretetét? Ki lehet annyira korlátolt, hogy szembeállítja a szivárványos zászlót a magyar lobogóval? A magyaroknak – határon innen és túl – sokkal több elfogadásra és sokkal kevesebb gyűlölködésre van szüksége.
Az első kérdés okfejtésébe inkább ne menjünk bele, mert tudjuk, hogy mire megy ki Karácsony kérdez-felelek játéka. Mert a főpolgármesterek gyöngye újra saját politikai céljaira akarta felhasználni a határon túli magyarságot, de a bicskája ismét beletört. Voltaképpen Gergelyünk nem tett mást, mint a magyarságot lesüllyesztette az LMBTQ-közösség szintjére, ezzel párhuzamba állítva a két kisebbséget ért megpróbáltatásokat! Nyilvánvaló, hogy főpolgármesterünk a történelmet nem igazán szereti, de a hazafiasságot és határon túli magyar testvéreinknek a megmaradásukért folytatott több mint száz éves küzdelmét egy kalap - vagy szivárványos ernyő - alá venni, tudatlanságról, az együttérzés és a hazaszeretet hiányáról tanúskodik.
Karácsony Gergelynek ezen túl jelezzük, hogy pont ő és LMBTQ-s követői azok az emberek, aki szembe állítják egymással a magyar és a szivárványos lobogót. Ők megmutatták, hogy egyedül a piros-fehér-zöld lobogónak nincs helye - mondjuk szerencsére - a "büszke" felvonulásaikon, mert annak megjelenítése minden bizonnyal már maga lenne nacionalizmus beteljesedése. Minden más szabadon hozható, legyen az holland, kommunista vagy EU-s zászló. Mert Magyarország ezen nemzeti jelképe pedig nem kap és nem kaphat helyet egy olyan "rendezvényen", ahol egy szűk közösség nem a tágabb többségért van, hanem csak saját magért.