Egy android kislány és egy holdmérnök miatt is változhat egy káros politikai trend
Emlékszem azokra az időkre, amikor a videójátékokat kizárólag azért játszották, mert jól akarták érezni magukat az emberek. Aztán gyorstekerés előre az időben, és a videójátékokat már nem csak azért játsszák, hogy jól érezzék magukat, hanem mert valami erkölcsi megigazulást, képviseletet akartak látni bennük. Például azt, hogy egy viking istenség is lehet transznemű. Az elmúlt időszakban sok olyan játék született, ami akár jó is lehetett volna, ha nem pakolják tele indokolatlan szivárványos elemekkel, és nem úgy fejlesztik őket, hogy a játékok különböző ideológiák propagandafelületei legyenek… na, mindegy. Viszont úgy tűnik, hogy a „túl férfias” játékok miatt hőbörgő feministákat és az anyukájuk pincéjében játszó negyveneseket most épp egy android kislány győzi meg arról, hogy a család jó dolog. És persze éppen ezért beindult a hisztéria is miatta, de úgy tűnik, a Pragmata nyerésre áll.
A Pragmata című videójáték története röviden annyi, hogy a főszereplő egy Hugh nevű űrruhás férfi, aki egy holdkutató állomáson reked egy súlyos incidens után. Itt találkozik egy különös, Diana nevű androidlánnyal, aki kívülről emberi gyereknek tűnik, de valójában egy rendkívül fejlett mesterséges intelligencia.
A holdbázist időközben egy ellenséges AI-rendszer veszi át, amely az embereket fenyegetésként kezeli. Hugh és Diana kénytelenek együtt menekülni és harcolni a bázist irányító gépek ellen. A történet egyik központi eleme a két szereplő kapcsolata, ami egy kiegyensúlyozott együttműködésből szép lassan egy védelmező apa és a rá felnéző kislány kapcsolatává alakul, és szeretetteljes aggódással, a család kandallójának melegével tölti fel a hideg világűr ezen szegletét.
Ki gondolta volna? Épp egy videójáték?
Sok próbálkozás volt már. Például a The Last of Us-ban is egy idősebb férfi és egy fiatalabb lány járkál együtt, de az a kapcsolat soha nem tudott ilyenné fejlődni, és hát… khm… nem is akart. Tudjuk, hogy az egy más irányt tűzött ki célul.
A Pragmata viszont egy családi értékekkel operáló játék, ami épp azokat az érzelmeket triggereli, amik a woke komcsikat a legjobban zavarják: család, áldozat, szeretet, összetartás, becsület. Szóval nem meglepő módon el is indult a lejárató hadjárat a játék irányába, főleg amikor észrevették, hogy fiatal feminista lányokban is sikerült megkongatni bizonyos harangokat.
És ebből is látszik, hogy bizonyos emberek bizonyos ideológiáknak csak a trendek miatt dőlnek be. Például olyan trendeknek, hogy mindenre is képtelen politikai formációkra szavazzanak egy választáson. De aztán jön egy új trend, ami akár egy játék is lehet, és minden megváltozik.
Például egy jó játék el tudja érni azokat az idegvégződéseket, amiket annak idején azok a történetek, amelyeket sokat hallottunk akár a családi legendáriumban, vagy olvastunk könyvekben: hogy az apa mindent megtesz a családjáért, meg kósza legendák keringtek olyan furcsaságokról is, melyek szerint a gyengébb védelmezése erény.
Na, ezt tudják a videójátékok, és ennyire stabil egy-egy politikai trend a valóságos érzésekkel és ösztönökkel szemben.
Jó játékot!
