Pesti Srácok

Szlovéniában népszavazást tartanak, hogy maradjanak-e NATO-tagok, ha fizetni is kell érte

Szlovéniában népszavazást tartanak, hogy maradjanak-e NATO-tagok, ha fizetni is kell érte
Fotó: Jonas Roosens

Miután Szlovéniában a parlament pénteken megszavazta, hogy tartsanak konzultatív népszavazást a magasabb védelmi kiadásokról, a legnagyobb kormányzó párt, a Szabadság Mozgalom úgy döntött: saját konzultatív népszavazást kezdeményez. A financiális kérdések mögött lényegében a NATO-tagságról.

 

"Ez az igazi kérdés, amelyet a polgároknak mérlegelniük kell" - közölte a párt a NATO-tagságra utalva. A javaslatot hivatalosan a jövő héten terjesztik elő.

Csak két lehetőség van: vagy maradunk a NATO-ban és fizetünk a tagságért, vagy kilépünk a szövetségből. Minden más a szlovén állampolgárok populista megtévesztése

- idézte Robert Golob miniszterelnök szavait a kormány hivatalos X-profilja. Golob a védelmi kiadásokról szóló népszavazást "egy újabb értelmetlen népszavazásnak nevezte, míg a NATO-tagságról szóló népszavazás szerinte " eloszlat minden kétséget az emberek valódi akaratáról".

Natasa Avsic Bogovic, a Szabadság Mozgalom frakcióvezető-helyettese újságíróknak azt mondta: a NATO-tagságról kérdezni az embereket "az egyetlen tisztességes és értelmes kérdés, minden más manipuláció és színlelt tudatlanság".

A legkisebb kormánypárt, a Baloldal (Levica) azt követően kérte a konzultatív népszavazást, hogy a szlovén kormány május végén jóváhagyta azt a védelmi és biztonságpolitikai tervezetet, amely még idén a NATO által jelenleg előírt szintre, a GDP 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat - ezek aztán 2030-ra elérik a GDP 3 százalékát -, és amelyet már a parlement is megszavazott. A javasolt népszavazási kérdés így szól: "Támogatja-e Ön, hogy Szlovénia növelje a védelmi kiadásokat, hogy azok 2030-ra elérjék a GDP 3 százalékát, és jelenleg körülbelül 2,1 milliárd eurót tennének ki?".

A konzultatív népszavazás eredménye nem kötelező érvényű a parlamenti képviselők számára. Célja a lakosság véleményének kikérése egy adott kérdésben, de a képviselők nem kötelesek a népszavazás eredményét követni a törvényalkotás során.


 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.