A versenyképesség lesz a magyar EU-elnökség egyik prioritása, a programtervezetet pedig szinte minden ország támogatja. A magyar kormány nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élén – többek között ezekről beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki, az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján, írja a Portfolio, amit Infostart szemlézett.
Ezeket mind dicséretnek vesszük. Ezek a magyar gazdaságpolitika fontos eszközei, amelyek járulnak ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés jóval meghaladja az Európai Unió átlagát
– válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök a Portfoliónak arra a kérdésre, hogy az elmúlt hetekben több bizottsági és uniós jelentés javasolta, hogy vezessék ki az hatósági áras rendszereket, valamint a kamatstopokat.
Ők ezt a sikert akarják tőlünk elvenni
– tette hozzá a magyar kormányfő azzal kapcsolatban, hogy az országspecifikus ajánlásokban az Európai Bizottság felszólította a kormányt, hogy vezessék ki az olyan árszabályozásokat, mint a rezsicsökkentés, valamint a különadókat, amelyeket az uniós jelentések piactorzítónak írtak le.
Van egy programunk, ami a versenyképességről és a gazdasági növekedésről szól, és azt minden nagy ország támogatja
– mondta el Orbán Viktor azzal kapcsolatban egy újságírói kérdésre, hogy a napokon belül induló magyar soros elnökség egyik prioritása az uniós versenyképesség javítása. A hétfőn induló magyar féléves programról összesen annyi részletet árult el, hogy a kormány békét akar, valamint támogatnák a gazdasági növekedést az EU-ban.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára a kétnapos tanácskozás első napján, 2024. június 27-én. Mellette sajtófőnöke, Havasi Bertalan és Ódor Bálint nagykövet, Magyarország EU melletti állandó képviselője MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A miniszterelnök közölte, hogy nem támogatja Ursula von der Leyen újabb mandátumát az Európai Bizottság élén.
Nem a programok, nem az eddigi teljesítmény, nem a jövendőbeli tervek számítottak, kifejezetten egy hatalmi osztozkodás valósult meg, amit három párt hajtott végre: az [Európai] Néppárt, a szocialisták és a liberálisok, ami egy pimaszság az európai választókkal szemben, akik többségükben a jobboldalra szavaztak
– ismertette első aggályát, mivel szerinte az uniós választásokon egyértelművé vált, hogy az emberek egy konzervatívabb vezetőt akarnak az EU élére, a jelenlegi EB-elnököt és a Néppártot pedig a kormányfő baloldalinak nevezte a politikai programjaik miatt.
Nincs semmi okunk arra, hogy mi ezt a hatalommal való visszaélést támogassuk
– tette hozzá. Majd elmondta, hogy azért sem támogatja Ursula von der Leyen újabb ciklusát, mert szerinte kettős mércét alkalmazott a jogállamisági tárgyú eljárásokban. Úgy látja, hogy ezt Magyarországgal szemben politikai eszközként használták fel, amit szerinte jól mutat, hogy miután Lengyelországban kormányváltás volt, akkor az új varsói kabinet több – a kormányfő által véleményesnek tartott – intézkedését szó nélkül hagyott az Európai Bizottság.
Arról is beszélt Orbán Viktor, hogy pont a lengyelek ellen lezárt 7-es cikk szerinti eljárás lezárásakor levélben kérdezte meg von der Leyent, hogy „amit az új lengyel kormány megtett Lengyelországban, szabad-e nekünk, magyaroknak megtenni”, amire még válaszra se méltatta.
Egy ilyen Bizottság elnöke a mi felfogásunk szerint nem maradhat a helyén
– foglalta össze álláspontját.
Forrás: Infostart; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS