Pesti Srácok

Szlovéniában népszavazást tartanak, hogy maradjanak-e NATO-tagok, ha fizetni is kell érte

Szlovéniában népszavazást tartanak, hogy maradjanak-e NATO-tagok, ha fizetni is kell érte
Fotó: Jonas Roosens

Miután Szlovéniában a parlament pénteken megszavazta, hogy tartsanak konzultatív népszavazást a magasabb védelmi kiadásokról, a legnagyobb kormányzó párt, a Szabadság Mozgalom úgy döntött: saját konzultatív népszavazást kezdeményez. A financiális kérdések mögött lényegében a NATO-tagságról.

 

"Ez az igazi kérdés, amelyet a polgároknak mérlegelniük kell" - közölte a párt a NATO-tagságra utalva. A javaslatot hivatalosan a jövő héten terjesztik elő.

Csak két lehetőség van: vagy maradunk a NATO-ban és fizetünk a tagságért, vagy kilépünk a szövetségből. Minden más a szlovén állampolgárok populista megtévesztése

- idézte Robert Golob miniszterelnök szavait a kormány hivatalos X-profilja. Golob a védelmi kiadásokról szóló népszavazást "egy újabb értelmetlen népszavazásnak nevezte, míg a NATO-tagságról szóló népszavazás szerinte " eloszlat minden kétséget az emberek valódi akaratáról".

Natasa Avsic Bogovic, a Szabadság Mozgalom frakcióvezető-helyettese újságíróknak azt mondta: a NATO-tagságról kérdezni az embereket "az egyetlen tisztességes és értelmes kérdés, minden más manipuláció és színlelt tudatlanság".

A legkisebb kormánypárt, a Baloldal (Levica) azt követően kérte a konzultatív népszavazást, hogy a szlovén kormány május végén jóváhagyta azt a védelmi és biztonságpolitikai tervezetet, amely még idén a NATO által jelenleg előírt szintre, a GDP 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat - ezek aztán 2030-ra elérik a GDP 3 százalékát -, és amelyet már a parlement is megszavazott. A javasolt népszavazási kérdés így szól: "Támogatja-e Ön, hogy Szlovénia növelje a védelmi kiadásokat, hogy azok 2030-ra elérjék a GDP 3 százalékát, és jelenleg körülbelül 2,1 milliárd eurót tennének ki?".

A konzultatív népszavazás eredménye nem kötelező érvényű a parlamenti képviselők számára. Célja a lakosság véleményének kikérése egy adott kérdésben, de a képviselők nem kötelesek a népszavazás eredményét követni a törvényalkotás során.


 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.